A Reuters által megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint az MNB 6,5 százalékra csökkenti az alapkamatot az év végéig és 6 százalékra 2013 végére.
Simor András a bejelentést követően 15 órakor sajtótájékoztatón ismerteti a döntés hátterét, az eseményről a Privátbankár élőben tudósít.
A helyzet azért nem rózsás
A februári ülés óta eltelt időszakban az év eleji javulást követően márciusban ismét inkább negatív irányba változott a piacok helyzetértékelése - véli a kamtdöntést követő értékelésében Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere. Emelkedtek az állampapírhozamok, nőtt a CDS felár, és a forint erősödés is megtorpant.
A vártnál magasabb januári és februári infláció is óvatosságra int; az év eleji számok tanúsága szerint az adóhatásoktól szűrt adat is emelkedést mutatott, és feltehetően a márciusi jelentésében az MNB is feljebb húzza a várakozásait a növekvő nemzetközi olajárakra és a változó élelmiszerár-dinamikára alapozva.
A szakértő továbbra is úgy gondolja azonban, hogy az alapkamat kilátásait illetően a döntő tényező az ország pénzügyi stabilitásának alakulása lesz. A bizonyos kérdésekben megosztottnak tűnő Monetáris Tanács a jegyzőkönyvek tanúsága szerint egy dologban, az IMF-megállapodás sürgősségében egyetérteni látszik. Bebesy szerint az elmúlt hónap során több olyan információ került napvilágra, amely abba az irányba mutat, hogy a kormány nem törekszik gyors megállapodásra - a megállapodás előtti devizakötvény kibocsátás lehetőségének meglebegtetése is inkább azt az üzenetet hordozta, hogy a jelenlegi magas finanszírozási költségek ellenére a döntéshozók komolyan fontolgatják a forrásbevonást, ami időlegesen csökkentené az IMF-re való rászorultságunkat (Az NGM mindenesetre időben jelezte: inkább az IMF-megállapodást követően tartaná szerencsésnek a devizakötvények kibocsátását - a szerk). A piac jelzése a megugró hozamszintekkel egyértelmű volt, IMF nélkül a jelenlegi bizonytalan globális környezetben fölöslegesen nagy kockázatokat vállalna az ország - véli Bebesy.
Hányan szavaztak kamatvágásra?
Nem lepte meg a „hét mesterlövész” a befektetőket, mivel a piac várakozásának megfelelően szinten hagyta az irányadó rátát a héttagú grémium - írja az Equilor gyorselemzése. A piaci szereplők azzal számolnak, hogy az év hátralevő részében kamatcsökkentésre kerül sor, amennyiben megszületik hazánk EU/IMF-megállapodása.
Az irányadó ráta helyett sokkal fontosabbnak tartjuk a tanácstagok szavazatát és a saját véleményét – erre később derülhet fény. Januárban meglepő módon nem emelt kamatot a jegybank, mivel a négy új tag leszavazta a három régi csapattársat. Februárban egyedül Cinkotai akart kamatot csökkenteni (aki új tagnak számít).
A mai döntésen az Equilor szerint néhányan a kamatcsökkentésre szavazhattak, azonban a részletes szavazati listát csak az áprilisban megjelenő jegyzőkönyv tartalmazza majd.
Két tanácstag, Gerhardt és Kocziszky már korábban jelezte, hogy kamatcsökkentést csak az EU/IMF-megállapodást követően tartanak elképzelhetőnek. Eközben egyre nehezebb tisztán látni a hitel-megállapodás kapcsán. Az Equilor véleménye szerint a devizakötvény-ügyben a piaci szereplők két tűz közé kerültek, egyelőre nem világos, hogy az ÁKK vs. NGM meccset melyik fél nyeri és hogyan alakulnak a hiteltárgyalások.
A befektetők 3-6 hónapos horizonton további 25-50 bázispont kamatemeléssel kalkulálnak. Amennyiben felfelé módosulnak a várakozások, az a forint kapcsán erősödést hozna, viszont a kötvény- és részvénypiacot kellemetlenül érintené. Ha a kamatcsökkentési várakozások erősödnek, akkor az Equilor elemzői a forint mérsékelt gyengülése mellett a részvénypiacokon és kötvénypiacokon kisebb árfolyam-emelkedést prognosztizálnak.
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
