European Commissioner-designate in charge of neighborhood and enlargement policy, Oliver Varhelyi from Hungary during his hearing before the European Parliament in Brussels, Belgium, 14 November 2019. EPA/OLIVIER HOSLET

Az Európai Bizottság a nyugat-balkáni bővítést tartja az egyik legfontosabb feladatának - jelentette ki Várhelyi Olivér európai uniós bővítés- és szomszédságpolitikai biztos csütörtökön Belgrádban, hozzátéve, azt szeretné, hogy legalább egy térségbeli ország csatlakozzon a közösséghez még az új összetételű brüsszeli testület mandátumának 2024 végi lejárta előtt - írja az MTI.

A magyar biztos Szerbiában is ismertette a csatlakozási folyamat reformjára vonatkozó javaslat előző nap Brüsszelben bemutatott elemeit. Kiemelte, a folyamatot hitelesebbé, dinamikusabbá, kiszámíthatóbbá, illetve politikailag megalapozottabbá szeretnék tenni. Mint mondta, az új metodológia alkalmazása során szeretnék elismerni azon országokat, amelyek sokat tesznek az integráció érdekében, azok viszont, amelyek nem tesznek semmit, negatív következményekre számíthatnak.

Hozzátette: a csatlakozási fejezetek csoportokba rendezése azt szolgálná, hogy bizonyos témákat ne daraboljanak fel, hanem nagyobb egységekként tudjanak tárgyalni róluk.

Várhelyi Olivér újságírói kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a teljes térség szempontjából fontos a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd. Az a cél, hogy hosszú távú, békés megoldás szülessen. Ez érzékeny terület - magyarázta -, mindenekelőtt a két félnek kell megállapodnia, és akkor tud az EU is segíteni. A párbeszéd újrakezdéséhez jelen pillanatban arra van szükség, hogy Koszovó eltörölje a szerbiai árukra még 2018-ban kivetett 100 százalékos vámot - húzta alá.

Továbbá ismételten azon véleményének is hangot adott, hogy mihamarabb meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ez geopolitikai szempontból is lényeges lépés lenne.

Várhelyi belgrádi látogatásán az úgynevezett mini-Schengen elképzelésről is tárgyaltak a felek. Az elképzelés lehetővé tenné a nyugat-balkáni országok között a munkaerő és a tőke áramlását, az egymás országai között eltörölt vámok pedig a terület gazdaságát is fellendítenék. Hozzátette, azt is felvetette, hogy Szerbia is csatlakozhatna a schengeni övezethez, és így is szerves részévé válna az EU-nak, Belgrád pedig ezáltal további gazdasági fejlődést érhetne el.