<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Németország vezető üzleti lapja szerint az ázsiai megállapodást a Nyugatnak igazi vészjelzésként kell felfognia.  A kínai kommunista párt szócsöve leszögezi, hogy az RCEP újrafogalmazza a globalizáció új korszakát, miközben Washington még mindig az unilateralizmussal küszködik. Káncz Csaba jegyzete.

Hét éves tárgyalás után az ASEAN-tagállamok és partnereik – összesen 15 ország – vasárnap aláírták a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (Regional Comprehensive Economic Partnership, RCEP) nevű ázsiai szabadkereskedelmi megállapodást, amely tömb a világkereskedelem 29,1 százalékát és a globális befektetések 32,5 százalékát fedi le. 

Az aláíró országok összesített GDP-je 26,2 ezermilliárd dollár, ezzel pedig nagyobb gazdasági tömb jött létre, mint az USA-Mexikó-Kanada Megállapodás, illetve az Európai Unió. 

Az RCEP konferenciáján (Fotó: AFP)Az RCEP konferenciáján (Fotó: AFP)

Fontos kiemelni, hogy az RCEP a történelem első szabadkereskedelmi megállapodása Ázsia 3 olyan gazdasági óriása között, mint Kína, Japán és Dél-Korea. Az eredeti kezdeményezésben India is helyet kapott, de Új-Delhi tavaly kivonta magát az egyeztetésekből. Az ASEAN-tagországok ennek ellenére változatlanul bővíteni kívánják az Indiával folytatott kereskedelmet.

Az RCEP 20 éven belül leépíti az aláíró államai között az importvámok 90 százalékát. Ezen kívül közös szabályrendszert állít fel az e-kereskedelem, a vitarendezés, a távközlés, a pénzügyek és a szellemi tulajdonjog területén, miközben nem kötelezi el magát a munkaügyi és környezetvédelmi szabályozás körében.

A nemzetközi politikai és gazdasági erőközpontokban különbözőképpen értelmezték az RCEP létrejöttének jelentőségét, amelyek közül most a legfontosabbakat emeljük ki.

Egyesült Államok

Az amerikai nagytőke vezető lapja, a Wall Street Journal figyelmezteti Washingtont:

A vasárnap aláírt megállapodás növeli a nyomást Bidenre, hogy mélyítse el az amerikai kereskedelmi kapcsolatokat az Ázsia-Pacifikus térségben. Biden tavaly figyelemeztetett arra, hogy ha nem Amerika szabja meg a közlekedési szabályokat, akkor azt megteszi helyette Kína.

A lap hozzáteszi: Biden korábban kijelentette, hogy megpróbálja újratárgyalni a Washington által korábban létrehozni szándékozott Csendes-óceániai Partnerséget (TPP), amelyből 2017-ben Trump elnök kivonult. Holott Ashton Carter amerikai védelmi miniszter 2015-ben még kijelentette:

a TPP megállapodás számomra annyira fontos, mint egy újabb anyahajó. 

2016 augusztusában pedig a szingapúri miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy a TPP ratifikálása az amerikai hitelesség tesztje Ázsiában. Ugyanabban az évben, Trump elnökké választása után pedig Shinzo Abe miniszterelnök jelentette be, hogy további akadályok esetén országa nem az Amerika által vezetendő, hanem a Kína által létrehozandó szabadkereskedelmi övezet tagja lesz.

Európai Unió

Az EU érzi, hogy elmehet a hajó, hiszen az ASEAN tömb idén az első 8 hónapban Kína legnagyobb kereskedelmi partnere lett 416,6 milliárd dolláros forgalommal – ezzel leelőzve az Európai Uniót. Valóban, Németország vezető üzleti lapja szerint az ázsiai megállapodást a Nyugatnak igazi vészjelzésként kellene felfognia. A Handelsblatt kiemeli, hogy miközben Európa évek óta a Brexit-vitában merül el, Amerika pedig Trump alatt a protekcionizmust tette meg a maga gazdaságpolitikai vezérelvének, aközben Peking történelmi sikert ért el.  

Az ugyanis teljesen egyértelmű, hogy az RCEP-szabályozások a kínai, a japán és a dél-koreai cégek szája íze szerint íródnak majd. A lap dicsérőleg szól arról, hogy a német külügyminisztérium szeptember 2-án stratégiát hozott nyilvánosságra az Indo-Pacifikus térségre vonatkozóan. A Handelsblatt azt ajánlja Európának, hogy erősítse kapcsolatait Indiával, amely most összerúgta a port Kínával és nemzetközi partnerre van szüksége.  

Kína

Peking természetesen ujjong. A kommunista párt szócsöve leszögezi, hogy az RCEP újrafogalmazza a globalizáció új korszakát, miközben Washington még mindig az unilateralista dilemmáival küszködik. A befolyásos lap szerint az USA nagy valószínűséggel konfrontációval és befeketítő kampánnyal fog majd beavatkozni az RCEP működésébe.

