Közzétették 2021-es büdzsé fejezeti indoklásait. Az anyag az egyes alapok és minisztériumokhoz rendelt sorok mellett gazdasági kitekintést is tartalmaz. Az elemzés szerint a járvány egy ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért 2020 márciusában, így a válság ugyan megtöri a dinamikus növekedést, ám ez csak átmeneti lesz.
A konvergencia szempontjából kiemelkedő, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság bővülése nem csak a régi, hanem egy kivételével az újonnan csatlakozott tagállamok növekedését is meghaladta. Ami a tavalyi teljesítményt illeti, 2019-ben 4,9 százalékkal bővült a magyar gazdaság, amely a világviszonylatban is kiemelkedő növekedést produkáló Írország mögött a második legdinamikusabb növekedési ütem az Unióban.
A gazdaságban megtermelt jövedelmek alakulásának szemszögéből, a gyorsuláshoz legnagyobb mértékben a munkából származó jövedelmek emelkedése járult hozzá. A bér- és adómegállapodások eredményeként számottevő mértékben emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, miközben több lépcsőben összesen 15,5 százalékponttal csökkennek a munkáltatói terhek. A jövedelmek felhasználását tekintve megállapítható, hogy a bérfejlesztéseknek köszönhetően jelentősen növekedett a belső kereslet, ami egyfelől a fogyasztás, másfelől a szolgáltatások dinamikus teljesítményében mutatkozott meg.
A járvány megtörte a lendületet
Az idei év első két hónapját lényegében még nem érintette a gazdaság márciustól kibontakozó visszaesése. A március 20-át követően megsokasodott leállások miatt az első negyedév utolsó napjaira az ipari kapacitások jelentős hányada eshetett ki. Emellett nagymértékben csökkenhetett a turizmus teljesítménye, illetve a kultúra és szabadidős szolgáltatások március második felére lényegében leálltak.
A kiskereskedelem egyes szegmenseiben ugyan a tartalékfelhalmozások átmenetileg növelték a forgalmat, ugyanakkor összességében a negyedév végére itt is lendületvesztés történt. A világjárvány időszakában a GDP további alakulására csak jelentős bizonytalanság mellett adható prognózis. Az előrejelzés alappályája azzal a feltevéssel készült, hogy a járványügyi helyzet Európa-szerte lehetővé teszi, hogy a gazdasági vérkeringés a második negyedévet követően fokozatosan normalizálódjon. Ezt a feltevést megalapozza, hogy egyfelől már több európai uniós tagállam a járvány megfékezésére meghozott intézkedéseinek enyhítésére készül, másfelől több magyarországi gyár is részlegesen újraindította a termelést április második felében.
Robogni fog a magyar gazdaság
A járványügyi korlátozó intézkedések enyhítésével a háztartások kereslete is élénkülésnek indulhat. Ezt a folyamatot erősíti, hogy az EU tagállamai közül hazánkban egyrészt a legmagasabb a GDP-arányos megtakarítási ráta, másrészt a legalacsonyabb a hitelállomány, amelyek a fogyasztáson keresztül jelentős növekedési tartalékot képeznek az elkövetkező években. Az elmúlt években rekord magasságba emelkedő beruházási ráta az idei évre prognosztizálható beruházás-aktivitás mérséklődése ellenére is magas szinten maradhat, majd a következő években értéke ismét növekedhet.
Ezen folyamatok eredményeként az alapforgatókönyv megvalósulása esetén az idei évben 3,0 százalékos GDP visszaesés valószínűsíthető, ugyanakkor 2021-ben – részben a csökkenés korrekciójának is köszönhetően – a növekedés 4,8 százalékot érhet el. A kormány várakozásai szerint a következő években is lendületben maradhat a gazdaság, hiszen a prognózis szerint két év múlva 4,6 százalékos lehet a bővülés, majd 2023-ban 4,3, míg 2024-ben 4,2 százalékos GDP emelkedést várnak.
A GDP növekedése egyébként a 2018-as és 19-es év után ismét három lábon fog nyugodni. Az utóbbi időben ugyanis a beruházások felpörgetése miatt a bruttó felhalmozás súlya megnőtt, ellenben a nettó export átfordult és import lett belőle. A következő években viszont mind a belső fogyasztás, mind a felhalmozás mind az export hozzájárul majd a bővüléshez. A kormány előrejelzése szerint a legnagyobb súlya a növekedésben a végső fogyasztás lehet. Bár az anyag erről nem tesz említést, de ez a munkaerőpiac gyors visszarendeződése mellett további erős bérdinamikát feltételez.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
