Rendkívüli ülésen, a két ünnep között fogadná el a brit parlament az EU és a szigetország közötti, jelen pillanatban még nem létező egyezményt a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokról. Boris Johnson brit kormányfő legkésőbb december 30-án szeretné szavazásra bocsátani az alkut a Financial Times értesülései szerint.
Ketyeg az óra
Bár az Európai Parlament már jelezte, hogy idén már akkor sem tudja ratifikálni az egyezményt, ha az létrejön, az átmeneti jelleggel a jóváhagyása nélkül is életbe léphetne. Így az utolsó pillanatban meg lehetne akadályozni a no deal Brexitet, tehát a kereskedelmi megállapodás nélküli kilépést.
Ennek előzménye, hogy az Egyesült Királyság idén január végén, 47 év tagság után félig-meddig búcsút intett az EU-nak.
Azért csak félig-meddig, mert bár kilépett az uniós közösségből, 2020 végéig egy átmeneti időszak van érvényben, azaz addig az ország az uniós közös piac tagja marad.
Addig van ideje arra, hogy megegyezzen Brüsszellel a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokról.
Ha ez nem sikerül, akkor vámhatár keletkezik az Egyesült Királyság és az EU között, ami további súlyos károkat okozna a Covid-válság által amúgy is megtépázott brit gazdaságnak, és persze rosszul jönne az EU-nak is.
Az átmeneti időszak meghosszabbítását ugyanakkor Boris Johnson kizárja.
Álláspontunk világos: az átmeneti időszak december 31-én le fog járni. Ez marad az álláspontunk. Nyilvánvaló, hogy bármilyen egyezség születik is, azt január elseje előtt ratifikálnunk kell. Tehát nagyon fogytán van az idő
- mondta szóvivője.
A halakon múlhat
De pontosan miről megy a vita, és mennyi esély van a megegyezésre?
A kiszivárgott hírek szerint három fő vitapont maradt: az egyenlő versenyfeltételek, a megállapodás megvalósítása feletti ellenőrzés és a halászat. Jelenleg az utóbbi tűnik a legnehezebb kérdésnek –
lényege, hogy a jövőben mennyi halat foghatnak az uniós országok halászai brit vizeken.
Brit értelmezés szerint az EU továbbra is túl nagy halászati hozzáférést kíván a brit vizekhez annak fejében, hogy a brit halászati szektor az átmeneti időszak után is hozzáférhessen az unió egységes belső piacához. A britek attól tartanak, hogy az EU-nak járó kvóták nagyon hátrányos helyzetbe hoznák saját halászaikat.
Nagy-Britannia korábban azt szerette volna elérni, hogy az uniós halászok a jelenleginél 60 százalékkal kevesebb halat foghassanak ki a vizeikből értéküket tekintve. Hét eleji brit sajtóértesülések szerint ugyanakkor
most már 35 százalékos csökkenéssel is megelégednének.
Ez a kompromisszumos javaslat már lényegesen közelebb van ahhoz az értékhez (25 százalékhoz), amit az EU főtárgyalója, Michel Barnier hajlandó elfogadni, és felcsillantja a reményt, hogy akár már karácsony előtt megállapodás születhet.
A brit kormány hivatalosan nem kommentálta az értesülést. A leginkább érintett uniós államok diplomatái ugyanakkor továbbra is szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy összességében elfogadható-e az ajánlat.
Alapvetően persze nem vagy nem csak a számokról megy a vita. A Brexit-pártiak ugyanis
szuverenitási kérdésnek tekintik a halászati jogokat, és azt mondják: a brit halászterületek alapvetően a brit halászokat illetik meg.
És mi van, ha nincs deal?
Ha mégsem születne egyezség a következő egy hétben, akkor egyrészt újjáélednének a vámok, és így emelkedne az exporttermékek ára: a kocsik például tíz százalékkal lennének drágábbak a mostani állapothoz képest.
Az élelmiszerek ára pedig egyes becslések szerint néhány, más becslések szerint viszont több mint tíz százalékkal növekedne a szigetországban.
Ez azért fontos kérdés, mert az ottani élelmiszerek mintegy harminc százaléka az EU-ból származik.
Egyúttal még nehezebb helyzetbe kerülnének a brit cégek: egy friss felmérés szerint tíz vállalatból hét számít arra, hogy a no deal Brexit negatívan hatna az üzletükre.
További probléma, hogy nehézkessé válna a közlekedés az EU és az Egyesült Királyság között, mind a légiforgalomban, mind a közúti fuvarozásban. (Igaz, ez a járványhelyzet miatt már jelenleg is bénult állapotban van.)
A torlódások elkerülése érdekében a brit kormány az első hat hónapban csak minimálisan ellenőrizné az EU-ból érkező szállítmányokat, a repülőforgalom fenntartása érdekében pedig Brüsszel ugyanennyi időre meghosszabbítaná a légiiparra vonatkozó engedélyeket.
A magyar szál
Ami hazánkat illeti, a magyar gazdaságot csak minimálisan érintené a no deal Brexit. 2019-ben az Egyesült Királyságba irányuló exportunk 1171 milliárd forintot tett ki,
ami mindössze 3,3 százaléka a teljes kivitelünknek.
Az exportot tekintve a szigetország a 10. legnagyobb kereskedelmi partnerünk, az importot tekintve pedig nincs is a top 10-ben. Ugyanakkor azért akadnak olyan magyar vállalkozások, amelyeknek rosszul jönne a megállapodás nélküli kilépés. (Háttéranyagunk: Lesz olyan magyar termelő, akinek nagyon fog fájni a Brexit.)
Az már most biztos, hogy a beutazás – akár lesz megállapodás, akár nem – nehezedni fog:
jövő októbertől személyi igazolvány helyett már csak útlevéllel léphetünk be az Egyesült Királyságba.
A Mol-csoport azerbajdzsáni földgázkészletek kitermelésére vonatkozó kereskedelmi megállapodásokat kötött vegyesvállalati partnereivel. 
