7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A kiemelt háborús bűnös Kishi 1957-ben Japán miniszterelnöke lett – cserébe baloldal-ellenes politikát kellett folytatnia és engedélyeznie, hogy az amerikaiak titokban atomfegyvereket tároljanak az országban.  Joe Biden megerősítette, hogy a Kína által is követelt Szenkaku-szigetek az Amerikai-Japán Kölcsönös Védelmi Megállapodás hatálya alá tartoznak.  Káncz Csaba jegyzete.

75 éve ezen a napon Douglas MacArthur tábornok, a Japánt megszálló szövetséges csapatok főparancsnoka - aki gyakorlatilag az ország vezetője volt – kiadta az utasítást Fumimaro Konoe volt miniszterelnök és nyolc japán civil, valamint katonai vezető letartóztatására háborús bűnök miatt.

Hirohito megvilágosodása

Japán 1945. szeptember 2-án kapitulált hivatalosan a Missouri hadihajó fedélzetén.  Hirohito császár MacArthur-t még abban a hónapban felkereste a tokiói amerikai nagykövetségen, egyebek között azzal a céllal, hogy maga vállaljon felelősséget a Japán által elkövetett háborús bűncselekményekért. A tábornok viszont abban látta a megoldást, hogy a sintoizmus privilegizált helyét megszüntetik - azaz államvallási rangjától megfosztják -, továbbá, hogy a császár lemond isteni rangjáról. 

MacArthur és Hirohito (forrás:wikipedia.org)
MacArthur és Hirohito (forrás:wikipedia.org)

A császár az 1946. január 1-jei rádióbeszédében eleget tett az amerikai követeléseknek: kijelentette, hogy a nép és a császár közötti egység nem azon a feltevésen alapul, hogy a császár egy élő és látható istenség. Ennek a nyilatkozatnak a jelentősége hatalmas, hiszen megteremtette a lehetőséget a népszuverenitást, a hatalmi ágak elválasztását és emberi jogokat biztosító alkotmány bevezetéséhez.

A Katonai Törvényszék

Tokiói székhellyel 1946 januárjában alakult meg a Távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék (IMTFE).  A bírákat a fegyverszüneti egyezményt aláíró kilenc ország (Ausztrália, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Kanada, Kína, Nagy-Britannia, Szovjetunió, Új-Zéland), valamint a később csatlakozó Fülöp-szigetek és India delegálta.

A megszálló szövetségesek ügyészei által képviselt vádak súlyosak voltak. Elég csupán „Nanking megerőszakolását”, vagy a fülöp-szigeteki kegyetlenkedéseket említeni. Előbbi esetében az elnevezés az 1937 decemberétől kezdődött és hat héten át tartó tömeges gyilkosságokra, és megbecstelenítésekre, amelyeknek a legalacsonyabb becslések szerint is több tízezer áldozata volt. Utóbbi pedig a Fülöp-szigetek japán megszállását követő féléves mészárlásra utal, amely több mint 130 ezer hadifogoly és civil halálát okozta.

Ítéletet 1948. november 12-án végül 25 fő ellen hoztak, akik közül hetet halálbüntetésre, tizenhatot életfogytiglani, két főt határozott idejű szabadságvesztésre ítéltek.  A halálbüntetéseket a szugamói börtönben hajtották végre Todzsó Hideki tábornokon, volt miniszterelnökön, Doihara Kendzsi tábornokon, a hírszerzés vezetőjén, Hirota Kóki volt miniszterelnökön, Itagaki Szeisiró volt hadügyminiszteren, a burmai hadtest parancsnokán, Kimura Heitaró tábornokon, a nankingi mészárlást elkövető kínai expedíciós hadsereg parancsnokán, valamint Macui Ivane tábornokon és Mutó Akira tábornokon.

Az életfogytiglanra ítélt vádlottak az ötvenes évek közepén amnesztiával szabadultak, a hét évre ítélt Sigemicu Mamoru külügyminiszter pedig büntetésének letöltése után, 1954-1956 között ismét betölthette a külügyminiszteri posztot. 

