A kínai naptár szerint az új év idén február 1-jén kezdődött és egy éven keresztül tart a Tigris Éve. Eközben a Kínai Kommunista Párt (KKP), ha lehet, még nagyobb intenzitással vadássza le a „tigriseket”. A kínai kommunista szóhasználatban a „tigris” magasrangú kádert jelöl és a Párt eltökélt abban, hogy megtöri az összefonódásokat az üzleti csoportok és a gazdasági bürokrácia között.
Hullanak a fejek
A múlt hónapban Hangzsu tartomány volt párttitkárát zárták ki a Pártból. Az etikai bizottság (CCDI) – amely a Párt anti-korrupciós felügyeleti szerve – azzal vádolta meg vezető káderét, hogy „kollaborál tőkés elemekkel” és „támogatja a tőke rendezetlen bővülését”.
Hiszi Csin-ping elnök ezzel a kampánnyal több legyet akar ütni egy csapásra, hiszen ez galvanizálja támogatottságát a Pártban és a tömegek előtt is. Felmérések szerint jelenleg a kínai átlagembert három dolog aggasztja leginkább: a szociális biztonság, a kormányzati korrupció és az egyre szélesebbre táguló jövedelmi különbségek.
A lassuló gazdaság miatt fokozódó társadalmi elégedetlenség is közrejátszik a KKP-ban zajló tisztogatásokban. Az állami korrupció és a növekvő társadalmi különbségek egyre neuralgikusabb pontjai a kínai társadalomnak. A hongkongi kemény vonalvezetés is végső soron arra vezethető vissza, hogy Peking tart tőle, az ottani elégedetlenség átterjedhet a kommunista anyaországra.
A CCDI kulcsszerepben
Peking hadjárata 2020 őszén kezdődött. A kínai állambiztonságiak először Jack Ma milliárdosért mentek, aki kritizálni merészelte az állami bankfelügyeletet. A milliárdosra aztán egy tekintélyes 2,8 milliárd dolláros trösztellenes büntetést szabtak ki - egyben megtiltották az Ant Group tőzsdére vitelét (az Alibaba birodalom részeként), amely a világ legnagyobb IPO-jának (nyilvános, elsődleges részvénykibocsátásnak) ígérkezett. Nem véletlen, hogy az Alibaba részvényei 2020 vége óta 60 százalékkal kerületek lejjebb.
A múlt hónapban Pártból kizárt káder Hangzsuból jött, amely egyben otthont ad az Alibaba székhelyének. A kínai állami média ennek kapcsán arról cikkezett, hogy a Párt kádere szaftos földmutyikban vett részt.
Szintén a múlt hónapban a CCDI korrupciós vizsgálat alá vonta a világ egyik legnagyobb biztosítótársaságának, a „China Life Insurance” vezetőjét. Az elmúlt időszakban egy másik óriás, a „China Development Bank” is célpontja lett számos korrupciós vizsgálatnak. A fejlesztési bank volt vezetőjét 4 milliárd forintnyi csúszópénz elfogadásával vádolták meg és ezért tavaly életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
A CCDI múlt havi ülésén részt vette Hszi Csin-ping elnök és az ülés határozataiból világossá válik: az elnök célja a Párt elitjében dolgozó riválisainak tőrbe csalása. A CCDI egyben új mandátumot kapott, amelynek értelmében szisztematikus meg kell törni a kapcsolatokat a Párt káderei és az üzleti – különösen a pénzügyi – érdekeltségek között.
Kéz kezet mos
Ez az összejátszás rendszerszintű veszéllyé vált a kínai gazdaság számára. Időről időre ugyanis a jól bekötött üzletemberek hatalmas hitelhez juthattak. Az „Evergrande” ingatlanfejlesztő csúfos története egy élő példa, hiszen ebben az esetben is a kommunista elitnek érdekeltségei voltak a vállalatban.
Cserébe a káderek elintézték, hogy az Evergrande korlátlanul juthatott hitelhez, amely aztán 300 milliárd dolláros tartozássá terebélyesedett és végül a cég csődbe ment. A sokkhullámok a csőd felé toltak több, súlyosan eladósodott céget is, min például a „Fantasia Holding” és a „Kaisa Group”.
A Fudan Egyetem professzora ráadásul úgy vélekedik, hogy a kínai üzleti elit óriási gazdasági hatalomra tett szert és ezt a Párt egyes elemeinek segítségével politikai hatalommá akarja konvertálni. Márpedig az üzletemberek között jó pár akad, aki hevesen ellenzi Hszi elnök korlátlan hatalmát, különösen most, hogy jelezte: élete végéig Kína uralkodója akar lenni.
Hszi elnök már jó ideje kiemeli beszédeiben, hogy a „pénzügyi kockázatokat” csökkenteni kell, ami alatt valójában azt érti, hogy meg kell akadályozni a kínai bankrendszer adósságválságának kitörését. A Párt ennek már tavaly komolyan nekiállt és a központi bankfelügyelet rekord nagyságú,
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 1,66 pontos nyitás után emelkedett hétfőn kora délutánig.
