A múlt héten az Egyesült Államokon átsodródó kínai kémballont olyan berendezéssel látták el, amely lehetővé tette a kommunikációs jelek rögzítését – jelentette csütörtökön a New York Times. A külügyminisztérium szerint a léggömnek több antennája volt egy olyan tömbben, amely "valószínűleg képes volt a kommunikáció összegyűjtésére és földrajzi helymeghatározására" - írja a Times. Nos, ennek kapcsán érdemes górcső alá vennünk, hogy áll a modernizáció a kínai néphadseregben.

A néphadsereg és a 4IR

Kína már napi szinten alkalmazza katonai célokra a negyedik ipari forradalom (4IR) olyan technológiáit, mint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás, a robotokat, a kvantumszámítástechnikát, a big data-t, az 5G-hálózatokat és a tárgyak internetét (IoT). Peking a 14. ötéves tervében (2021–25) felvázolta a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) modernizálásának fő céljait és célkitűzéseit, beleértve a „szint intelligens haderővé emelését”.

Peking a katonai modernizáció felgyorsítására igyekszik összpontosítani, hogy 2027-re, azaz a PLA 1927-es alapításának 100. évfordulójára automatizált haderővé váljon. 2035-re a PLA minden területen modernizált haderővé kíván válni. Ennek ellenére az elemzők megjegyzik, hogy az intelligens és informált haderő kifejlesztésének felgyorsításához a jelenlegi szintről jelentős haderőcsökkentésre, költségvetés-bővítésre és a 4IR technológiák gyorsabb átvételére lesz szükség.

Váltás a gépesített tartományról az intelligens és információs tartományra

A PLA több mint 20 éve modernizálódik, és régóta „félig gépesített, félig információs erőként” írják le.

A PLA az információs technológiákra összpontosítva igyekszik javítani a katonai hatékonyságot – különösen azokra, amelyek a parancsnoksághoz, irányításhoz, kommunikációhoz, számítógépekhez, hírszerzéshez, megfigyeléshez és felderítéshez (C4ISR) kapcsolódnak, hogy „informatizált” haderővé váljon.

Lényegében az intelligens hadviselés magában foglalja a 4IR technológiák katonai felhasználását, és az ilyen technológiák kiaknázását „intelligens fegyverek” előállítására - mint például az AI-képes fegyverrendszer. Kína 2019-es védelmi fehér könyve megjegyezte, hogy „információs konfliktus és intelligens hadviselés” van „a láthatáron”.

A pekingi döntéshozók úgy vélik, hogy a feltörekvő gazdasági és haditechnikai forradalmakat a mesterséges intelligencia, a big data, az ember-gép hibrid intelligencia, a raj-intelligencia, az automatizált döntéshozatal, az autonóm, pilóta nélküli rendszerek és az intelligens robotok fogják uralni.

A PLA a 4IR technológiáit alkalmazza, hogy jobban felkészüljön a növekvő szimmetrikus és aszimmetrikus harci területekre, különösen a földrajzi és a kibertérben. Számos kulcsfontosságú technológia, köztük a robotok, a big data, és a kvantumszámítás várhatóan lehetővé teszi a PLA-erők jobb felkészültségét, különösen akkor, amikor az aszimmetrikus hadviselés megváltoztatja a csatatér méreteit.

Az Egyesült Államokkal folytatott geopolitikai rivalizálásában Kína nagy jelentőséget tulajdonít az AI-nak, mint kulcsfontosságú technológiának. Kínai katonai szakértők azt jósolják, hogy a mesterséges intelligencia elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy az USA hadseregét, mint a világ legerősebb fegyveres erejét megelőzzék.

Ennek eredményeként Kína kidolgozott egy tervet, hogy 2030-ra vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia területén. Peking „Új generációs mesterséges intelligencia fejlesztési terve” 2017 júliusában jelent meg, három kulcsfontosságú stratégiai célkitűzéssel: a kínai mesterséges intelligencia iparágának a globális szintre emelését. a legkorszerűbb; 2025-ig jelentős előrelépést tenni az alapvető AI-elmélet terén; és hogy 2030-ra Kína világelső legyen az AI elmélet, technológia és alkalmazások terén.

Kína arra törekszik, hogy a mesterséges intelligenciát a PLA műveleteinek és berendezéseinek szinte minden elemébe beépítse. A PLA intelligens hadviselésre való fejlesztése Kína mesterséges intelligencia-tervéhez, valamint a fontos műszaki iparágakban, különösen a „nemzetvédelmi konstrukcióhoz, biztonsági értékeléshez és irányítási képességekhez” kapcsolódó egyéb jelentős beruházásokhoz kapcsolódik.

Intelligens hadviselés és katonai–polgári fúzió

A kínai katonai modernizáció várhatóan egyre inkább összekapcsolódik a polgári technológiai innovációval. A 4IR áttörések többsége – különösen az AI, a gépi tanulás, és a big data  területén – a kereskedelmi szektorban történik. A kereskedelmi technológiára való támaszkodás miatt a Military Civil Fusion (MCF), más néven „polgári-katonai integráció” (CMI) kulcsfontosságú katonai-technológiai innovációs megközelítéssé vált.

Az MCF elengedhetetlen ahhoz, hogy a PLA az intelligens harcot felkarolja, amint azt a mesterséges intelligencia erre a célra történő felhasználására tett erőfeszítések is mutatják. Az új generációs mesterséges intelligencia fejlesztési tervet az MCF „szeme fényének” tekintik, mivel a kereskedelmi AI fejlesztéseit használja fel a jövőbeni katonai modernizációhoz nélkülözhetetlen technológia fejlesztésének felgyorsítására.

A 4IR technológiát már most is használják a fegyverrendszerek, például a drónok (fegyveres és fegyvertelen) képességeinek növelésére. Az MCF számos kulcsfontosságú kettős felhasználású technológiai területen integrálta a katonai modernizációt a polgári műszaki innovációval. Az MCF „mélyebbre is kiterjedt” a katonai és polgári közigazgatás integrációjában minden kormányzati szinten: a honvédelmi mozgósításban, a légtérkezelésben és a polgári légvédelemben, a tartalékos és milícia erőkben, valamint a határ- és partvédelemben”.

A PLA Stratégiai Támogató Erőjét (SSF) 2015-ben hozták létre, és a világűrért, a kiberbefolyásolási műveletekért és az elektronikus hadviselésért felelős. „Energikusan épített ki kapcsolatokat a katonai színtéren kívül, együttműködési megállapodásokat írt alá kutatóegyetemekkel és más kutatóközpontokkal a 4IR-eszközök gömbi tartományába való integrálására szolgáló fokozott képességek fejlesztése érdekében”.

A Nyugat jelenleg is folyó technológiai korlátozása és a technológiai fejlődés terén tapasztalható szakértelem hiánya a kínai kutatási iparágakban - különösen a félvezetők terén -, mindazonáltal olyan okok között szerepel, amelyek akadályozhatják a PLA modernizációs tervét.

Ezért, bár Kína előrehaladt a kereskedelmi csúcstechnológiák PLA modernizációs felhasználásában, és azt a 21. század harci igényeivel összhangba hozza, még mindig vannak olyan akadályok, amelyeket le kell küzdeni, mielőtt az ilyen 4IR technológiákat képes lesz a PLA széles körben bevezetni.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)