Kelly Craft, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete ma kezdi meg háromnapos látogatását Tajvanon. Ez szorosan illeszkedik Mike Pompeo külügyminiszter múlt szombati bejelentéséhez, amellyel feloldott Tajvannal szemben minden önként vállalt külügyminisztériumi korlátozást.
„Az Egyesült Államok ezt egyoldalúan határozta el korábban azért, hogy Pekinget megnyugtassa. Bejelentem, hogy feloldom az összes ilyen korlátozást. Az Egyesült Államok kormányzata kapcsolatokat tart fenn nem hivatalos partnerekkel szerte a világban, Tajvan sem kivétel”
– szögezte le Pompeo.
A kínai kommunista párt szócsövének hétfői szerkesztőségi állásfoglalása a látogatást és a külügyminiszter bejelentését „őrült politikának” tartja. Ami igazán aggasztó, hogy a pártlap az elkövetkező napokra kemény, meg nem nevezett válaszlépéseket helyez kilátásba. Ez „leckét ad a tajvani önállóság támogatóinak” és „bár sokkot okoz a kínai-amerikai kapcsolatokban a hatalomváltás időszakában, hosszabb távon több hasznot hoz a kétoldalú kapcsolatok normál fejlődésében”.
Trump elnök az elmúlt hónapokban már amúgy is pattanásig feszítette a húrt. Múlt decemberben aláírta azt a törvényt (’Taiwan Assurance Act’), amely fegyvereladásokat és a kapcsolatok további normalizációját helyezte kilátásba. Múlt novemberben pedig Michael Studeman tábornok, az Indo-pacifikus térség katonai hírszerzési főnöke látogatott váratlanul Tajvanra, felbőszítve Pekinget.
Tajvan és az „Egy Kína elv”
Márpedig az Egy Kína elv és egy jövőbeni egyesülés Tajvannal a kínai stratégiai gondolkodás alapköve. A koronavírus-járvány még tovább aktivizálta Pekinget, tekintve hogy Tajvan elképesztő sikereket tudott felmutatni a járvány kezelésében, és felmerült a veszély, hogy a szigetország legitimitást nyer az ENSZ Egészségügyi Világszervezetében.
Trump elnök már beiktatása előtt megkérdőjelezte az Egy Kína elvet azzal, hogy fogadta a tajvani elnök telefonját, amely 1979 óta az első közvetlen beszélgetésnek számított a két ország vezetője között. Tavaly augusztusban David Stilwell, az amerikai külügyminisztérium Kelet-Ázsiáért felelős diplomatája úgy fogalmazott: Washington egy „jelentős kiigazítást” hajt végre a hosszú ideje követett Egy Kína elvet illetően. Peking – válaszul a folyamatos amerikai törvényhozási és politikai üzenetekre – akkor háborút előkészítő hadgyakorlatot tartott Tajvan körül.
Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kapcsolatának 1979-ben történt normalizálását követően USA az „egy Kína” politika keretében ugyan elismerte a pekingi kormányt és annak Tajvan iránti követelését, de ugyanezt nem tette meg a Népköztársaság sziget feletti szuverenitását illetően. A kétoldalú kapcsolatot Tajpejjel aztán az egymást követő amerikai adminisztrációk a Taiwan Relations Act keretei között egyre szorosabbra fűzték. Washington továbbra is a sziget első számú fegyverszállítója, és nemrégiben engedélyezte tengeralattjárók gyártásához szükséges műszaki ismeretek átadását Tajvannak.
A kommunista párt centenáriuma
Peking a maga részéről már 2016 végén kiszivárogtatta, hogy számára Tajvan ügye nem lehet tárgyalás kérdése, és Trump átlépi a Rubicont, ha megkérdőjelezi az „egy Kína” elvet. Trumpot azonban hidegen hagyja ez az elv, és Ázsiában már évek óta erősek a spekulációk, miszerint az egyeduralomra szert tett Hszi-csin Ping elnök katonai támadást intézhet Tajvan ellen, és még a Kínai Kommunista Párt 1921. júliusi megalapításának centenáriuma előtt visszafoglalná a szigetországot.
2018 szeptemberében első alkalommal fordult elő az orosz történelemben, hogy a 300 ezer katonát felvonultató Vosztok 2018-as szibériai mega-hadgyakorlaton 3000 kínai katona is teljes jogúan részt vehetett. A Centre 2019-es közös hadgyakorlat nagy hangsúlyt fektetett a légi csapatszállításra, amellyel gyorsan el tudnak foglalni egy területet – még mielőtt az ellenség felvonulna. Ez különösen Kína számára lehet érdekes Tajvan esetleges lerohanása kapcsán, amely küzdelmet így esetleg el lehetne dönteni, még mielőtt az amerikai haditengerészet felvonulna a sziget védelmére.
Trump Fehér Háza félreérthetetlen katonai üzeneteket is küldött az elmúlt években Peking irányába. A 2018 februárjában bemutatott 74 oldalas új amerikai nukleáris doktrínából (Nuclear Posture Review) kiderül, hogy Washington atomfegyverrel válaszolhat az Egyesült Államok és szövetségesei ellen esetlegesen intézett olyan nagyobb támadásokra is, amelyeket nem atomfegyverekkel követnek el. A szigetország kevesebb mint 200 kilométerre helyezkedik el a kínai szárazföldtől, Douglas MacArthur tábornok tehát nem véletlenül jegyezte meg 1950-ben, hogy egy kelet-ázsiai konfliktus esetén a sziget „elsüllyeszthetetlen repülőgép-anyahajóként” szolgálhat az Egyesült Államok számára.
Egy esetleges Tajvan elleni invázió az emberiség történetének legnagyobb partraszállási művelete lenne, több ezer hajóval és legalább egymillió katona bevetésével. Ha nem sikerülne a gyors lerohanás, akkor a kínai csapatoknak 2,5 millió tajvani tartalékossal kellene szembenézniük, nem beszélve a valószínű amerikai, illetve japán ellentámadásról.
És még nincs vége a kereskedésnek. 
