Az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) május 30–31-én az észak-svédországi Luleå-ban tartotta meg negyedik ülését.
De mi fán terem ez a Tanács?
A 2021-ben létrehozott szervezet keretében az EU és az USA olyan témákról egyeztet, mint a mesterséges intelligencia és annak szabályozása, az ipar legfontosabb alapanyagokkal való ellátása – kiemelt tekintettel a chipekre, hiszen mind a két fél rádöbbent arra, hogy szüksége van autonómiára és nem függhetnek Ázsiától -, a digitális vállalatok szabályozása, és a korszerű technika megfigyelési célokra vagy a választások manipulálására való felhasználásának megakadályozása.
A két fél összesen tíz munkacsoportot hozott létre és azok munkája részben Kína ellen irányul. Központi szerepe van a mesterséges intelligenciával, a biotechnológiával, a gyógyszerekkel és a hálózatba kötött gyártással foglalkozó munkacsoportnak, amely közös szabványokat dolgoz ki ezeken a területeken mind a kritikus, mind a jövőbe mutató technológiák esetében.
Az európaiak és az amerikaiak meg akarják akadályozni, hogy a jövőben Kína határozza meg a globális szabványokat és ezzel befolyásolja az érintett termékek kereskedelmét.
De miközben az EU osztja ezeket az aggodalmakat, továbbra is fontos kereskedelmi partnerként tekint az ázsiai birodalomra. Éppen ezért kulcsfontosságú az egyensúly kialakítása ebben a kérdésben.
Az Oroszország teszt
A TTC eddigi eredményei vegyes képet mutatnak. A gazdasági kérdésekben a transzatlanti nézetkülönbségek valódi enyhítését, vagy akár megszüntetését nem tudta elérni. A legjobb példa erre a több százmilliárd dolláros befektetési programok, mint például az Inflation Reduction Act (IRA), amellyel a Biden-kormány stratégiailag fontos high-tech befektetéseket szív be Európából Amerikába, és ezzel egyidejűleg Németország és az EU nagyobb gazdasági függetlenségre irányuló erőfeszítéseit aláássa.
Ugyanakkor az ukrajnai orosz inváziót követően az Atlanti Tanács elemzése szerint a TTC lett a "mérvadó transzatlanti fórum az Oroszországgal szembeni exportellenőrzések koordinálására". „A TTC kulcsszerepet játszik az Oroszország elleni egységfront létrehozásában” – mondja Tobias Billström svéd külügyminiszter.
Eközben a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) szerint csak az idő fogja megmutatni, hogy más államokkal szemben is megvalósítható-e a szoros együttműködés.
Kína ellen föllépve
A TTC Kína feltartóztatását célzó tevékenységének kiterjesztése is napirenden volt a testület negyedik ülésén. Ezzel a céllal közösen támogatják a következő, 6G mobilkommunikációs szabvány és a mesterséges intelligencia (AI) szabályozásának kidolgozását. A TTC tervei között szerepel továbbá a vonatkozó export-ellenőrzések szorosabb összehangolása.
A két fél a jövőben foglalkozik a nem piaci gyakorlatokkal és a gazdasági kényszerrel, és célul tűzi ki, hogy rendszeres megbeszéléseket folytasson a vállalataik kimenő befektetéseket támogató technológiáihoz kapcsolódó tudás megállítására irányuló erőfeszítésekről – ami utalás Kínára. Meg kell akadályozni, hogy "vállalataink tőkéje, szakértelme és tudása támogassa a stratégiai versenytársak technológiai fejlődését".
Koordinálják az „érzékeny cikkek” – köztük a katonai felhasználású áruk – és a félvezetők exportellenőrzését is (Outbound Investment Screening) – áll a közleményben, amely Kínát kétszer név szerint is említi.
Brüsszel Kínát bizonyos területeken partnernek, más területeken gazdasági versenytársnak, és stratégiai riválisnak tekinti. Az EU azt tervezi, hogy újrakalibrálja Kína-politikáját, és elismeri, hogy a koordináció a jóval radikálisabb lépéseket követelő USA-val elengedhetetlen.
A dokumentum kiemeli a kínai orvostechnikai eszközök ágazatát, és azt írja, hogy a transzatlanti partnerek "feltárják a lehetséges lépéseket" a nem piaci politikák és gyakorlatok által jelentett fenyegetés miatt. A TTP célja továbbá, hogy együttműködjenek a külföldi információmanipuláció elleni küzdelemben, ideértve az ukrajnai "háborúról szóló orosz dezinformációs narratívák Kína általi felerősítését".
A két fél kijelentette: elkötelezettek amellett, hogy együttműködjenek a G7-ekkel annak érdekében, hogy összehangolják a gazdasági kényszercselekmények ellensúlyozását célzó fellépéseket, mint például az EU által az EU-tagállam Litvániával szemben Kína által bevezetett kereskedelmi korlátozások.
EU Gazdaságbiztonsági Stratégia
A TTC-től függetlenül az EU Bizottság jelenleg egy olyan dokumentumon dolgozik, amely a Gazdasági Biztonsági Stratégia nevet viseli. Ezzel meg akarja akadályozni, hogy a legkorszerűbb technológiák – köztük az úgynevezett kettős felhasználású technológiák, amelyek civil és katonai céllal is használhatók – „rossz kezekbe kerüljenek”, magyarázza Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi biztosa.
Ilyen kényszerintézkedésekre tekintettel a külpolitikai szakértők most a „geo-gazdasági NATO” létrehozásáról tárgyalnak. Például az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) - egy berlini székhelyű külpolitikai agytrösztnek - egy közelmúltban megjelent dokumentuma azt állítja, hogy „a Kína és a Nyugat közötti verseny évszázadában” „valószínűleg a geoökonómia lesz a központi kérdés”.
A dokumentum készítői egy közös fórum, egy "geo-gazdasági NATO" létrehozása mellett állnak ki. Ez szerintük jobb lenne, mint a jelenlegi helyzet, amikor az USA ténylegesen szankciókról és befektetések ellenőrzéséről dönt, majd sürgeti Európa államait, hogy fogadják el szabályozásaikat. Ha közösen tárgyalnak, majd szövetségként döntenek, az EU nagyobb befolyással léphet fel, nem utolsósorban Kínával szemben – állítja az ECFR.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
