A görögök menthetetlenek, a franciák fellazítják a fiskális szigort

Amint Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője az MTI-nek elmondta, a francia elnökválasztást megnyerő Francois Hollande visszakozni lesz majd kénytelen, mivel nem teljesíthető minden ígérete. Nem valószínű, hogy a nyugdíjkorhatárt le tudja vinni 60 évre akkor, amikor egész Európában emelik. Ám az is biztos, hogy új korszak jön el a francia-német, illetve a francia-uniós kapcsolatokban, mivel Hollande nem megszorítás-, hanem egyértelműen növekedéspárti, s más hangnemben tárgyal majd a német kancellárral, Angela Merkellel.

Merkel-Hollande két jó barát?

Angela Merkel

A franciák fontosságát mutatja, hogy Merkel azonnal meghívta Hollande-t, hiszen jól látja, Európa rá van szorulva, hogy együtt dolgozzanak az adósságkrízis megoldásán. Suppan Gergely szerint a várható változásokat mutatja az is, hogy már Olli Rehn, az EU-bizottság gazdasági és pénzügyi alelnöke is megpendítette, miszerint az uniós stabilitási program mellé növekedési is kellene. Európában is kezdenek rádöbbenni, hogy nagy az elégedetlenség, s csak a megszorítások nem elegendőek a válságból való kilábaláshoz.

Az elemző szerint ugyanakkor nem mondhatnak le a megszorításokról sem, mivel Európa adóssághegyek alatt vergődik. Így vélhetően az lesz a megoldás, hogy a németek elindítják a növekedést beruházásaikkal, miközben az Európai Központi Bank monetáris lazításokkal ellentételezi a megmaradó fiskális szigort.

De mitől is lenne Európában növekedés?

Rácz Margit, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet kutatási igazgatója szerint az még a jövő zenéje, hogy pontosan mit tesz majd az új francia elnök. Egy biztos, el akarja tolni a növekedés felé az unió kemény megszorításos politikáját. Hozzátette, ugyanakkor el nem tudja képzelni, hogy az uniós fiskális paktumot fellazítják, vagy hatályon kívül helyezik. Éppen ezért a nagy kérdés az, hogy mitől lesz növekedés az unióban? A kilátások nem jók, s mivel az államkasszák üresek, nem tudni, például mitől csökken majd a munkanélküliség, illetve hogyan mérséklik majd tovább a magas államháztartási hiányt egyes az országok?

A problémákat növeli, hogy a világgazdaság 2008 óta "nyekereg", a mediterrán adósságválság a spanyolokon már nagyon látszik, s az olasz helyzet sem megoldott. Súlyosbítja a kilátásokat, hogy az eddig megsegített országok, Görögország, Írország és Portugália együtt sem teszik ki a spanyolokat.

A görög helyzet rossz, és teljesen reménytelen

Suppan Gergely a görög helyzetről elmondta, totális gazdasági és társadalmi katasztrófa kezd kialakulni, nagyjából teljesen reménytelen a helyzet. Az elemző szerint rövidtávon nincs kiút, de a görögök a megszorításokkal még mindig jobban járnak, mint egy államcsőddel. Kifejtette, a takarékossági reformprogramot támogató két nagy párt együttesen sem szerzett többséget a parlamenti választásokon, ezért kétséges, kivel tudnak koalícióra lépni. Mivel azonban az összes többi párt ellenzi a megszorító intézkedéseket, nem kizárt, hogy az ország új választásokra kényszerül azért, mert a kis pártok sem tudnak megegyezni.

Aláhúzta, a helyzet ellentmondásosságát az is mutatja, hogy bármilyen megszorítást követően még jobban elmaradnak a bevételek, miközben, ha görög kilépnének az eurózónából, az országban teljes lenne az összeomlás. Legalább 15 százalékkal még visszaesne az idén a görög GDP, miközben a munkanélküliség 20-ról 40 százalékra ugrana. Hozzátette, az euró árfolyamát a görögök már nem befolyásolják, a kérdés csak az, hogy a kór mennyire terjed át más országokra, Olaszországra vagy Spanyolországra.

Nincs egyetlen versenyképes ágazatuk sem

Amint Suppan Gergely (képünkön) elmondta, Görögország súlya kicsi, az uniós bruttó hazai terméknek mindössze 2-2,5 százalékát adja. A fő probléma azonban az, hogy nincs versenyképes iparága. A turizmus fejlesztése ebből nem kiút, így nem is tudnak kitörni a válságból. Rácz Margit véleménye szerint a görögök soha ilyen közel nem voltak ahhoz, hogy kilépjenek az eurózónából. Úgy vélte, ennek be kell következnie, mert kezdettől potyautasok voltak, s bár most is bent akarnak maradni, nem csinálnak semmit az adósságheggyel. Hozzátette, a kilépés megtörné azt a hitet is, hogy ide csak belépni lehet, ki nem.

Amint az igazgató elmondta, Görögországban az előrehozott választások kiírásának pillanatától lehetett tudni, hogy olyan politikusok is bekerülnek a parlamentbe, akik az uniós és IMF-pénzzel járó megszorításokat nem támogatják. A kérdés most ezért az, hogy tud-e bármelyik párt bármelyikkel működőképes koalíciót alkotni. Ha nem, akkor újabb választások lesznek - tette hozzá.

