|
| Fotó: depositphotos.com |
Hiányoznak a különleges és egyedi cikkek
Júniusban a francia Carrefour adta el többségi részesedését 700 millió dollárért a kínai Suning kiskereskedelmi cégnek, míg korábban a brit Tesco és a spanyol Dia szánta rá magát hasonló lépésre. A német Metro szintén áruba kívánja bocsátani kínai üzleteit.
Ezek után az amerikai Walmart maradt az egyedüli jelentős, külföldi kézben lévő szupermarket hálózat, ők a két évtizednyi jelenlét után mintegy 430 kiskereskedelmi egységet üzemeltetnek a hatalmas országban, de így is mindössze 1,7 százalékos részesedéssel bírnak a 692 milliárdos forgalmat bonyolító kínai élelmiszer piacon.
Számos nehézséggel kell megküzdeniük azoknak a külföldi áruházláncoknak, melyek meg kívánják vetni a lábukat a kínai piacon, a bérleti díjak emelkedésétől kezdve, a helyi partnerekkel való folyamatos vitákon keresztül egészen az e-kereskedelem igencsak nehézkes bevezetéséig. A legkomolyabb probléma azonban az, hogy egyszerűen hiányoznak az egyedi árucikkek erről a hatalmas piacról.
Az amerikai Walmart és Costco, valamint a németországi Aldi - amely júniusban nyitotta meg első kínai üzleteit - azt tervezi, hogy Kínában is megpróbál egyre inkább az egyedi termékekre koncentrálni – írja a Financial Times internetes kiadása. A legtöbb ilyen árucikket otthonról importálják, és a tervek között szerepel, hogy fejlesztendő az e-kereskedelmet, szorosabbra fűzik az együttműködést a helyi technológiai vállalatokkal.
A Walmart sem büszkélkedhet komoly növekedéssel: az értékesítés volumene mindössze 0,3 százalékkal bővült a 2018-at megelőző üzleti évben, igaz ez a kínai piac nagysága miatt még mindig jelentős összeget, valamivel több, mint 11 milliárd dollárt ért. Az amerikai kiskereskedelmi cég ugyanakkor továbbra is elkötelezett a távol-keleti piac iránt, tavaly összesen 33 üzletet nyitott Kínában, júliusban pedig belengetett további 1,2 milliárd dollárnyi fejlesztést az elkövetkező évekre, amely elsősorban a bolti infrastruktúra fejlesztésére és logisztikára menne el.
Az Aldi sanghaji üzleteiben a legnépszerűbb termékek az Európából importált saját márkás borok és sörök. A Walmart is hasonló gyakorlatot kíván folytatni Sam’s Club üzleteiben, vagyis elsősorban az egyedi termékekre koncentrálnának; ezek az üzletek most a Kínában történő terjeszkedés fókuszában vannak.
Segíthet az Alibaba és a JD.com
A Sam’s Club üzletek egyfajta exkluzivitást képviselnek, átlagosan csak körülbelül 4000 cikket árulnak boltjaikban, szemben a hipermarketekben található 25 000-rel. Az Aldi hasonló hangsúlyt kíván helyezni a kevesebb termékcsoportra, míg a Costco kevesebb, mint 5000 különféle terméket értékesít, lehetővé téve az alacsonyabb költségeket és a magasabb haszonkulcsokat.
A másik neuralgikus pont a kínai élelmiszer kiskereskedelmi piacon az e-kereskedelem. Bár olyan helyi cégek, mint az Alibaba, vagy a JD.com már meghonosították ez a gyakorlatot, ám az élelmiszerkereskedelem terén ennek bevezetése jelenleg még komoly akadályokba ütközik.
A külföldi vállalatok most általában a helyi e-kereskedelmi csoportokhoz fordulnak, hogy elérjék a fogyasztókat. A franciaországi Auchan, Kína második legnagyobb külföldi kézben lévő kereskedelmi lánca, most adta el 36 százalékos részesedést 2,9 milliárd dollárért az Alibaba számára, melyet a tajvani Sun Art-tal közös vállalkozásban birtokolt.
A Walmart szintén feladta saját online platformját Kínában, hogy együttműködjön a JD.com-tal, az ország második legnagyobb e-kereskedelmi társaságával, melyben az amerikai csoport 12 százalékos részesedést szerzett.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 1534,48 pontos, 1,05 százalékos emelkedéssel 148 307,14 ponton zárt csütörtökön.
