Fotó: EPA/Stringer

Az 1978 óta tartó kínai gazdasági csoda varázsa elmúlóban van és az utóbbi hónapokban a megfigyelők többségénél az elképesztő nagyságú kihívások kerültek a figyelem középpontjába.  A tegnap publikált adatok szerint a konszenzusnál jóval gyengébb, csupán 5,5 százalékos volt idén a kínai bruttó beruházások bővülése júliusig bezárólag, maga a júliusi adat pedig már csak 3 százalékos volt, amely Kínában rendkívül alacsonynak számít - egyúttal abszolút mélypont.

Megkopó OBOR

A belföldi lassulás kihat Kína eurázsiai központú giga-infrastruktúrális projektjére, az "Egy Övezet Egy Út"-ra (OBOR) is.  Idén az első fél évben az OBOR-ba irányuló befektetések 15 százalékkal zuhantak vissza az előző év azonos időszakához képest, miközben Peking energiáit az amerikai kereskedelmi konfliktus, az emelkedő amerikai jegybanki kamatok és a "Made in China 2025" projekt nemzetbiztonsági problémái kötik le. Az OBOR-t 2013-ban nagy fanfárral indította útjának Hszi Csin-ping elnök és mára az ország globális ambícióinak és geogazdasági terveinek a központi projektje lett.

Igen ám, de a projektben részt vevő országok egyre kevésbé hajlandók óriási hiteleket felvenni, hiszen ha képtelenek törleszteni, akkor Kína ráteszi a kezét a stratégiai eszközökre, ahogy az már Srí Lankán, Pakisztánban és Pápua Új-Guineában is megtörtént.  Ráadásul a Bloomberg egyik friss elemzése szerint „a nem produktív régiókra vonatkozó nagyberuházási tervek már korábban is birodalmak bukásához vezettek.  Most sincs ez másként, lévén a szovjet összeomlás már most visszhangzik Kína Új Selyemútján.  Ráadásul egy olyan országban, ahol kevés a megbízható gazdasági adat, valamint a dolgozók száma jelenleg meredeken csökken, az elhibázott befektetések azt kockáztatják, hogy felemésztik a növekedés alapjait”.

Duplázódó adósság

A kínai kommunista kormányzat a 2008-as amerikai pénzügyi válság negatív hullámait úgy védte ki, hogy gigantikus projektekbe kezdett, mindezt egekbe szökő hitelfelvétellel megtámasztva.  Az egy évtizeddel ezelőtti 160 százalékos teljes adósság–GDP arány mára 300 százalékra ugrott. Mialatt az amerikai bankszektor mérlegfőösszege ezek alatt az évek alatt 4000 milliárd dollárral nőtt, a kínai 20 000 milliárddal, ami a teljes japán GDP négyszeresének felel meg!

Káncz Csaba

Ráadásul Charlene Chu, a kínai pénzügyi folyamatok szakértője szerint a bankrendszer nem teljesítő hiteleinek aránya mára valójában 34 százalékon (!) áll, ellentétben a hivatalosan kommunikált 5,3 százalékos aránnyal.  Eközben a kínai vállalati szektor a világon a legeladósodottabb, a GDP 170 százalékát kitevő adósságállomány alatt nyög.  Ennek a gigantikus pénzügyi kártyavárnak a tükrében nem meglepő, hogy a színfalak mögött egy, - a kormány által támogatott - kínai agytröszt pénzügyi pánik kirobbanásának veszélyére figyelmeztet, ami arra utal, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának politikai és gazdasági elitjében egyre többen aggódnak a fokozódó piaci turbulencia és a kereskedelmi háborús kockázatok miatt.  Márpedig ha és amikor Kínában kitör egy adósságválság, ahhoz képest a török felfordulás csupán babazsúrnak fog tűnni.

Káncz Csaba jegyzete