A koronavírus Amerikában – robbanás szélén a társadalom

A New York-i Time Square március 23-án. EPA/Peter Foley

Az Atlanti-óceán mindkét partján a koronavírus járvány gazdasági sokkot, vállalati fizetőképességi megrendülést és politikai felfordulást okozott egyidejűleg.

Az USA-ban jelentkezik napjainkban a legtöbb új fertőzött a világon. Az országon belül pedig New York szövetségi állam vált a járvány epicentrumává, ahol az ország fertőzötteinek fele található, egyben a világ összes fertőzötteinek öt százaléka.

New York elesik

Andrew Cuomo kormányzó tegnap jelentette be, hogy a szövetségi államban a megelőző 24 órában 38 százalékkal, 20 875-re nőtt a fertőzöttek száma. New York város polgármestere, Bill de Blasio pedig vasárnap jelentette be a CNN hírcsatornán, hogy az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai miatt 10 napon belül leáll a városban az alapellátás.

Valóban, csupán ebben a szövetségi államban a rendelkezésre álló 50 ezer kórházi ágy kétszeresére lenne szükség, miközben 25 ezer ventilátor is hiányzik. Példának okáért Brooklynban a Kings County Kórházközpontban egy hétig is kénytelenek az egészségügyi dolgozók használni egyetlen maszkot.  2003 óta csupán New York városában bezártak 16 kórházat. 2000 és 2020 között a kórházi ágyak száma 26 százalékkal csökkent (73 930-ről 53 000-re).

A járvány és a rohamléptékben kibontakozó gazdasági recesszió hatására a súlyosan megosztott országban már belobbant a verbális rasszista agresszió, nemcsak az ázsiaiak, hanem az afro-amerikaiak ellen is.  Márpedig a 2008-as pénzügyi válság óta csak még inkább nőttek a társadalmi különbségek, és ez most, vegyítve azzal a ténnyel, hogy az országban több fegyver van, mint a lakosok száma, robbanóképes politikai elegyet alkot.

Társadalmi aknák

Míg 1989-ben az amerikai háztartások leggazdagabb 10 százaléka uralta a nemzeti vagyon 60 százalékát, ez az arány 2018-ban 70 százalékra emelkedett. Eközben Detroit városában már magasabb a csecsemő-halandóság, mint Botswanában. Valóban, az USA a fejlett világ legegyenlőtlenebb országa lett, az egyenlőtlenségek ráadásul napról-napra tágulnak és a társadalmi polarizáció már robbanásveszélyes szintet ért el.

2019-ben 897 civilt lőttek le az amerikai rendőrök. Az országban jelenleg 2,3 millió embert tartanak börtönben, ez a legmagasabb abszolút szám és arány, amelyet valaha egy ország a világban fel tudott mutatni – jelenleg mintegy 143 polgárra jut egy börtönlakó. Míg az USA-ban lakik a világ lakosságának 4,4 százaléka, az országban tartják fogva a világ rabjainak 22 százalékát. 

Káncz Csaba

New York szövetségi államban működik az USA második legnagyobb börtönrendszere, többnyire rendkívül elégtelen higiéniai körülmények között. A szövetségi állam legnagyobb börtöne, a Rikers Island Börtönkomplexum a hétvégén 21 rabról és 17 alkalmazottról jelentette, hogy pozitívnak bizonyult a koronavírus teszten. A hatóságok most kétségbeesetten próbálják csökkenteni a zsúfoltságot egyes rabok tervezett szabadon engedésével.

Pénzügyi aknák

A Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) jelentése áttekinti a 2029-ig várható gazdasági és költségvetési folyamatokat.  A CBO előrejelzése szerint az amerikai GDP mintegy 30 ezer millárd dollárt tesz ki 2029 magasságában, bár egy recesszió esetén ez több ezermilliárddal kevesebb is lehet.

Az államadósság recesszió nélkül az előrejelzés szerint a GDP 105 százaléka lesz, egy komolyabb recesszió esetén viszont, ami most már borítékolható, ez a mutató közelebb lesz a 150 százalékhoz – ami már ugye Görögország és Olaszország államcsőddel kacérkodó ligája.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)