Ezeken a hasábokon korábban már írtunk arról, hogy Ankara egy gigantikus iszlamista fedőszerven (Vallásügyi Igazgatóság, Diyanet) keresztül ellenőrzi a törököket szerte a világon, köztük Európában. Erdogan 18 éve tartó hatalma alatt megnégyszerezte a Diyanet költségvetését, amely idén már 2 milliárd eurót tesz ki – ez több, mint a bel-, avagy a külügyminisztérium büdzséje.
A török titkosszolgálat (MIT) és a koalíciós kormányban részt vevő szélsőjobboldali MHP párt egy másik szervezetet is mozgat szerte a kontinensünkön, mégpedig a Szürke Farkasokat. Azt előre kell bocsátani, hogy a Szürke Farkasok szervezete be van tiltva Azerbajdzsánban és Kazahsztánban, Oroszországban pedig szélsőséges szervezetként tartják nyilván.
De mit tudunk a szervezetről? Nos, az 1960-as évek Törökországában a baloldali erők előretörésére válaszul kezdte el szervezni Alparslan Türkeş tábornok a radikális jobboldali tábort, és 1969-ben megalapította a Nemzeti Mozgalom Pártot (MHP). Az MHP ifjúsági tagozataként pedig megalakult a Hazafias Házak nevű szervezet, amelynek tagjai a Szürke Farkasok (törökül: Bozkurtlar) elnevezéshez ragaszkodtak.
A Szürke Farkasok ideológiája a török faj és nemzet felsőbbrendűségén, valamint egy, a Balkántól Közép-Ázsiáig terjedő, pántörök állam létrehozásának álmán alapul. A török hatóságok és a Szürke Farkasok között nem csak a kommunisták elleni fellépésben, de az 1990-es években a kurdok és az örmények elleni támadásokban is együttműködtek egymással. Ezt támasztja alá az a 2008-as Ergenekon-tárgyaláson előkerült perirat, mely szerint az MIT anyagilag és fegyverekkel is támogatta a Szürke Farkasokat annak érdekében, hogy politikai gyilkosságokat kövessen el.
A kisebbségek elleni legvéresebb tömeggyilkosságra 1978-ban került sor, amikor a Szürke Farkasok Kahramanmaraş városában százöt alevit gyilkoltak le. Hasonló eset történt két évvel később Çorum városában is, ahol 57-en vesztették életüket. De a szervezethez köthető a II. János Pál pápa ellen elkövetett 1981-es merénylet is, hiszen a merénylő, Mehmet Ali Ağca a Szürke Farkasok tagja volt.
De nézzük meg jelenlegi ténykedésüket az Európai Unió területén.
Franciaország
A török nacionalisták az elmúlt hetekben szimpátia-tüntetéseket szerveztek szerte az országban Azerbajdzsán ügye mellett. Összecsapások is történtek a Vienne városában lakó örmény kisebbséggel, ahogyan Lyon örmény negyedében is.
November 4-én aztán a francia belügyminiszter bejelentette a Szürke Farkasok betiltását, mivel azok részt vettek két örmény népirtási emlékmű meggyalázásában. A török külügyminisztérium egy ideges hangú közleménnyel válaszolt, miszerint „nincsen olyan mozgalom, hogy Szürke Farkasok”. Azt mi tesszük hozzá, hogy – akárcsak Németországban – a Szürke Farkasok Franciaországban is a „Török Demokratikus Idealisták Szövetségei” (ADÜTDF) nevű ernyőszervezet alatt működnek.
Németország
Cem Özdemir parlamenti képviselő múlt heti interjújából tudhattuk meg, hogy Németországban az elhárítás 20 ezer török szélsőjobboldalit tart nyilván. A német politikus szerint minden nagyobb kábítószerüzlet Törökországban a Szürke Farkasokhoz kötődik.
A német ADÜTDF-nek 170 szervezete és 7000 tagja van – ezzel a Szürke Farkasok az ország legnagyobb szélsőjobboldali szervezete. Nem véletlen, hogy a franciaországi betiltás után a kurd származású országgyűlési képviselő, Sevim Dagdelen is az ADÜTDF betiltása mellett szállt síkra.
Ausztria
Az országban a Szürke Farkasoknak az „Ausztriai Törökök Egyesülete” (ATF) nyújt szervezeti hátteret. Június végén a török szélsőségesek egy kurd tüntetés résztvevőit támadták meg Bécsben. Három hete pedig mintegy 30-50 török fiatal kezdett el randalírozni a bécsi Szent Anton templomban, károkat okozva a berendezésben.
Az osztrák elhárítás szerint ezeket a csoportokat a török titkosszolgálat mozgatja. Ezen félelmeket erősítette meg a múlt hónapban egy önmagát török titkosszolgálati tisztnek kiadó férfi is, aki elmondta az osztrák rendőrségnek, hogy egy kurd származású volt Zöld párti országgyűlési képviselő meggyilkolására kapott megbízást.
Svédország
November elején Malmö városában a Szürke Farkasok tüntetést tartottak. A Facebook-on meghirdetett esemény meghívójában „az azerbajdzsáni vértestvérek” melletti támogatásra szólítottak fel. A Szürke Farkasok évek óta működik az országban, és Mikhail Yüksel korábbi Centrum Párti politikust a szervezettel fenntartott viszonya miatt távolították el a pártból.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