Az államcsőd még nagyobb kínokkal járna

Úgy vélte, alakuljon azonban bárhogyan a helyzet, ha az új görög stabilitási program nem indul el, az IMF leállítja a készenléti hitel folyósítását, s akkor rövid időn belül államcsőd lesz. Kifejtette, a problémát az okozza, hogy azok a politikusok, akik elutasítják a megszorításokat, nem gondolnak bele abba, hogy az államcsőd még nagyobb kínokkal jár majd.

Az igazgató közölte, nagy a bizonytalanság, de ő annak ad nagyobb esélyt, hogy a görögök végül kikerülnek az eurózónából. Görögország ugyanis nemcsak folyamatosan félrevezette, becsapta az uniót, az állam működése szempontjából is alkalmatlan a tagságra. Rácz Margit úgy vélte, kívülről már nem lehet segíteni a görögökön, ezért a politikai elitnek vállalnia kell, amit okozott. Le kell ülniük a hitelezőkkel, s meg kell állapodni velük a visszafizetésekről, de meg kell állapodni a társadalommal is, és újra kell építeni az országot.

Irreális elképzelésekre épülnek Hollande ígéretei?

Nehéz lesz betartania választási ígéreteit Francois Hollande-nak, Franciaország vasárnap megválasztott új elnökének (a képen jobbra), mivel a többségük arra az irreális elképzelésre épül, hogy az ország gazdasági növekedése a jelenlegi, mintegy fél százalékról 2-2,5 százalékra nő a következő években - fejtette ki a Magyar Külügyi Intézetben (MKI) a francia elnökválasztásról hétfőn tartott beszélgetésen Gazdag Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Gazdag Ferenc véleményével összhangban Fejérdy Gergely, az MKI főmunkatársa is arra rámutatott rá, hogy Hollande hatvanpontos programjának csak egyes, kevésbé lényeges részei - így például a benzinár alacsonyan tartására és a beiskolázási segély növelésére vonatkozó ígéretek - kivitelezhetők könnyen, de a jelentősebb kérdések megvalósításához egyrészt kompromisszumra, másrészt európai szintű együttműködésre lesz szükség. "Hollande nem vívhat szabadságharcot a nemzetközi pénzpiacok ellen" - hangsúlyozta Fejérdy Gergely, aki egyebek mellett a francia világkereskedelmi részesedés drasztikus visszaesésével is alátámasztotta azt a véleményét, hogy "ebben a globális világban Franciaország egyedül nem fog tudni túl sokat tenni, nagyon fontos az európai kontextus".

Nagy kérdés a német-francia viszony

Francois Hollande kampányából nem rajzolódott ki egészen tisztán, hogy miként viszonyul majd az Európai Unióhoz és az euróválsághoz az új elnök - mondta Fejérdy Gergely. Bár a szocialisták megválasztott elnöke retorikai szinten mindvégig az európai pénzügyi paktum újratárgyalását és a gazdaság élénkítését szorgalmazta, Fejérdy szerint Franciaországnak nem érdeke, hogy elszigetelődjön vagy konfliktusba kerüljön Németországgal, és a megszorításokat sem tudja teljes egészében elkerülni.

A német-francia viszony jelentőségét Gazdag Ferenc is kiemelte, szerinte főként a pénzügyi piacok elkerülhetetlen szabályozásában lesz fontos szerepe a két európai nagyhatalom együttműködésének. Németország felé tett gesztusként is értékelhető, hogy Jean-Marc Ayrault német szakon végzett szocialista politikus neve is felmerült lehetséges miniszterelnökként - mutatott rá Fejérdy Gergely.

A júniusi választások után többet tudunk majd

Nicolas Sarkozy

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója a beszélgetésen azt is megemlítette, hogy Hollande-programjának megvalósulása nagyban múlik majd azon, sikerül-e a szenátusban többséget élvező és a legtöbb nagyvárost is kezében tartó Szocialista Pártnak (PS) a parlament alsóházában is többséget szereznie a júniusi választásokon. A verseny nagyon szorosnak ígérkezik; a jelenlegi előrejelzések szerint a PS a szavazatok 33 százalékára, míg Nicolas Sarkozy leköszönő elnök pártja körülbelül 30 százalékra számíthat.

A szavazatok teljes feldolgozottsága után a hivatalos eredmények szerint a szocialista Francois Hollande 51,62 százalékkal nyerte meg a francia elnökválasztást. A konzervatív Nicolas Sarkozy 48,38 százalékot ért el az elnökválasztás második fordulójában. A mintegy 46 millió francia állampolgár 81,34 százaléka, 37 millió választó adta le szavazatát. Több mint 18 millióan szavaztak Hollande-ra, 16,9 millióan pedig Sarkozyre, 2,1 millióan (tiltakozásul mindkét jelölt ellen) szándékosan üres szavazólapot vagy pedig érvénytelen szavazatot adtak le. Ez utóbbi szám még soha nem volt ilyen magas elnökválasztáson.