Noha a globális népesség csupán 8 százaléka lakik Latin-Amerikában, a térség felel a világ összes koronavírus-áldozatainak harmadáért. Lakosságszámra vetítve a világon eddig a harmadik legtöbben Peruban haltak meg, a 32 milliós országban már 36 ezren. De az egy főre vetített COVID-19 halálozás első tíz országában ott találjuk még Chilét, Bolíviát és Ecuadort is.
Az ENSZ szakosított intézetének (ECLAS) adatai szerint a régió a járvány kitörése előtt is már csak lanyha gazdasági növekedést tudott felmutatni (2014 és 2019 között átlagosan 0,4 százalékot), miközben a GDP-arányos adósságállomány a 2011-es 29,8 százalékról 2019-ben 43,2 százalékra nőtt.
Navracsics diplomáciája
Ez a gazdasági gyengélkedés egyben azt jelenti, hogy most a régió kormányainak nincs megfelelő szintű költségvetési mozgástere egy radikális élénkítés végrehajtására. Sőt, a legsebezhetőbb országokat kimondott válságba taszítja a járvány és a recesszió: Argentína és Ecuador idén már felfüggesztette adósságszolgálatának visszafizetését.
Navracsics Tibor akkori külügyminiszter máig elszámolással tartozik arról, hogy miért kellett 2014 júliusában a baráti Észtországban „ésszerűségi és gazdasági indokokra hivatkozva” bezárni hazánk diplomáciai misszióját, miközben ugyanazzal a levegővétellel jelentette be a magyar nagykövetség megnyitásának szándékát többszáz millió forintos költséggel a 10 600 kilométerre fekvő Ecuadorban. Amely most ugye államcsődben van.
Növekvő társadalmi különbségek
Az ECLAS idénre masszív 9,1 százalékos zsugorodását jósolja a régió gazdasági össztermékének, egyben a munkanélküliek számának 18 milliós növekedését jelzi előre tavalyhoz képest. Ugyanezen időszak alatt a szegények száma 45,4 millióval nő – elérve a 230,9 milliót, azaz a régió teljes népességének 37,3 százalékát.
A társadalmi különbségek tovább növekednek, noha a térség már így is a világ legmagasabb szintű egyenlőtlenségével rendelkezik. A jövedelmi egyenlőtlenségeket kifejező Gini-index (ahol a „0” a teljes egyenlőséget, a „100” pedig azt jelenti, hogy a teljes összjövedelem egyetlen lakos kezében összpontosul) is ezt a polarizációt tükrözi. A térség összes nagyobb országa a világátlag (38) felett van: Venezuela (39), Brazília, Mexikó, Argentína, Peru (45-50), Kolumbia, Chile (50-55).
Becslések szerint a térség munkakorú lakosságának több mint a fele, legalább 140 millió ember dolgozik az úgynevezett informális szektorban, vagyis a fekete- és szürkegazdaságban. Ők az utcai árusok, piaci kofák, akik bármiféle szerződés, nyugdíj- és egészségbiztosítás, szociális védőháló nélkül tengődnek napról napra.
Belobbannak a feszültségek
A növekvő egyenlőtlenségek, a széleskörű kormányzati korrupció és az emberi jogok megsértései a térségben sorozatosan váltják ki a társadalmi robbanásokat Panamától Chiléig. Hondurasban tavasszal törtek ki éhséglázadások, Panamaváros legszegényebb negyedeiben többen megrohanták és kifosztották a boltok élelmiszerkészletét. Mexikóban több szövetségi államban (Oaxaca, Puebla, Mexico) rohanták meg a boltokat a szegények, a jelek szerint a szociális médiában ezeket előzetesen megtervezve.
A térség belpolitikai viszonyaira hagyományosan a néha erőszakkal terhelt hirtelen hatalomváltások, több helyen katonai diktatúrák, fegyveres ellenállások, gerillák, bűnszövetkezetek (például kábítószercsempészet) árnya vetül.
Guetamala forrong
Kedden a guatemalai parlament visszavonta a jövő évi, megszorítást tervező központi költségvetés tervezetét. Mindezt azután, hogy a kormányellenes tüntetők felgyújtották a kongresszusi épület több termét is múlt szombaton. Az új költségvetési tervezet ellen tiltakoztak, amely szerintük figyelmen kívül hagyja a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági hatásait, illetve teret ad a korrupciónak.
Az ellenzék szerint a törvényhozók titokban tárgyaltak a költségvetésről, és az éjjeli órákban hagyták jóvá; miközben a közép-amerikai országban tombol a koronavírus, és két hurrikán is pusztított a térségben.
A globális felmelegedés következtében kialakuló extrém időjárási jelenségek is sújtják a térséget. 5 éves aszály után Guetamalát, El Salvadort és Hondurast két pusztító tropikus vihar érte el júniusban és újabb kettő ebben a hónapban, amelyek Guatemalában 120 ezer hektár növényi kultúrát pusztítottak el.
A perui örvény
A perui gazdaság a második negyedévben éves alapon 72 százalékkal (!) omlott össze. Az elmúlt három hétben az országnak 3 különböző elnöke volt – akik közül egyiket sem választott meg a nép – , miközben az országot tömeges tüntetések rázták meg a korrupt politikai osztály ellen. Volt ráadásul egy olyan 24 órás időszak is, amikor Peru élén nem állt senki.
A perui törvényhozás tagjainak több mint fele ellen jelenleg büntetőeljárás folyik, a vádak a pénzmosástól a gyilkosságig terjednek.
A lakosság nagy része a „vörös zónában” maradhat. 