Kishi Nobuszuke kiemelt (A-osztályú) háborús bűnös pedig 1957-ben Japán miniszterelnöke lett.  Ő is kiérdemelte volna az akasztást mandzsúriai tetteiért, de az amerikai nagypolitika 1949-ben szabadon engedte – cserébe baloldal-ellenes politikát kellett folytatnia és engedélyeznie kellett, hogy az amerikai hadsereg titokban atomfegyvereket tároljon az okinavai légibázisokon.  Kevesen tudják Európában, hogy Abe Sinzó kétszeres japán miniszterelnök (2006–2007 és 2012–2020 között) Kishi unokája.

Az új alkotmány

A szövetségesek megszállása a jogalkotás területén számos lényegi változást eredményezett, amelyek közül a legfontosabb az új demokratikus államberendezkedést tükröző alkotmány, a nőkre is kiterjesztett választójog, a szervezkedési szabadságot bevezető és a munkavállalók jogait bővítő munkajogi törvények, a szabad versenyt hirdető monopóliumellenes törvény, az oktatás átalakítása.  A második világháború utáni megszállás kétségkívül egyik legjelentősebb következménye a béke megteremtése volt Japán számára.

Ennek nagy jelentőségét mutatja, hogy az alkotmány külön cikkelyben is rögzítette a háborúról való lemondást. A 9. cikk értelmében a japán nép örökre lemond a háborúról és a nemzetközi viták fegyveres úton történő megoldásának jogáról. Az első bekezdés alapján: Az igazságon és renden alapuló nemzetközi béke iránti őszinte elköteleződéssel, a japán nép örökre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról, valamint az erővel való fenyegetésről vagy alkalmazásáról a nemzetközi viták rendezése során.

A második bekezdés értelmében: Az előző bekezdésben foglalt célok teljesítése érdekében Japán nem rendelkezik szárazföldi, tengeri vagy légi erővel, és egyéb háborús eszközökkel. Az állam nem ismeri el háború indítási jogát.

San Francisco-ban 1951. szeptember 8-án aláírásra került a szövetséges erők és Japán közötti békeszerződés, továbbá az amerikai-japán kétoldalú biztonsági szerződés. Ez utóbbi szerződés preambuluma szerint Japán nem tudja önvédelemhez való jogát gyakorolni, ezért szükséges az Amerikai Egyesült Államokkal való megállapodás. Azaz, Japán biztonságát a megszállás után a területén állomásozó amerikai fegyveres erők biztosítják.  A szerződés megfogalmazása szerint Japán egyenesen felkéri az Amerikai Egyesült Államokat, hogy területén csapatokat állomásoztasson.

Japán 1952. április 28-án, a békeszerződés hatálybalépésével, hét évnyi megszállás után ismét független állammá vált. A nemzetközi életbe való visszatérés érdekében a japán kormányzat egyik legelső célkitűzése az ENSZ-tagság megszerzése volt. Az ENSZ Közgyűlés 1952. decemberi ülésén nagy többséggel alkalmasnak látta Japánt a tagságra.

Okinava jelentősége

Érdemes kiemelni még egy sajátos jogállású területet, amely nemcsak a birodalmi Japán, de a megszállás utáni évtizedekben is kulcsfontosságú volt.  Okinava prefektúra, Japán délnyugati részén, közel 1000 km hosszan terül el, és több száz szigetből áll. 1868-ig Rjúkjú néven önálló terület volt, rövid ideig Kína hűbérese, majd egy japán tartomány része, 1879-től pedig önálló tartománnyá (prefekturává) alakult.

A kapitulációt követően Hirohito császár felajánlotta levélben a területet katonai célokra a megszálló szövetséges erőknek.  1945 után Okinava amerikai közigazgatás alá került, a kínai kommunizmus megszilárdulása, majd a koreai háború kitörése után jelentősége tovább nőtt: kulcsszerepét jelzi, hogy többtízezer fős amerikai haderőt vezényeltek a területre. 1972. május 15-én Okinava visszakerült japán joghatóság alá, ám az amerikai katonai jelenlét nem szűnt meg.

