Jó ideje téma, hogy az Egyesült Államok azt szeretné, ha az 5. generációs mobilhálózatok (5G) fejlesztésében az európai uniós országok nem engedélyeznék a kínai Huawei részvételét. Az indoklás az, hogy az USA szerint a vállalat az általa megszerzett adatokat megosztja a kínai hatóságokkal, így nemzetbiztonsági kockázatot jelent a részvétele az új hálózatok kialakításában.
Az Egyesült Államok a kérdésben odáig ment, hogy hétfőn immár azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja hírszerzési együttműködését azokkal az európai országokkal, amelyek szerepet adnak a kínai telekommunikációs óriáscégnek az 5G mobilhálózat kiépítésében. Ezt az Egyesült Államok berlini nagykövete, Richard Grenell írta a Twitteren, de jelezte, hogy ez nem az ő ötlete, hanem Donald Trump amerikai elnök észrevételét tolmácsolja.
Richard Grenell azt közölte: Trump az elnöki magán-repülőgépről személyesen hívta fel, hogy egyértelművé tegye álláspontját, amely szerint a kínai óriáscég kémkedésre használja fel a megszerzett adatokat, és "nem méltó a bizalomra". Az elnök úgy ítéli meg, hogy a kínai céggel együttműködő országok veszélybe sodorják azt a képességet, amely lehetővé teszi, hogy hírszerzési értesüléseket és más információkat osszanak meg egymással a legmagasabb szinten - tette hozzá.
Kevesen mennek szembe Kínával
Az Egyesült Államok régóta próbálja elérni az európai országoknál, hogy ne adjanak szerepet a Huaweinek az ötödik generációs mobilhálózatok kiépítésében. Eddig azonban nagyon korlátozott az amerikaiak hatása: két kelet-európai állam jelezte, hogy nem kér a Huaweiből, Lengyelország és Románia. Ugyanakkor az USA-val erős kapcsolatokat ápoló Egyesült Királyság is engedélyezte a kínai cég részvételét. Jellemző a helyzetre, hogy ,ég a Brexit kapcsán a britek mellett teljes mellszélességgel kiálló amerikai vezetők is rosszallásukat fejezik ki. Mike Pence amerikai alelnök egy hete például azt mondta, hogy vitás kérdés lehet az amerikai-brit viszonyban London megállapodása a Huaweijel. Február elején hagyta jóvá a brit kormány, hogy korlátozott mértékben szerepet kaphat a Huawei az Egyesült Királyság 5G mobilhálózatának kiépítésében, annak ellenére, hogy előzetesen is komoly nyomást helyezett az amerikai diplomácia Londonra.
Nem véletlen, hogy William Barr amerikai igazságügyi miniszter felvetette azt is a napokban, hogy a Huawei befolyásának ellensúlyozására az Egyesült Államoknak meg kellene szereznie a finn Nokia és a svéd Ericsson többségi részvénypakettjét. Igaz, ennek megvalósítása nem olyan egyszerű, de vélhetőleg, ha az USA tényleg akkora fenyegetésnek tartja a Huawei terjeszkedését, akkor a technikai kérdéseket meg fogják oldani.
Megszerezni a konkurenciát?
Más kérdés, hogy az USA a Huaweit már 2019-ben tiltólistára tette, azzal az indokkal, hogy megszegte az Irán elleni szankciókat, és a napokban is komoly teret kapott az amerikai sajtóban, hogy a Huawei és más, államilag támogatott kínai technológiai cégek "a kínai hírszerzés trójai falovai", mert a Huawei által megszerzett információk a Kínai Kommunista Párthoz kerülnek. Ennek ellenére az USA a szankciókat még saját országán belül sem tartatja be, számos helyi szolgáltató használja ugyanis a kínai cég hálózati eszközeit, és azok kiváltása nehézkes. Az viszont az amerikai vezetés szerint nem opció, hogy a Huawei eszközök használata miatt egyes körzeteket lekapcsoljanak a mobil és internetes hálózatról.
Éppen a fentiek miatt logikailag megmagyarázható az a felvetés, hogy szerezzék meg a Huawei konkurenseit, a Nokiát és az Ericssont. A témáról a CNBC megkérdezte Margrethe Vestagert, az EU versenyügyi biztosát, aki ugyan nem adott egyértelmű választ, de úgy tűnik, hogy nem gördítenének akadályt egy ilyen tranzakció elé. Vestager azt mondta, hogy szerinte nem az EU-nak, hanem a vállalkozásoknak kell arra választ adni, hogy eladnak vagy sem.
Mint hangsúlyozta, az EU-ban nem azt nézik, hogy egy piaci szereplő állami vagy magántulajdonban van, számukra az a fontos, hogy betartsa a versenyszabályokat. Ha tehát az USA szeretne tulajdont szerezni a Nokiában vagy az Ericssonban, akkor a vizsgálatok tárgyát az fogja képezni, hogy ezzel a piaci verseny erősödik, vagy korlátozni akarják azt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
