5p
Ahogy nagy ütemben veszti területeit az Iszlám Állam, az őt legyőző erők helyenként egymásnak is benyújtják a számlát, mindenkinek van valami szándéka az első világháború után tragikusan balga módon létrehozott két ország, Irak és Szíria területén. Van, aki presztízst akar, van, aki befolyást növelni, és van, aki végre önálló hazát szeretne.

Az utolsó pár hónapban gyorsan csökken az Iszlám Állam kiterjedése és mozgástere: legnagyobb városát, Moszult elvesztette, bár a zavarkeltéssel még nem hagyott ott fel. Második legfontosabb városát, a szíriai Rakkát a kurdok körülkerítették, külső városrészeit elfoglalták, a belvárost a kurd-arab szövetség, az SDF arab harcosai tervezik felszabadítani. A dzsihádisták egy Eufrátesz-parti kisvárosba húzódtak vissza, ott próbálják az ellenállást és a külföldi terrorcselekményeket szervezni, de a dolgok jelenlegi állása szerint az orosz támogatású szír kormányerők rövidesen odaérnek.

Ahány erő, annyi cél

Nemrég áttekintettük, kik vesznek részt a harcban és mi a céljuk, de azóta is annyit zsugorodott az Iszlám Állam, hogy kezdenek már konkrétabbak lenni az igények. Második világháborús hasonlattal: mintha Teherántól Jaltáig ugrottunk volna. A két országban, Irakban és Szíriában a helyzet eltérően alakul, bár az alap probléma hasonló: az oszmán uralom megdöntése után a síita és szunnita arabokat és a kurdokat betuszkolták ebbe a két, akkor újonnan létrehozott országba, és ugyanúgy nem tudnak és nem akarnak együtt élni, ahogy a szerbek, horvátok, albánok és a többiek sem az egykori Jugoszláviában.

Irak és Szíria

Amíg a két országot egy-egy mindenható diktátor, Szíriát az idősebb majd ifjabb Aszad, Irakot pedig Szaddam Husszein uralta, egyszerűen az egyik etnikum elnyomta többit: Szíriában a síiták a szunnitákat és a kurdokat, Irakban pedig a szunniták a síitákat és ugyancsak a kurdokat. Irakban 2003-ban megdöntötték Szaddamot, ekkor a síiták kerültek hatalomra, és ők nyomták el a szunnitákat, a kurdok viszont lényegében kiszabadultak, de formálisan Irak részét képezték. Csak a legutóbbi időben sikerült olyan iraki kormányt létrehozni, amely a szunniták érdekeit is képviseli.

Szíriában a 2011-ben begyürüző Arab Tavasz borította fel a helyzetet, de megoldás nem lett, és mire megbukott volna Aszad, megjelentek az orosz erők, és megmentették. Közben a káoszban az Iszlám Állam kitöltötte az űrt, most pedig mindenki üti, és ahogy haldoklik, mindenki helyezkedik. Szíriában most leginkább az oroszoknak és Aszadnak áll a zászló: hatalmas területeket foglalnak vissza, és valószínűleg már minden az övék lesz, kivéve Rakkát, amit amit a kurd vezetésű szövetség, az SDF szerez vissza. Az Aszad ellen lázadó szunnita csoportoknak már nem jut szerep: nem határosak az Iszlám Állammal, csak egy pici darab maradt nekik az ország alsó sarkában, az izraeli-jordán határháromszögben, azt megszerezhetik.

Külső hatalmak

Ami a külső hatalmak céljait illeti: Oroszország nemzetközi presztízsét szeretné növelni a Szovjetunió megszűnése óta az első komoly, határaitól távoli beavatkozással. Aszad támogatása nem túl nagy dicsőség, de az Iszlám Állam felszámolása komoly elismerést hozhat majd magával. Irán úgy tűnik, a befolyását szeretné növelni, vagy legalábbis síita vallástestvéreinek érdekeit védeni. Amerika a The Guardian elemzése szerint látszólag nem feltétlenül tudja, mi is a cél, talán leginkább a másik kettő hatalmának mérséklése.

A legkomolyabb helyi erő

A helyi, ott élő népek közül a szíriai és iraki kurdok úgy érzik, számukra az Iszlám Állam elleni harc meghozta a 100 évvel ezelőtt hiába remélt függetlenséget. Nem csak azért, mert megroppantak az államok, melybe betuszkolták őket, hanem azért is, mert a konkrét szárazföldi harcban messze ők teljesítettek a legjobban az Iszlám Állam ellen. Nem csak saját területeket, de méretes, arabok által lakott részeket is felszabadítva, és a két arab város, Moszul és Rakka felszabadításában is döntő szerepük van. Nem ok nélkül számítanak méltányosságra mind az arabokkal, mind a szövetségesként mögöttük álló Amerikával szemben.