Az utóbbi években Észak-kelet Ázsia egyik geopolitikai ütközési pontja a Rjúkjú-szigetekhez tartozó, 7 négyzetkiméteres Szenkaku-szigetek, amelyeket Kína is magáénak követel.  Tokiót tehát kiemelten foglalkoztatja, hogy egy katonai konfliktus esetén az USA Japán segítségére siet-e?  Azt japánok nagy megkönnyebbülésére a napokban erősítette meg Joe Biden megválasztott elnök, hogy a Szenkaku-szigetek az Amerikai-Japán Kölcsönös Védelmi Megállapodás hatálya alá tartozik, ezzel megerősítve Obama 2014-es és Trump 2017-es kijelentéseit.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Trump autóvámja miatt még távolabbra került a magyar kilábalás
Sasvári Péter | 2025. június 1. 06:01
Szinte kibírhatatlannak nevezte a Donald Trump által kivetett autóvámokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára. Magyar Levente szerint ugyanis az Egyesült Államok által az európai autóimportra kivetett vámok Magyarországot is határozottan rosszul érintenék. De miért nem tud különalkut kötni a „dealeket” kedvelő Trumppal a számára legszimpatikusabb magyar kormány? És merre van előre az érintett magyar iparágaknak, egyáltalán, a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok számára?     
Makro / Külgazdaság Szörnyű örökséget hagyott hátra Matolcsy György
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 12:41
Közel 800 milliárd forintos veszteséggel zárta a 2024-es évet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből. Ennek ellenére a tőkehelyzet javult valamelyest a forint év végi gyengülése miatt, így „csak” közel 1700 milliárd forint mínuszban van a saját tőke.
Makro / Külgazdaság Meghalt az abortusztabletta feltalálója
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 10:46
98 éves korában elhunyt a francia tudós, aki feltalálta az abortusztablettát.
Makro / Külgazdaság Friss jelentés: 1 milliárd eurónál is több uniós forrás ment el diszkriminatív projektekre
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 09:59
Hat ország példái közé tartozik a romák szegregált lakhatása és a menedékkérők számára fenntartott befogadóközpontok létesítése is.
Makro / Külgazdaság 250 millió méh szabadult ki egy felborult kamionból
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 09:29
Az amerikai Washington államban a hatóságok arra figyelmeztetik a lakosságot, hogy vigyázzanak a méhrajokkal. 
Makro / Külgazdaság Jöhet a fordulat a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 09:06
Egy kisebb árcsökkenést láthattunk a hazai benzinkutakon, és a következő napokban is csak minimális változás várható az Mfor Üzemanyagár-figyelő előrejelzése szerint.
Makro / Külgazdaság Bukásra áll a Moody's-nál Magyarország
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 08:20
A Moody’s nemzetközi hitelminősítő szerint Magyarország végleg eleshet a zárolt uniós források nagy részétől. Félő, hogy a kormány választási osztogatásba kezd, miközben a gazdaság idén mindössze egy százalékkal nő. A hitelbesoroláson ezzel együtt nem rontottak, de az ahhoz kapcsolt, leminősítésre utaló negatív kilátás sem változott.
Makro / Külgazdaság Újra berobban a vámháború? Trump elővette a fegyvereket
Privátbankár.hu | 2025. május 30. 18:39
Az amerikai elnök szerint Kína megsértette az egyezményt.
Makro / Külgazdaság Csalódást keltő hírt kaptak a németek
Privátbankár.hu | 2025. május 30. 17:22
Nem csökkent az infláció tovább.
Makro / Külgazdaság Megakadtak a kínai-amerikai tárgyalások
Privátbankár.hu | 2025. május 30. 12:57
Az amerikai pénzügyminiszter szerint Trumpnak és Hszi Csin-pingnek személyesen kell majd kimozdítani a megbeszéléseket a holtpontról.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG