<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
1p
Kisebb sokkot okozott a piacokon a francia elnökválasztás és a görög parlamenti választások eredménye, s miközben egyelőre nagy a bizonytalanság például az unió jövőjét illetően, elemzők úgy vélik, a görögök már menthetetlenek, a franciák pedig megpróbálják majd lazítani a fiskális szigort. De Hollande ígéreteit nem biztos, hogy be lehet tartani.

Amint Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője az MTI-nek elmondta, a francia elnökválasztást megnyerő Francois Hollande visszakozni lesz majd kénytelen, mivel nem teljesíthető minden ígérete. Nem valószínű, hogy a nyugdíjkorhatárt le tudja vinni 60 évre akkor, amikor egész Európában emelik. Ám az is biztos, hogy új korszak jön el a francia-német, illetve a francia-uniós kapcsolatokban, mivel Hollande nem megszorítás-, hanem egyértelműen növekedéspárti, s más hangnemben tárgyal majd a német kancellárral, Angela Merkellel.

Merkel-Hollande két jó barát?

Angela Merkel

A franciák fontosságát mutatja, hogy Merkel azonnal meghívta Hollande-t, hiszen jól látja, Európa rá van szorulva, hogy együtt dolgozzanak az adósságkrízis megoldásán. Suppan Gergely szerint a várható változásokat mutatja az is, hogy már Olli Rehn, az EU-bizottság gazdasági és pénzügyi alelnöke is megpendítette, miszerint az uniós stabilitási program mellé növekedési is kellene. Európában is kezdenek rádöbbenni, hogy nagy az elégedetlenség, s csak a megszorítások nem elegendőek a válságból való kilábaláshoz.

Az elemző szerint ugyanakkor nem mondhatnak le a megszorításokról sem, mivel Európa adóssághegyek alatt vergődik. Így vélhetően az lesz a megoldás, hogy a németek elindítják a növekedést beruházásaikkal, miközben az Európai Központi Bank monetáris lazításokkal ellentételezi a megmaradó fiskális szigort.

De mitől is lenne Európában növekedés?

Rácz Margit, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet kutatási igazgatója szerint az még a jövő zenéje, hogy pontosan mit tesz majd az új francia elnök. Egy biztos, el akarja tolni a növekedés felé az unió kemény megszorításos politikáját. Hozzátette, ugyanakkor el nem tudja képzelni, hogy az uniós fiskális paktumot fellazítják, vagy hatályon kívül helyezik. Éppen ezért a nagy kérdés az, hogy mitől lesz növekedés az unióban? A kilátások nem jók, s mivel az államkasszák üresek, nem tudni, például mitől csökken majd a munkanélküliség, illetve hogyan mérséklik majd tovább a magas államháztartási hiányt egyes az országok?

A problémákat növeli, hogy a világgazdaság 2008 óta "nyekereg", a mediterrán adósságválság a spanyolokon már nagyon látszik, s az olasz helyzet sem megoldott. Súlyosbítja a kilátásokat, hogy az eddig megsegített országok, Görögország, Írország és Portugália együtt sem teszik ki a spanyolokat.

A görög helyzet rossz, és teljesen reménytelen

Suppan Gergely a görög helyzetről elmondta, totális gazdasági és társadalmi katasztrófa kezd kialakulni, nagyjából teljesen reménytelen a helyzet. Az elemző szerint rövidtávon nincs kiút, de a görögök a megszorításokkal még mindig jobban járnak, mint egy államcsőddel. Kifejtette, a takarékossági reformprogramot támogató két nagy párt együttesen sem szerzett többséget a parlamenti választásokon, ezért kétséges, kivel tudnak koalícióra lépni. Mivel azonban az összes többi párt ellenzi a megszorító intézkedéseket, nem kizárt, hogy az ország új választásokra kényszerül azért, mert a kis pártok sem tudnak megegyezni.

Aláhúzta, a helyzet ellentmondásosságát az is mutatja, hogy bármilyen megszorítást követően még jobban elmaradnak a bevételek, miközben, ha görög kilépnének az eurózónából, az országban teljes lenne az összeomlás. Legalább 15 százalékkal még visszaesne az idén a görög GDP, miközben a munkanélküliség 20-ról 40 százalékra ugrana. Hozzátette, az euró árfolyamát a görögök már nem befolyásolják, a kérdés csak az, hogy a kór mennyire terjed át más országokra, Olaszországra vagy Spanyolországra.