Kurd állam

Maszud Barzani, az iraki kurd állam vezetője népszavazást ki írt a függetlenségről, szeptember 25-re, melyet kötelező érvényűnek tekint. Indoklása szerint a 100 éve létrehozott Sykes-Picot egyezménynek ideje véget vetni, nem akarnak Irak része maradni. 2003 után megpróbáltak kvázi függetlenségben, autonóm tartományként élni, de mikor 2014-ben megjelent az Iszlám Állam, az iraki hadsereg összeomlott, csak a kurdok tudták tartani a frontot. Ezek után úgy érzik, jár nekik az önálló haza.

Kurd félállam

A szíriai kurdok álláspontja némileg visszafogottabb, ők egy szövetségi államon belüli meglehetősen széleskörű autonómiát emlegetnek, bár jelenleg nehéz elképzelni, hogy a sokféle erő által mozaikszerűen uralt Szíriában hogy lehet bármilyen egységes államot létrehozni. Ugyancsak kérdéses, hogy mi lesz azokkal az arab területekkel, Rakkát is beleértve, amit a kurdok szabadítanak fel: részét képeznék-e autonóm területüknek? Sok a kérdés, de a második világháborús hasonlatnál maradva, Potsdam ideje még nem jött el, hisz előbb még a végső győzelmemet is ki kell vívni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Velős választ adtak Orbán Viktornak a kereskedők az árrésstop ügyében
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 17:53
Orbán Viktor árrésstopot jelentett be 30 élelmiszerre, az OKSZ szerint ez csak bizonyos feltételekkel lehet hatásos.
Makro / Külgazdaság Itt van Nagy Márton beismerése az élelmiszerárakról
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 16:17
Ha nem csökken az infláció, újabb lépések jöhetnek.
Makro / Külgazdaság Az oroszok felvásárolják a svéd szigetvilágot?
Elek Lenke | 2025. március 11. 15:59
Az oroszok óriási telkeket vásárolnak a Stockholmhoz közeli szigetcsoport északi részénél a már régóta ott élő rokonaikon keresztül – írja a svéd Aftonbladet. 
Makro / Külgazdaság Repkednek a bírságok Horvátországban az ársapka-rendelet miatt
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 12:46
Magyarországon jöhet az árrés korlátozása, de hogyan működik az egy hónapja bevezetett árkorlátozás Horvátországban? Itt vannak a hatósági tapasztalatok.
Makro / Külgazdaság Már megint begyűjtött 30 milliárdot az Orbán-kormány valakiktől – de drágábban, mint korábban
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 11:58
Emelkedett az átlaghozam, így sikerült 30 milliárdnyi kincstárjegyet értékesíteni az e heti aukción.
Makro / Külgazdaság Mi a legfőbb baja a magyar gazdaságnak? Bojár Gábor erre is válaszol a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 11:36
A fizikus, vállalkozó, üzletember március 19-én, szerdán 15 óra 30 perckor lesz a Klasszis Média szokás szerint egyórás élő műsorának vendége. Széles érdeklődési köre és tudása alapján számos más – társadalmi, politikai, gazdasági jellegű – témát is körbejárunk a 100 Leggazdagabb magyar közé önerőből bekerült Bojár Gáborral. Akitől természetesen nemcsak mi kérdezünk, hanem Önök is, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetett adás során.
Makro / Külgazdaság Itt van Orbán Viktor nagy bejelentése: odacsapnak az élelmiszerkereskedőknek
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 10:16
Vége a nyerészkedésnek? Harminc alapvető élelmiszerre vezetik be első körben a rendkívüli intézkedést.
Makro / Külgazdaság Bekeményít Nagy Márton? Harcot hirdetett az „indokolatlan áremelések” ellen
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 09:14
Komplex akcióterv az áremelőkkel szemben, a hatóságok is fokozottan fognak figyelni.
Makro / Külgazdaság Az árak már repülőrajtot vettek: brutális számokat közölt a KSH az inflációról
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 08:31
A liszt, az olaj, a tojás vagy a tej is 20 százalék felett drágult februárban, de az internetért is csaknem 15 százalékkal fizetünk többet. Elborzasztó olvasmány a KSH friss inflációs tájékoztatója.
Makro / Külgazdaság Vitték januárban a chipeket, mint a cukrot, de van, ahol már lassulást mértek
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 07:17
Tavalyhoz képest közel 18 százalékkal nőttek a chipeladások januárban, de decemberhez képest már csökkenést mértek – melyik piac a ludas?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG