A görög kormány nyugdíjreformja ellen tüntetnek Athénban. (Archív) Az elmúlt évtizedben Görögország súlyos adósságválságba került, most pedig globális szinten léphet fel ez a probléma.(MTI/AP/Thanászisz Sztavrakisz)

A 2008-as pénzügyi megrendülés óta meredeken emelkedő globális adósságok, az ökológiai rendszer egyre súlyosbodó válsága, a növekvő migrációs nyomás, a táguló jövedelemkülönbségek, a középosztály frusztrációja és az elitek hitelvesztése garanciát jelentenek arra, hogy 2020-ban is folytatódnak a (geo)politikai viharok a világban.

A globális politikai elitek nem merték időben szembesíteni a közvéleményt az elkerülhetetlen paradigmaváltás szükségességével, helyette inkább a  jegybankokkal kéz a kézben nyomják az ég felé az államadósságokat.  A radikalizálódó világ eközben tehetetlenül sodródik a katonai „megoldások” felé.

Növekvő adóssághegyek

A legfrissebb adatok szerint  2010 óta a fejlődő világ adósságállománya GDP-jük 170 százalékára nőtt, 8 éve alatt 54 százalékponttal növekedve. Kína, Törökország, Libanon és Argentína brutális szintű állam- és vállalati adósságállományai miatt különösen sérülékeny. A teljes globális adósságállomány ma 40 százalékkal áll magasabban, mint a 2008-as válság kitörésekor.

Napjaink civilizációjának egyik nagy titka, hogy az idő előrehaladtával az adóssághegyeket egyre nehezebben lehet visszafizetni, miközben a nyugati világ nyugdíj-ígérvényei gyakorlatilag betarthatatlanok.  Az utóbbi évek monetáris játszmája eközben csendben kifulladt: a vezető jegybankok stimulusa napjainkban már nem működik, és a likviditás-cunami ellenére erősödik a szinkronizált globális lassulás üteme.

USA

Ha nem lesz komolyabb recesszió novemberig, akkor Trump ismételni tud a 2020-as elnökválasztáson. A választási év miatt a globális rendőr szerepét betöltő állam figyelme még inkább befelé fordul. Ezt Kína máris kihasználja és közvetítő szerepben lép föl Washington két fő szövetségese, Japán és Dél-Korea elfajult vitájában.

Trump várhatóan újabb lépéseivel kergeti őrületbe a neokonzervatívokat és a biztonságpolitikai mélyállamot, hiszen eltökélte, hogy az idén meghívja Putyin elnököt a G7 csúcsra az USA-ba, egyben lehet, hogy elfogadja a Kreml urának meghívását Moszkvába a 75. Győzelem Napja májusi ünnepségére.

Az amerikai államadósság tavaly novemberben lépte át a 23 ezer milliárd dollárt – több, mint 100 százalékkal növekedve kevesebb mint egy évtized alatt. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) jelentése  áttekinti a 2029-ig várható gazdasági és költségvetési folyamatokat.

A CBO előrejelzése szerint az államadósság recesszió nélkül az előrejelzés szerint a GDP 105 százaléka lesz, egy komolyabb recesszió esetén viszont ez a mutató közelebb lesz a 150 százalékhoz – amely már ugye Görögország és Olaszország államcsőddel kacérkodó ligája.

Kína

A világ második legnagyobb gazdasága jelenleg hasonló állapotban van, mint Japán 1989-ben. Harminc éve a világ a japán veszedelemtől félt, most pedig az új kínai hegemóniától – márpedig ahogyan a japán tündérmese is semmivé foszlott, úgy a jelek szerint a kínai is a lecsengéshez közeledik. Pekingben eljött a negyven évig tartó szárnyalás vége: rossz adósságok állnak égig érő hegyekben, miközben brutális ütemben öregszik el az ország.

2007 és 2017 között a kínai állami vállalatok adóssága csaknem négyszeresére nőtt, miközben nyereségük csupán 60 százalékkal emelkedett. A Fitch Rating hitelminősítő elemzése szerint 2020-ban a kínai cégek kötvényei rekordszinten fognak becsődölni. Valóban, a Patyomkin-paravánok mögött az ország bankrendszere rettenetes állapotban van.

Európai Unió

Káncz Csaba

Párizs és Berlin az elkövetkező években szeretné az EU-t egy autonóm globális játékossá tenni. Nos, ez egy szép terv, de a német nagypolitika Merkel 2021-es távozásáig várhatóan bénult marad, Macron pedig nagyobb geopolitikai ambíciókkal rendelkezik, mint amilyet a francia gazdaság megtámasztana, avagy a saját társadalma eltűrne.

Mindettől függetlenül az EU polgárainak többsége azt akarja, hogy a 27-ek közös megoldásokat keressenek a közös gondokra. London és Budapest neo-szuverenistái a fokozódó összefogás igényét nem látták előre és egy váratlanul egységes unióval kerültek szembe – a rövidebbet húzva.

Oroszország

Moszkva geopolitikailag emelkedő pályára lépett, megtámasztva egyrészt a leolvadó arktikus térségben még időben szerzett pozíciókkal, másrészt a növekvő észak-afrikai, szíriai és török befolyással.

Bár hivatalosan mind Törökország, mind Magyarország a NATO tagja, ezen országok első számú politikai vezetői várhatóan az idén is bizalmas különjátszmákat folytatnak majd a Kreml urával.

Befektetés

Ezeken a hasábokon pontosan egy éve az arany vételét javasoltuk 2019-re, amely aztán dollárban kifejezve 18,75 százalékkal értékelődött fel az elmúlt 12 hónap alatt. E sorok szerzője 2020-ra azon új-zélandi, ausztrál, kanadai, norvég, dán és svájci bankok határidős eladását (’shortolását’) javasolja, amelyek nagy jelzáloghitel állománnyal rendelkeznek a buborék szintre jutott helyi ingatlanpiacokon.

Ezekben az országokban az elszálló lakásárak az adósokat túlzottan kifeszítették, ezáltal komoly pénzügyi stabilitási kockázatot okoztak – ez pedig egy komolyabb gazdasági lassulás esetén törvényszerűen az érintett bankok megrendüléséhez vezet.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)