Henryk Kowalczyk, az Állandó Miniszterelnöki Tanács elnöke, újonnan kinevezett lengyel környezetvédelmi miniszter, Teresa Czerwinska új pénzügyminiszter, Jadwiga Emilewicz, vállalkozásokért és technológiáért felelős miniszter, Andrzej Duda lengyel államfő és Jerzy Kwiecinski új fejlesztési miniszter a Morawiecki-kormány beiktatási ünnepségén a varsói elnöki palotában 2018. január 9-én. (MTI/EPA/Radek Pietruszka)

Van mit veszteni

Nem vitás, hogy Lengyelországnak nem lenne vidám élet az EU-n kívül, hisz még a világ (egyelőre) ötödik legnagyobb gazdasága, Nagy-Britannia is kezelhetetlennek tűnő kihívásokkal néz szembe a kilépés kapcsán. De nemcsak, hogy kint nincs élet, még bent is nagyon nehéz az EU-pénzek, és általában a szervezet jelentette bizalom nélkül. Márpedig Lengyelországnak van mit veszteni, az egykori igen rossz gazdasági állapotú ország az EU-csatlakozás egyik fő nyertese.

Jogsértés és ellenlépések

Az akár szélsőségesnek is nevezhető lengyel kormánypárt, a Jog és Igazság pártja nevének ellentmondva épp az igazságszolgáltatásban követett el tisztogatást, mondhatni egészpályás letámadást. Szerintük csak késve megtették azt, amit mások a rendszerváltás után (27-28 év után nem túl erős érv), az EU szerint viszont az volt a cél, hogy átpolitizálják az igazságszolgáltatást, kormányhű embereket ültessenek be.

Az EU felvetette a lehetőségét, hogy az ilyen mérető jogsértés és demokrácia-deficit a szavazati jogok megvonásához is vezethet, amire az EU történetében még nem volt példa, bár a Reuters kiemeli, hogy a magyar kormány adott esetben megvétózhatja azt. Mindenesetre se nekünk, sem a lengyeleknek nem mindegy, hogy néz ki majd a következő 7 éves költségvetési ciklus, melynek tárgyalása rövidesen megkezdődik, és melynek során döntést hoznak, mekkora támogatásra számíthat a két ország.

Új kormány, brüsszeli út

Múlt hónapban miniszterelnök-csere zajlott: a kormányzó párt félidőben változtatást tartott indokoltnak. Beata Szydlo helyett a korábbi pénzügyminisztert, Mateusz Morawieckit nevezte ki a köztársasági elnök, és tegnap jött el a kormányon belüli változtatások napja. Elbocsátották a környezetvédelmi minisztert, a védelmi minisztert és a külügyminisztert, utóbbiért Brüsszel nem rajongott.

Az új kormánynak egy szuverén Lengyelországot kell építenie az erős Európában, mondta el a miniszterelnök az kormánytagok beiktatása után, amivel valószínűleg mind pártja, mind az EU felé gesztust kívánt tenni, keresve a középutat. Tegnap este mindenesetre már Brüsszelbe utazott, a mai tárgyalásokon talán kiderül, hogy immár új kormánnyal a háta mögött képes-e szót érteni az Unióval. Az mindenesetre aggasztó lehet, hogy az igazságügyi miniszter személye nem változott, így pont az EU-t leginkább zavaró kérdésben a legkisebb a változás esélye.