Nincs egyetlen versenyképes ágazatuk sem

Amint Suppan Gergely (képünkön) elmondta, Görögország súlya kicsi, az uniós bruttó hazai terméknek mindössze 2-2,5 százalékát adja. A fő probléma azonban az, hogy nincs versenyképes iparága. A turizmus fejlesztése ebből nem kiút, így nem is tudnak kitörni a válságból. Rácz Margit véleménye szerint a görögök soha ilyen közel nem voltak ahhoz, hogy kilépjenek az eurózónából. Úgy vélte, ennek be kell következnie, mert kezdettől potyautasok voltak, s bár most is bent akarnak maradni, nem csinálnak semmit az adósságheggyel. Hozzátette, a kilépés megtörné azt a hitet is, hogy ide csak belépni lehet, ki nem.

Amint az igazgató elmondta, Görögországban az előrehozott választások kiírásának pillanatától lehetett tudni, hogy olyan politikusok is bekerülnek a parlamentbe, akik az uniós és IMF-pénzzel járó megszorításokat nem támogatják. A kérdés most ezért az, hogy tud-e bármelyik párt bármelyikkel működőképes koalíciót alkotni. Ha nem, akkor újabb választások lesznek - tette hozzá.

Az államcsőd még nagyobb kínokkal járna

Úgy vélte, alakuljon azonban bárhogyan a helyzet, ha az új görög stabilitási program nem indul el, az IMF leállítja a készenléti hitel folyósítását, s akkor rövid időn belül államcsőd lesz. Kifejtette, a problémát az okozza, hogy azok a politikusok, akik elutasítják a megszorításokat, nem gondolnak bele abba, hogy az államcsőd még nagyobb kínokkal jár majd.

Az igazgató közölte, nagy a bizonytalanság, de ő annak ad nagyobb esélyt, hogy a görögök végül kikerülnek az eurózónából. Görögország ugyanis nemcsak folyamatosan félrevezette, becsapta az uniót, az állam működése szempontjából is alkalmatlan a tagságra. Rácz Margit úgy vélte, kívülről már nem lehet segíteni a görögökön, ezért a politikai elitnek vállalnia kell, amit okozott. Le kell ülniük a hitelezőkkel, s meg kell állapodni velük a visszafizetésekről, de meg kell állapodni a társadalommal is, és újra kell építeni az országot.

Irreális elképzelésekre épülnek Hollande ígéretei?

Nehéz lesz betartania választási ígéreteit Francois Hollande-nak, Franciaország vasárnap megválasztott új elnökének (a képen jobbra), mivel a többségük arra az irreális elképzelésre épül, hogy az ország gazdasági növekedése a jelenlegi, mintegy fél százalékról 2-2,5 százalékra nő a következő években - fejtette ki a Magyar Külügyi Intézetben (MKI) a francia elnökválasztásról hétfőn tartott beszélgetésen Gazdag Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Gazdag Ferenc véleményével összhangban Fejérdy Gergely, az MKI főmunkatársa is arra rámutatott rá, hogy Hollande hatvanpontos programjának csak egyes, kevésbé lényeges részei - így például a benzinár alacsonyan tartására és a beiskolázási segély növelésére vonatkozó ígéretek - kivitelezhetők könnyen, de a jelentősebb kérdések megvalósításához egyrészt kompromisszumra, másrészt európai szintű együttműködésre lesz szükség. "Hollande nem vívhat szabadságharcot a nemzetközi pénzpiacok ellen" - hangsúlyozta Fejérdy Gergely, aki egyebek mellett a francia világkereskedelmi részesedés drasztikus visszaesésével is alátámasztotta azt a véleményét, hogy "ebben a globális világban Franciaország egyedül nem fog tudni túl sokat tenni, nagyon fontos az európai kontextus".

Nagy kérdés a német-francia viszony

Francois Hollande kampányából nem rajzolódott ki egészen tisztán, hogy miként viszonyul majd az Európai Unióhoz és az euróválsághoz az új elnök - mondta Fejérdy Gergely. Bár a szocialisták megválasztott elnöke retorikai szinten mindvégig az európai pénzügyi paktum újratárgyalását és a gazdaság élénkítését szorgalmazta, Fejérdy szerint Franciaországnak nem érdeke, hogy elszigetelődjön vagy konfliktusba kerüljön Németországgal, és a megszorításokat sem tudja teljes egészében elkerülni.

A német-francia viszony jelentőségét Gazdag Ferenc is kiemelte, szerinte főként a pénzügyi piacok elkerülhetetlen szabályozásában lesz fontos szerepe a két európai nagyhatalom együttműködésének. Németország felé tett gesztusként is értékelhető, hogy Jean-Marc Ayrault német szakon végzett szocialista politikus neve is felmerült lehetséges miniszterelnökként - mutatott rá Fejérdy Gergely.

