Alig egy héttel az orosz invázió megkezdése után, az egyiptomi piacokon a búza tonnánkénti ára 9 ezer egyiptomi fontról 11 ezerre ugrott. Az árak aztán a világ legnagyobb búzaimportőr országában március 21-én újra ugrottak egy nagyot, amikor a kormány váratlanul 14 százalékkal leértékelte a helyi devizát – amely az utóbbi évben már a második drasztikus leértékelés volt.
Az egyiptomi vulkán
2014 óta hatalmon lévő Abdel-Fattah esz-Szíszi elnök biztonságot és gazdasági javulást ígért, de egyiket sem sikerült betartania. Jelenleg a lakosság harmada él a napi 1,9 amerikai dolláros szegénységi küszöb alatt.
A szegénység, munkanélküliség, rossz oktatás és a politikai elnyomás Egyiptom esetében is robbanóképes elegyet alkot, amely feszültséget a muszlim többség nem ritkán a keresztény kisebbségen vezeti le. A népesség-robbanás több muszlim országhoz hasonlóan Egyiptomot is puskaporos hordóvá teszi - míg 1992-ben Egyiptomban még 58 millióan éltek, addig ma már több, mint 102 millióan.
A nagy fegyvervásárlás
Márpedig az év elején esz-Szíszi elnök még nagy költekezési kedvében volt. Januárban a tábornokait egy szabályos bevásárló-körútra küldte szerte a világba. Az Egyesült Államokban az egyiptomiak szállító repülőgépeket és a radar-rendszereket vásároltak. A következő állomás Dél-Korea volt, ahol tarackokat szereztek be. Az új fegyverek összesen 4 milliárd dollárba kerültek a központi költségvetésnek.
De az orosz-ukrán háború nyomán megbolydult élelmiszerpiacok akkora csapást jelentenek Kairónak, hogy Szaúd-Arábiának múlt szerdán 5 milliárd dollárral kellett az egyiptomi jegybank segítségére sietnie. Katar előtte egy nappal jelentett be 5 milliárd értékű befektetéseket, és az Egyesült Arab Emirátusok is be akar szállni egyiptomi vállalatokba.
Holott nemrégen még ünnepi hangulat volt az ország gazdaságában. Tavaly az utolsó negyedévben 8 százalékkal növekedett a GDP, amely túlszárnyalta a nemzetközi szakértők várakozásait. Ráadásul a Földközi-tengeren Kairó új földgázmezőket fedezett föl, így gázexportőrként is fellép a jövőben.
A szakértő figyelmeztetése
De Robert Springborg, az amerikai kormányzat volt tanácsadója már januárban félreütötte a harangokat. Springborg szerint Egyiptom egy „koldus-állam lett, amely folyamatosan hitelekből él és egyszer majd az óriási adósság-tömeg alatt össze fog omlani”. A szakértő leszögezi, hogy a túlnépesedett ország keveset exportál és az állam a pénzt felesleges presztízs-projektekre szórja el, mint az új főváros megépítése és a Szuez-csatorna kibővítése.
Az egyiptomi államnak a központi költségvetés bevételeinek harmadát már a külső adósságok törlesztésére kell fordítania. A pénzügyi helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az egyiptomi jegybanki alapkamat már 9,75 százalék.
A tábornokok felelőssége
Ahogyan hazánkban a legnagyobb építkezéseket a miniszterelnökhöz köthető vállalkozások végzik el, úgy Egyiptomban a hadsereget nem lehet a nagy projektekből kihagyni – amely akárcsak Pakisztánban és Iránban valójában ’állam az államban’. 2019 áprilisában egy alkotmánymódosítás ráadásul további jogköröket adott az elnök kezébe - például bírók és ügyészek kinevezését - és növelte a hadsereg már amúgy is jelentékeny szerepét.
Gamal Abdel Nasszer 1952-es puccsa Faruk király ellen megváltoztatta az erőviszonyokat az országban és azóta az egyiptomi tábornokok az ország valódi hatalmának birtokosai. A hadsereg óriási vállalatokat tulajdonol, amelyek a tésztaféléktől a betonig szinte mindennel foglalkoznak. A magáncégeket elnyomják, sőt nem ritkán hamis vád miatt vezetőiket letartóztatják.
Springborg ezért úgy gondolja, hogy Egyiptom előbb vagy utóbb Libanon sorsára fog jutni, ahol az ország korrupt hatalmasai katasztrofális gazdaságpolitikájukkal falnak vezették az országot. De míg Libanonban ez csupán 6 millió embert érintett, Egyiptom esetében ez több, mint 100 milliót fog.
A pénzügyi kártyavár ellenére a nemzetközi hitelezők még adnak pénzt az országnak. Holott 17 milliárd dolláros adósságával Egyiptom – Argentína után - a Nemzetközi Valutaalap (IMF) második legnagyobb adósa. A múlt héten ráadásul Kairó újabb hitelt kért az IMF-től.
Törékeny társadalmi béke
Az orosz invázió nyomán kilőtt gabonaárak újabb, óriási kihívás elé állítják a kairói rezsimet. 1977-ben súlyos zavargásokra került sor az országban, miután az akkori kormány eltörölte a kenyér árának támogatását. A 2011-es Arab Tavasz kitörésének egyik fő oka a vágtázó élelmiszerár volt. Nem véletlen, hogy a napokban a rezsimnek milliós támogatási programot kellett bejelentenie a kenyérár támogatására.
Az egyiptomi pénzügyi rendszer összeomlásának beláthatatlan következményei lennének, ezért egyelőre politikai okokból az IMF és az Öböl-menti országok finanszírozzák a fenntarthatatlan rendszer tovább élését. De a rezsim így is rendkívül bizonytalan időszaknak néz elébe, minden bizonnyal társadalmi nyugtalansággal és tüntetésekkel megfűszerezve.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
