A francia jobbközép előválasztási fordulóján hét jelölt közül a közvélemény-kutatások szerint harmadik vagy negyedik helyre esélyes Fillon váratlanul az élre került, míg második helyen ugyancsak egy korábbi miniszterelnök, Alain Juppe végzett. A korábbi elnök, Sarkozy a harmadik helyre szorult, és ezzel kiesett a versenyből. Jövő vasárnap Fillon és Juppe mérkőznek az első helyért, és aki nyer, indulhat a jövő évi elnökválasztáson.
A Vaslady a példakép
Fillon komoly reformtervekkel rendelkezik, melyek leginkább az egykor népszerű brit miniszterelnök, a Vaslady, Margaret Thatcher intézkedéseire hasonlítanak. A jelenlegi 35 órás, kirívóan rövid munkahetet 39 órásra akarja növelni, a nyugdíjkorhatárt 65 évre emelni, és megszüntetni félmillió közalkalmazotti állást. A költségvetési kiadásokat 100 milliárd euróval akarja csökkenteni, 40 milliárdos adócsökkentést szeretne a vállaltoknak, és alkotmányosan tiltaná az előre tervezett költségvetési hiányt.
A múltat végképp eltörölni
Ezek nem szélsőséges lépések, tulajdonképpen csak azt az eltérést akarja megszüntetni, amiben Franciaország eltér a többi nyugat-európai országtól, vagyis a túlzott jóléti államot, az egyfajta francia szocializmust akarja megnyirbálni, mert ez akadályozza, hogy az ország úgy fejlődhessen, mint például Németország. Tulajdonképpen egy klasszikus konzervatív jobboldali programról van szó, melyet jobboldali elődei, mint például Sarkozy nem mertek meglépni.
Fillon 2007-ben lett miniszterelnök, tehát még a válság előtt, és még Sarkozyt is meglepte azzal a bejelentésével, hogy az ország lényegében a fizetésképtelenség közelében áll, miután nincs megfelelő, fenntartható költségvetési egyensúly. Ugyanez volt a helyzet 1979-ben Nagy-Britanniában, ahol már régóta húzódó strukturális problémákat kellett megoldani a gazdaságban, és miután ezeket Thatcher meglépte, Anglia nem volt többé gyengélkedő tag a fejlett gazdaságok között.
Tapasztalt és együttműködő
Fillon az amerikai választási eredményre is reflektált: szerinte mint jobboldali republikánusnak egyszerű lesz együttműködnie Trumppal, és úgy gondolja, hogy Vlagyimir Putyinnal is szót fog érteni. Többször hangoztatta, hogy szorosabb kapcsolatokat szeretne Oroszországgal és magával Putyinnal is, aki orosz miniszterelnök volt Fillon miniszterelnöksége idején. A Bloomberg szerint miközben mások a szíriai bombázások beszüntetésére szólítják fel az oroszokat, ő ezt zord, de hatékony pragmatizmusnak tartja.
Az elnökválasztáson az utolsó körben két jelölt közül lehet csak választani, így a jelenlegi állás szerint, mivel a szocialista Hollande népszerűsége alacsony, vélhetően a jobbközép jelölt fog megmérkőzni a Nemzeti Front jelöltjével, Marine Le Pen-nel. A most 62 éves Fillon politikai tapasztalatával (már 1981-ben bekerült a parlamentbe, a 90-es években több miniszteri posztja is volt, végül Sarkozy elnöksége alatt miniszterelnök volt) alkalmas lehet arra, hogy a franciák jobban bízzanak benne, mint szélsőséges ellenfelében.
Erre már érdemes felfigyelni. 