Japán 

Tokió bízik abban, hogy az aláírás után Washington újragondolja részvételét és visszatérését az Indo-Pacifikus szabadkereskedelmi övezetbe. A Keio Egyetem professzora viszont kétli, hogy Kína az RCEP-t ki tudná használni biztonsági és politikai befolyásának növelésére.

Dél-Korea

Szöul örvendezik, hogy az új tömb nagyszerű lehetőségeket kínál majd az ország exportőreinek. Mindezt egy olyan időszakban, amikor az ország olyan kihívásokkal szembesül, mint a COVID-19, a növekvő protekcionizmus és a multilateralizmus elleni fenyegetések. Az állami tulajdonú gazdasági kutatóintézet friss jelentésében úgy kalkulál, hogy az elkövetkező évtizedben a megállapodás a dél-koreai gazdaság növekedését 0,41 – 0,62 százalékkal fogja megnövelni.

India

Az ország teljes politikai elitje dicsérte a kormány lépését, hogy kimaradt a tömbből, mivel ezzel

jobban meg lehet védeni a nemzeti érdekeket. 

A politikai osztály főként az olcsó kínai termékek kiszorító hatásától tartott az indiai textiliparban és az ausztrál, valamint az új-zélandi versenytől a tejiparban. Kína már így is évi 48,6 milliárdos kereskedelmi többletet ért el a friss adatok szerint.  

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Öngyilkos húzás lenne, ha Putyin keresztülvágtatna Ukrajnán
Wéber Balázs | 2022. január 27. 18:04
A háború drága, a szankciók fájnak, és amúgy semmi értelme tankokkal galoppozni idegen sztyeppéken. Kijev igényei jogosnak tűnhetnek, mint ahogy Moszkva félelmei is. Képzeljük csak el Reagan-elnök arcát, amint Mexikó bejelenti belépését a Varsói Szerződésbe. Jegyzet.  
Makro / Külgazdaság Mától kérhető a külképviseleti szavazás, de a járvány még bezavarhat 
Privátbankár.hu | 2022. január 27. 15:21
A szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok csütörtöktől kérhetik külképviseleti névjegyzékbe vételüket. A járvány miatt változhat a szavazást lebonyolító külképviseletek száma.
Makro / Külgazdaság Felelőtlen német kormány – drámaian alacsony szinten a gáztározók feltöltöttsége
Káncz Csaba | 2022. január 27. 15:06
Január 23-i adat szerint a német tározók 41 százalékos feltöltöttségen álltak, noha 2020-ban azon a napon 89 százalékon állt a mutató. A német háztartások fele gázzal fűt, mint ahogyan sok ipari létesítmény is arra van utalva. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Április 3-i népszavazást szeretne az ellenzék
Privátbankár.hu | 2022. január 27. 14:27
A parlamenti választással egy időben. 
Makro / Külgazdaság Az oroszokat csak felbosszantotta az amerikaiak levele
Privátbankár.hu | 2022. január 27. 11:50
Nem azt kapták Moszkvában, amit vártak az orosz külügyminiszter szerint. A további lépésekről Putyin dönt.
Makro / Külgazdaság Itt árstop, ott adócsökkentés - aláírta a lengyel elnök az áfát megvágó törvényt
Privátbankár.hu | 2022. január 27. 11:07
Andrzej Duda lengyel elnök aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében február 1-jétől július végéig csökkentik egyebek között az üzemanyagok, az élelmiszerek és a földgáz áfáját.
Makro / Külgazdaság Újabb lökést kapott a forint Matolcsy Györgyéktől
Csabai Károly | 2022. január 27. 10:11
Ma megint kamatot emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Két nappal azután, hogy a Monetáris Tanács az alapkamatot 50 bázisponttal, 2,9 százalékra vitte fel, a ma kora délután esedékes egyhetes betéti tenderen az MNB az előző négy alkalomhoz képest 30 bázisponttal magasabban, 4,3 százalékon fogadja be a kereskedelmi bankok ajánlatait.
Makro / Külgazdaság Matolcsy György szerint nem fenntartható a magyar felzárkózás
Privátbankár.hu | 2022. január 27. 09:51
Nem elégséges a teljes sikerhez az eddig követetett modell a jegybankelnök legújabb írása szerint, az évtized kulcsa pedig az infláció elleni sikeres fellépés lehet.
Makro / Külgazdaság Írásban reagált az Egyesült Államok az orosz követelésekre
Privátbankár.hu | 2022. január 27. 07:31
Az amerikai külügyminiszter szerint "komoly diplomáciai útvonalat" jelöltek ki a levélben, de közben arra figyelmeztette az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy "erősen fontolják meg a távozást" az országból.
Makro / Külgazdaság Történelmi mélypontot a brit autógyártás
Privátbankár.hu | 2022. január 27. 06:54
1956 óta nem gyártottak ilyen kevés autót Nagy-Britanniában.
hírlevél
Ingatlantájoló