Egy év múlva új elnöke lesz az Egyesült Államoknak, de a hivatalban lévő elnök minden igyekezete ellenére sem képes lelkesedést kiváltani, a potenciális kihívó pedig sorozatosan járja a bíróságokat. Eközben a republikánus párt kormányozhatatlannak tűnik.
Egyikük sem, köszönjük!
Valóban, egy évvel a 2024. november 5-i elnökválasztás előtt az USA egy politikailag súlyosan megosztott ország képét mutatja. A pártok közötti szakadékokat szinte lehetetlennek tűnik leküzdeni, miközben mind a hivatalban lévő Joe Bident, mind a korábbi elnök, Donald Trumpot a választók többsége elutasítja.
Az NBC szeptemberi felmérésében a megkérdezettek háromnegyede kételyeit fejezte ki Biden korával és szellemi alkalmasságával kapcsolatban. Kétharmaduk Trump számos bírósági ügye miatt aggódik.
A FiveThirtyEight statisztikai portál felmérése eközben csaknem azonos népszerűségi arányokat mért a két politikusra. Csak 40 százalékuk értékeli pozitívan Bident és Trumpot, és alig 55 százalékuk elutasítja. A többség ítélete szerint mindkettőjüknek le kellene mondania.
És mégis, a dolgok mai állása szerint minden jel arra mutat, hogy ismét párbajozni fognak, és lesz "visszavágó" az akkor 81 éves Biden és a 78 éves Trump között. Az ukrán és gázai konfliktus elhúzódása és kimenetele – esetleges további regionális eszkalációja - óhatatlanul befolyásolni fogja az elnökválasztás menetét. De ugyanilyen fontos szerepet fog játszani Biden és Trump személyisége is.
Donald Trump
Itt van egy egyszer már legyőzött amerikai elnök, akinek hivatali ideje alatt két alkotmányos vádemelési kísérlettel is szembe kellett néznie, és a Fehér Házból való távozása óta jogi ügyek sokaságába keveredett. De ma mégis ismét ő a republikánusok legjobb esélyese.
Két hónappal az első előválasztás előtt Iowa államban a volt elnök – és a magyar miniszterelnök rajongója - mérföldekkel látszik megelőzni párton belüli riválisait. A FiveThirtyEight országos keresztmetszetében közel 50 százalékos (!) előnye van a második helyen álló Ron DeSantis előtt. A többi jelölt teljesen le van maradva.
Trump korábbi helyettese, Mike Pence már bedobta a törülközőt. Úgy tűnik, mostanra már csak Trump jelölése a tét. Közelebbről szemügyre véve azonban a helyzet sokkal kevésbé egyértelmű. Iowában és New Hampshire-ben, ahol a második előválasztás zajlik, a támogatottsága folyamatosan 50 százalék alatt van.
A CBS felmérése még érdekesebb képet mutat. A republikánus szavazók kevesebb mint 25 százaléka a két szövetségi államban csak Trumpra akar szavazni és senki másra. Több, mint 30 százalék viszont elutasítja őt. Mintegy 45 százalék elvben támogatja az exelnököt, de nyitott lenne egy alternatívára.
Más szóval a magukat republikánusnak valló amerikaiak többsége nagyon is el tudná képzelni az életet Trump nélkül. Úgy tűnik, felismerik, hogy újbóli jelölése komoly kockázatokkal járna. Trump előnye a gyenge konkurencia, ez a fő oka annak, hogy az országos felmérésekben ilyen egyértelműen vezet.
A sok per viszont a veszte lehet. Különösen érdekes a választási csalásra való felbujtásért indított per Georgia szövetségi államban. Az ügyész Trumpot és kampánytársait maffiaszervezetnek minősíti. Komoly büntetés várhat rájuk, ezért tömegesen működnek együtt az igazságszolgáltatással, és valószínűleg erősen megterheli az exelnököt.
Joe Biden
Elvileg a hivatalban lévő elnök eddig sok mindent elért. De a makacs inflációs nyomás és a magas életkor aláássa Biden imázsát. A 38,7 százalékos támogatottsága ebben a hónapban érte el elnöksége legalacsonyabb pontját, mivel a megélhetési költségek miatti aggodalmak továbbra is uralják a közbeszédet.
Még a demokrata támogatók körében is a többség túl öregnek tartja őt egy második ciklushoz a Fehér Házban. A közel-keleti eszkaláció is gondot okozhat neki választói fontos részei körében.
A fiatal baloldaliak bizony nagyobb valószínűséggel szimpatizálnak a palesztinokkal, mint Izraellel – és ez még inkább igaz a muszlimokra. Bidennek márpedig szüksége van ezeknek a csoportoknak a szavazataira és aktivistáira, ezért ő és miniszterei igyekeznek mérsékletet mutatni. Tíz napja ezért az elnök felszólította az izraelieket, hogy "tartsanak humanitárius szünetet" Gázában.
Végső soron azonban Biden ugyanabban a helyzetben van, mint Trump: a pártjukban tapasztalható nyugtalanság ellenére úgy tűnik, hogy nincsen ütőképes kihívójuk. Mindazonáltal itt hozzá kell tenni, hogy Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója mostanában egyre kihívóbban "tartalékos elnökként" viselkedik.
Nemrégiben nagy figyelmet keltő kínai utazást tett, ahol kiemelt fogadtatásban részesítették és fogadta Hszi Csin-ping elnök is. Hivatalosan Gavin Newsom támogatja Bident, de úgy tűnik, kivárja a lehetőséget arra az esetre, ha az elnök mégis "kiesne".
Más változók is befolyásolhatják a 2024-es elnökválasztást, például a "független" jelöltek. Ezek közé tartozik az elnöki unokaöcs Robert Kennedy Jr., aki eredetileg a demokratákkal akart indulni. Az oltásellenes kampányoló imidzsével Trumpnak szavazataiba kerülhet, míg a baloldali egyetemi tanár Cornel West Bidennek árthat.
Egy évvel a választások előtt még sok minden a levegőben lóg. Vajon Trumpot az igazságszolgáltatás fogja megbuktatni? Vajon Biden rájön-e, hogy egy hivatali ciklus elég volt, és inkább élvezi a nyugdíjas éveit? A dolgok jelenlegi állása szerint a félelmetes "visszavágó" továbbra is a legvalószínűbb forgatókönyv. De a dolgok akár másképp is alakulhatnak.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
