A világon szinte mindenki azon gondolkodik, hogy hogyan lehetne gyorsítani a gazdaságot. A kincstári optimizmus jellemző, még a nemzetközi szervezetek körében is, eszerint túl vagyunk a nehezén, és jobb idők következnek. Holott a múltban a gazdasági teljesítmény rendre elmaradt a prognózisoktól, és nem támadt fel az infláció sem – mondta el Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója.
A fejlett országok adósságállománya ugyan mérséklődött, a feltörekvő országokban azonban sokat nőtt, nagyrészt devizában, aminek nagyon súlyos következményei lehetnek. A globális adósságráta (a magánszektor és az állami szektor együtt) történelmileg igen magas, soha nem látott szinten van. Jelenleg az USA-ban is sokkal magasabb az adósságszint, mint a sok évtizedes átlag, eddig csak háborúk után volt hasonló.
A megoldás a növekedés serkentése és a reálkamatok alacsony szinten tartása lehet. Lehetőleg erősen a negatív tartományban kellene tartani a reálkamatot, amihez alacsony kamat és magas infláció az út. De az infláció megnövelése nehézségekbe ütközik.
Ördögi kör alakult ki
A nominális kamatszintnek is van egy alsó korlátja valahol évi mínusz 0,5 százalék körül, ami alá nem nagyon lehet menni, mert akkor készpénzt fognak tartalékolni a gazdasági szereplők. Ördögi kör alakul ki: alacsony a növekedés, ami lenyomja az inflációt, így magas lesz a reálkamat, ami pedig gátolja a növekedést.
Amikor kimerülnek a kamatcsökkentés korlátai, akkor jön a mennyiségi könnyítés, de Forián-Szabó szerint ebből is már eléggé kihozták a maximumot. A demográfiai folyamatok, a fejlett társadalmak elöregedése is az adósság-leépítés ellen dolgozik.
|
| A "fékezést" megszorításnak is nevezhetjük (a szerk.) |
A szegények jobban költekeznek
Az egyik lehetőség a válságból való kilábalásra a fiskális politika, azaz a költségvetés kiadásainak növelése vagy bevételeinek csökkentése. A történelmi tapasztalatok szerint viszont válságidőszakokban az adócsökkentéseknél hatékonyabb szokott lenni, ha a kormányzat adócsökkentések helyett a kiadásait növeli vásárlásokkal, beruházásokkal. (Ha pedig már adócsökkentés, akkor a szegényebb rétegeknek adott csökkentés sokkal jobb hatással van a növekedésre, mint a gazdagoknak adott.)
Reformok vagy helikopter
Egy másik út a szerkezeti reformoké, azaz a gazdasági növekedés szerkezetének megváltoztatása. Az ilyen kormányzati beavatkozásokat azonban nagyban nehezíti, hogy sok intézkedés átfutása öt-tíz év is lehet. Amit nagyon nehéz úgy meglépni, ha tudjuk, hogy politikai ellenfeleink négy év múlva ennek az ellenkezőjével fognak kampányolni.
További megoldás a „helikopter-money”, a pénzszórás, ami akkor jöhet szóba, ha a többi eszköz, mint kamatcsökkentés vagy az eszközvásárlás (QE) már nem működik. A jegybank végső soron pénzt teremt, ebből finanszírozzák a költségvetési élénkítést. Ez klasszikus monetáris finanszírozás, ami sok helyen tiltott.
Emberkísérlet jön Japánban?
Ami az egyes országok jelenét illeti, az USA-ban, ahol nagyon megnőtt az eszközök átlagos életkora, nagy infrastruktúra-fejlesztési program indulása várható. Az EU-ban a QE folytatódik, a Pioneer szerint sikeresnek tekinthető, a hitelkamatok csökkentek, a hitelezés beindult, így egyelőre nincs szükség újabb lépésekre. Japánban az élénkítés csak átmeneti eredményeket hozott, ezért valami új készül, valószínűleg fiskális élénkítő programban gondolkodnak. Remek kísérleti terepe lehet a szigetország az innovatív eszközöknek, mint a helikopter-pénz bevezetésének.
Nálunk jön a költségvetési élénkítés
Magyarországon a növekedési potenciál meglehetősen gyenge, a monetáris eszköztár élénkítési lehetőségei itt is kimerülőben vannak. A jövő évi költségvetésnél felmerült az élénkítés, a monetáris (jegybanki) helyett a fiskális (költségvetési) élénkítés gondolata. Deflációs veszély nincs, de lehet még élénkítésben gondolkodni. Romániához hasonlóan erős bérinflációs időszak elé nézünk.
Strukturális reformokat két évvel a választások előtt nyilván nem fognak indítani, de a költségvetés egyenlege várhatóan lehetővé tesz majd némi gazdaságélénkítést. Nagyon komoly hatást a szakértő azonban ettől nem vár. A nagy forinterősödést a jegybank eddig meg tudta akadályozni – hangzott el.
Nem a megszűnések magas, hanem az alapítások alacsony száma a baj. 
