Franciaország június 3-án rendez egy nagyszabású nemzetközi konferenciát, hogy azon mozgósítsa a nemzetközi közösséget a palesztin-izraeli viszály "a két népnek két államot" tervező megoldásáért. Ez ügyben Manuel Valls francia miniszterelnök tegnap Ramallah-ban találkozott a Palesztin Hatóság miniszterelnökével, Rami Hamdallah-al.
A franciák úgy vélik, hogy a nagyhatalmak közreműködésével az év végéig sikerülhet a lehető legjobb feltételekkel újraindítani a 2014 tavaszán megszakadt közvetlen palesztin-izraeli tárgyalásokat. A párizsi nemzetközi találkozón a tervek szerint nem lesznek jelen Izrael és a Palesztin Hatóság képviselői, viszont meghívták rá a közel-keleti "kvartett" (ENSZ, az EU, az USA és Oroszország), az Arab Liga, az ENSZ Biztonsági Tanácsa, és mintegy húsz ország képviselőit.
De nemcsak Párizsnak, Berlinnek is elege lett a több évtizede tartó és sehova nem vezető diplomáciai huzavonából a Szentföldön. Német sajtóértesülések szerint a német kormányt különösen aggasztja az izraeli kormány telepes politikája és a jövendő palesztin állam területén - Ciszjordániában - folyó izraeli terjeszkedés, amely ellehetetleníti az izraeli-palesztin viszály ’két népnek két államot’ ígérő politikai megoldást. Berlinben úgy vélik, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök kihasználja és eszközként alkalmazza barátságát Németországgal.
Izrael történelmének legradikálisabb kormánya
Eközben Izraelben mintha magasabb sebességbe kapcsolt volna az évek óta tartó jobboldali radikalizáció. Netanjahu vasárnap jelentette be, hogy kormányába emeli az egyik legradikálisabb pártot (Israel Beitenu) és annak vezetőjét, Avigdor Liebermant, védelmi miniszternek nevezi ki. A moldovai származású politikus eddig öt különböző miniszteri posztot töltött be több évtizedes pályafutása során, de védelmi miniszter még nem volt. Lieberman mindig is a „héják” táborát erősítette, akik semmiféle kiegyezésről nem akarnak hallani a palesztinokkal, az izraeli arab kisebbséggel, vagy Egyiptommal kapcsolatban. Lieberman egyébként valószínűleg a világ egyetlen védelmi minisztere, aki nem államának a nemzetközileg elismert határain belül lakik, hanem egy palesztin területen fekvő izraeli telepen (Nokdim, Nyugati Part).
Lieberman a friss hírek szerint megegyezett Netanjahuval, hogy az elítélt terroristákra a halálbüntetés fog vonatkozni ezentúl Izraelben. Az új védelmi miniszter nagyon kedveli Putyin elnököt és nem volt hajlandó elítélni 2014-ben a Krím-félsziget bekebelezését. Erdogan elnök tevékenységét viszont vehemensen elutasítja, két éve antiszemitának nevezte, akinek a „retorikája visszavisz bennünket az 1930-as évekbe”.
Az izraeli biztonsági elitnek elege van
A masszív jobboldali radikalizálódásnak viszont két befolyásos csoportosulás is ellenáll Izraelben. A hadsereg és a nemzetbiztonság egyrészről, a dinamikusan fejlődő csúcstechnológiai szektor résztvevői pedig másrészről. Ezekben a csoportokban nem ideológia avagy vallási alapon gondolkodnak, hanem inkább pragmatikusan.
|
| Káncz Csaba |
A katonai és titkosszolgálati vezetésben nyüzsögnek azok a főtisztek, akiknek tökéletesen elegük van a fanatikus Netanjahuból és vezetési módszereiből. A hírszerzés korábbi vezetője, Meir Dagan korábban ki is állt a nyilvánosság elé, Netanjahut egy borzasztó vezetőnek írta le és kijelentette, hogy azért mondott le, mert elege volt ebből. Az elmúlt években Netanjahunak számos összecsapása volt a biztonsági szerveivel, például a megszállt területeken élő palesztinok életkörülményeinek javításáról (a miniszterelnök ellenezte a javaslatot), a vádról, hogy a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmud Abbasz ösztönzi a terrorizmust (az elhárítás szerint küzd ellene), valamint Netanjahu javaslatáról, hogy a terroristák családjait deportálni kellene (az elhárítás ellenezte, a legfőbb ügyész szerint pedig törvénytelen lenne).
Mind a hírszerzés, mind az elhárítás ellenezte a miniszterelnök 2014-es véres kampányát a Hamász ellen a Gázai övezetben. Összességében Netanjahu a nemzetbiztonsági elitet saját politikai céljai ellenzőjének és versenytársának tartja. Nem véletlen tehát, hogy a miniszterelnök most a módszereiben sokszor gátlástalan és politikailag szélsőséges Liebermant nevezte ki a katonaság élére, aki politikai karrierje során már több esetben bizonyította, hogy a szeme sem rebben, ha el kell taposni a belső ellenállást.
Káncz Csaba jegyzete
A dél-ukrajnai Herszon volt a célpont ezúttal. 
