A kétségbeesett Putyin vágóhídra küldi a tartalékosokat
Putyin elnök a harctéri kudarcok sorozata ellenére eszkalál. Az elkövetkező hónapokban folytatódik a lejtmenet – egészen addig, amíg a rezsimje végleg a fejére nem omlik. Káncz Csaba jegyzete.
Tíz nappal azután, hogy az orosz hadsereg összeomlott Ukrajna északkeleti részén, és amikor a csapatok a Moszkva által megszállt terület mintegy tizedéről elmenekültek, a Kreml bejelentette a konfliktus jelentős eszkalációját.
Az elmúlt hónapokban a harcosok, fegyverek, felszerelések és harctéri pozíciók súlyos veszteségei erőteljes jelzést küldtek szét szerte az országban: a Cár gyenge, és itt az ideje a változásnak. Kevesebb mint hét hónapnyi harc után eddig mintegy 50 ezer orosz katona esett el az elnök ostoba döntésének nyomán indult háborúban. Ez több mint háromszor annyi, mint ahány szovjet katona egy évtized alatt esett el Afganisztánban.
Valóban, a Kreml fordulóponthoz érkezett. Ha Ukrajna továbbra is előrenyomul, Putyin azzal a kilátással nézhet szembe, hogy Ukrajna akár visszafoglalhatja teljes területét, és az elnök politikai-katonai stratégiai vereséget szenved. Aztán jöhet a rezsimváltás Moszkvában, amely során Putyin fizikai léte is veszélybe kerül.
Az orwelli kommunikáció
Ukrajna februári inváziója óta a Kreml az orosz nyilvánosság előtt kitartott amellett, hogy nem háború, hanem „különleges katonai művelet” zajlik. A „háború” kifejezést kitiltották a médiából és a nyilvános vitákból. Az orosz hadseregnek csak egy töredékét vezényelték Ukrajnába, és a Kreml mindvégig hangsúlyozta, hogy minden harcoló csupán önkéntesen van ott.
Putyin tegnapi beszédében a részleges mozgósítás indokaként azt állította, hogy a Nyugat célja Oroszország elpusztítása, szétzúzása és kirablása. Ami 1991-ben a Szovjetunióval történt, azt az utóbbi most meg akarja ismételni az Orosz Föderációval. 2014 óta Ukrajnát választották erre a célra, amelynek oroszellenes „helybélivé” kell válnia, és ágyútöltelékül kell szolgálnia a Nyugat számára. Tavasszal Oroszország és Ukrajna tárgyalásain a Nyugat megakadályozta a sikert, hogy a háború folytatódhasson – szögezte le.
Ezért Oroszország biztonságának, területi integritásának és létezésének biztosításáról van szó, tette hozzá. Putyin a Nyugat „nukleáris zsarolásáról” beszélt, de nem részletezte, mire utal. „Aki ezt megteszi, annak tudnia kell, hogy Oroszország rendelkezik a legmodernebb nukleáris fegyverekkel, és kész minden rendelkezésre álló eszközt bevetni biztonsága, területi integritása és szuverenitásának védelme érdekében: ez nem blöff" - mondta. A szélrózsa ezután azok ellen irányul, akiktől a zsarolás ered.
A tartalékosoknak biztosítaniuk kell a meghódított területeket
300 ezer tartalékos katonát akarnak behívni a már elfoglalt területek védelmére, akik már teljesítettek katonai szolgálatot, szakirányú és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Kifejezetten kizárják azokat az újoncokat és hallgatókat, akiknek halasztása van tanulmányaik idejére. A behívottakat a hivatásos katonákkal azonos státuszban kell részesíteni, és további képzésben kell részesülniük, mielőtt a háborús övezetbe helyeznék őket.
Kérdés azonban, hogy a tartalékosok mennyire tudják majd hatékonyan felvállalni ezeket a feladatokat? A hadsereg utánpótlási helyzete sivár, a sorkatonák motiváltsága nagyon alacsony. Aki pozitívan viszonyult a «speciális hadművelethez» és hajlandó volt dolgozni, az már régen jelentkezett az önkéntes egyesületekbe.
Február óta Oroszország alig tudta biztosítani a megfelelő szintű logisztikát és az ellátást több mint 150 ezer katonája számára Ukrajnában. Most bárki komolyan gondolja, hogy ezeket lépes lesz biztosítani plusz 300 ezernek, és mindezt télvíz idején?!
A részleges mozgósítás ráadásul nem jelent gyógyírt az orosz hadsereg számos problémájára, beleértve a rugalmatlan, elmeszesedett parancsnoki struktúrát, a lebénult logisztikát, és a technikailag elmaradott eszközöket.
Ez lépés valójában belpolitikai célokat szolgál, mégpedig az orosz radikálisok követelésének kielégítésével, akik ezt a lépést régóta követelték.
A háború eléri a társadalom szívét
Az a tény, hogy Putyin most ezt teszi, és ugyanakkor az ukrajnai meghódított földet sietve Oroszországhoz köti, jól mutatja azt a kilátástalan helyzetet, amelybe az elnök a háború megindításával rezsimjét és országát navigálta.
A részleges mozgósítással az utolsó illúzió is elvész, hogy ez a háború csak csekély mértékben érinti az orosz társadalmat. Most olyan orosz családokhoz is eljut a véres konfliktus, akik nem a távoli köztársaságokban vagy az elmaradt régiókban laknak. Nem véletlen, hogy percekkel Putyin beszéde után megindult a hadra fogható férfiak menekülése az országból.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
