|
| Csimedín Szaikhanbileg mongol kormányfő fogadja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt az ulánbátori Kormánypalotában 2016. január 25-én. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs |
A keleti nyitás stratégiáról mostanában nem hallunk a kormányzat háza-tájáról, talán azért, mert a korábban nagy csinnadrattával beharangozott politikai-gazdasági terv mély kátyúba került. Pedig ez az a stratégia, amely felkeltette euroatlanti szövetségeseink politikai bizalmatlanságát, miközben a többségében despotikus irányítású államokkal összességében csökkent a kereskedelmi forgalmunk az elmúlt években. A török líra csak idén értékének 10 százalékát vesztette el a dollárhoz képest, hogy az ottani rendkívüli állapot súlyos árnyáról már ne is beszéljünk.
Bebukó nagyprojekt, virágzó vízumgyár
A kínai befektetési reláció is recseg-ropog, hiszen Brüsszel aggályai miatt megkérdőjeleződött a Pireuszt Magyarországgal összekötő, 700 milliárd forintos Budapest–Belgrád-vasútvonal sorsa. Az Európai Bizottság kevés hajlandóságot mutat ugyanis a hatályos versenyjogi szabályokkal szembemenő beruházás engedélyezésére. A magyar kormány még 2015-ben, a kínai Szucsouban olyan szerződést írt alá, ami előre, közbeszerzés nélkül kiköti a beruházás fővállalkozóját - ez pedig az uniós jogszabályokkal ellentétes.
Oroszországgal az utóbbi három évben felére csökkent a kétoldalú kereskedelem. De nemcsak a kereskedelmi, hanem a politikai dimenzióban is zavar van az Erőben. Kiss Szilárd agrárdiplomata moszkvai megbízatása alatt éveken át működtetett egy olyan illegális vízumbizniszt, amelynek segítségével kétes hátterű orosz állampolgárok utazhattak be ellenőrizetlenül a schengeni övezetbe - a rendszer működtetése ráadásul jelentős részben a konzulátus dolgozóinak megfélemlítésén alapult. A hazai jogállamiság állapotáról sokat elmond, hogy bár a rendőrség már három éve megindította a nyomozást ismeretlen tettes ellen, Kiss a mai napig nem gyanúsítottja az ügynek.
|
| Káncz Csaba |
A nagy mongol fiaskó
A keleti nyitás stratégia kiemelt állomásaként 2016 januárjában Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével ötventagú üzleti delegáció érkezett háromnapos látogatásra Mongóliába. A Külgazdasági és Külügyminisztérium kiemelte a látogatás alatt, hogy a térségben Mongóliát stratégiai partnernek tekinti. A kétoldalú kapcsolatok bővítésének érdekében 2015-ben Ulánbátorban ismét megnyílt a magyar nagykövetség és megkezdte működését a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ulánbátori irodája.
A nyersanyagárak azonban összecsuklottak és Mongólia, mint nagy bánya-állam a pokol tornácára került. Az államadósság mára 23 milliárd dollár, ami a nemzeti össztermék 200 százaléka. A mongol deviza (tugrik) 2013 óta értékének 80 százalékát vesztette el a dollárhoz képest, míg a gazdaság 2016 utolsó negyedévében 1,6 százalékkal zsugorodott.
Jövő évben az országnak 800 millió dollárt kellene az adósok felé visszafizetnie, amely a GDP 7.5 százalékának felel meg. Az államháztartási hiány a legfrissebb adatok szerint a nemzeti össztermék 20 százalékát teszi ki. A kétségbeesett kormány ezért az államcsődöt elkerülendő február 18-án megegyezést írt alá a Nemzetközi Valutalappal. A segélycsomagban 440 millió dollárt tesz ki a Valutaalap hitele és több, mint 3 milliárdot dob össze az Ázsiai Fejlesztési Bank, a Világbank, Japán és Dél-Korea.
Káncz Csaba jegyzete
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
