A romániai politikusok többsége azzal kábítja országa lakóit, hogy az egykulcsos adórendszer a munkavállalók érdekeit szolgálja – írta a Maszol.ro erdélyi magyar nyelvű hírportál. A Romanian Business Leaders szakmai szervezet nemzetközi összehasonlító tanulmánya határozottan cáfolja ezt a vélekedést. Az egykulcsos jövedelemadó-rendszer a felmérés szerint kizárólag a sokat keresőknek előnyös.
A tanulmányban 16 európai ország, főként EU-tagállam adatait vetették össze. Azt találták, hogy 3 ezer eurós (1,14 millió forint) bruttó bér esetén a vizsgált államokban átlagosan 57,3 százalék az adók és járulékok levonása után az adózónál maradó nettó jövedelem aránya.
Romániában ennél kissé rosszabbul járnak azok, akik bruttó 15 ezer lejt keresnek. Ennek az összegnek az 57,2 százaléka marad náluk.
Ennél szerencsésebb helyzetben a cseh, a magyar, a szerb és a bolgár munkavállalók vannak. Náluk a bruttó összeg 58-74,6 százaléka marad. Az olasz, a portugál és a szlovák dolgozók rosszabbul járnak az átlagosnál. Az ő esetükben a nettó kereset a bruttó összegnek csupán 52,6, 53,7, illetve 53,8 százaléka.
Más a helyzet a bruttó 1000 eurós (380 ezer forint) fizetések esetében. Ennél a jövedelemnél a vizsgált országokban az alkalmazottak átlagban a bruttó összeg 64,9 százalékát kapják kézhez. Romániában az arány ugyancsak 57,2 százalék, ami a legalacsonyabb a 16 állam összehasonlításában. Szlovákiában és Magyarországon ez az arány 57,6, illetve 58,8 százalék.
Ugyanakkor Hollandiában egy 1000 eurós bruttó bérért dolgozó ennek az összegnek a 74,6 százalékát viheti haza, Olaszországban 72,3, Németországban 70,1 százalék ez az arány. Ez azt jelenti, hogy az európai országok többségében az a szabály érvényesül, hogy minél kisebb a jövedelem, annál kisebb a jövedelemadó. Az egykulcsos jövedelemadó-rendszer kisember-sanyargató jellegét jól mutatja, hogy míg egy kiskeresetű romániai lakó bérének 42,8 százaléka kerül az államkasszába, addig Hollandiában csupán 25,4 százalékot adózik az, akinek viszonylag kicsi a fizetése.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