A júniusi választások után többet tudunk majd

Nicolas Sarkozy

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója a beszélgetésen azt is megemlítette, hogy Hollande-programjának megvalósulása nagyban múlik majd azon, sikerül-e a szenátusban többséget élvező és a legtöbb nagyvárost is kezében tartó Szocialista Pártnak (PS) a parlament alsóházában is többséget szereznie a júniusi választásokon. A verseny nagyon szorosnak ígérkezik; a jelenlegi előrejelzések szerint a PS a szavazatok 33 százalékára, míg Nicolas Sarkozy leköszönő elnök pártja körülbelül 30 százalékra számíthat.

A szavazatok teljes feldolgozottsága után a hivatalos eredmények szerint a szocialista Francois Hollande 51,62 százalékkal nyerte meg a francia elnökválasztást. A konzervatív Nicolas Sarkozy 48,38 százalékot ért el az elnökválasztás második fordulójában. A mintegy 46 millió francia állampolgár 81,34 százaléka, 37 millió választó adta le szavazatát. Több mint 18 millióan szavaztak Hollande-ra, 16,9 millióan pedig Sarkozyre, 2,1 millióan (tiltakozásul mindkét jelölt ellen) szándékosan üres szavazólapot vagy pedig érvénytelen szavazatot adtak le. Ez utóbbi szám még soha nem volt ilyen magas elnökválasztáson.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Ördögi körbe került volna Irán?
Privátbankár.hu | 2022. december 5. 19:53
Oroszország már dolgozik az európai uniós olajársapkára reagáló válaszával, Irán ördögi körbe zárta magát, az ENSZ-ben egy nürnbergi típusú törvényszék létrehozását tervezik. Ezek is történtek az elmúlt órákban.
Makro / Külgazdaság Putyin "árnyékflottát" gyűjtött az olajszankciók elleni harcra
Litván Dániel | 2022. december 5. 19:21
Ha a nyugati cégek nem szállítják az ársapkánál drágábban az orosz olajat, akkor majd megteszik ők maguk. De mivel? Titokban összevásárolt tankhajókkal.
Makro / Külgazdaság Betörtek a tüntetők a mongol kormányzat épületébe
Privátbankár.hu | 2022. december 5. 18:34
Tüntetők törtek be hétfőn a mongóliai kormányzat épületébe és felgyújtották az ulánbátori főtéren álló fenyőt. Az akció résztvevői a főtérre vezető utakat is megkísérelték eltorlaszolni.
Makro / Külgazdaság Ritka kivétel: Oroszország nekik kedvezményt ad
Privátbankár.hu | 2022. december 5. 17:35
Oroszország a jövőben kedvezményes áron fog olajat szállítani Pakisztánnak - közölte hétfőn a pakisztáni energiaügyi minisztérium.
Makro / Külgazdaság Elstartolt Nicolas Sarkozy volt francia elnök fellebbviteli pere
Privátbankár.hu | 2022. december 5. 16:55
Hétfőn megkezdődődött a párizsi fellebbviteli bíróságon a befolyással való üzérkedéssel és korrupcióval gyanúsított Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnök pere.
Makro / Külgazdaság Felszámolná a Lordok Házát a brit Munkáspárt
Privátbankár.hu | 2022. december 5. 16:26
Kormányra kerülése esetén a Munkáspárt felszámolja a brit parlament felsőházát, a Lordok Házát mint nem választott kamarát - jelentette be hétfőn a legnagyobb brit ellenzéki erő vezetője.
Makro / Külgazdaság Újságírók perelik be a Pegazus gyártóját
Privátbankár.hu | 2022. december 5. 15:59
Igaz, nem Magyarországon, hanem Amerikában. 
Makro / Külgazdaság Az elnök és családja 30 éve zsebre tette az országot
Káncz Csaba | 2022. december 5. 15:38
Ramon elnök három évtizede uralja kemény kézzel a geopolitikai törésvonalon fekvő közép-ázsiai országot. Fia a főváros polgármestere, lánya vezeti az elnöki adminisztrációt, egy veje a jegybank helyettes vezetője, és egy sógor irányítja az ország legnagyobb bankját. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Mit hoz a jövő év az orosz-ukrán háborúban? Káncz Csabát kérdezzük a Klasszis Klubban
Wéber Balázs | 2022. december 5. 15:07
A II. világháború óta nem látott biztonsági válságot okoz Európában a több mint kilenc hónapja zajló orosz-ukrán háború. De mire számíthatunk jövőre?  
Makro / Külgazdaság A nap képe: teleragasztották Pintér Sándor minisztériumának vécéjét
Privátbankár.hu | 2022. december 5. 14:36
Ismeretlen tettesek árulkodó matricákkal ragasztották tele a Belügyminisztérium toalettjét. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG