Alig fedezi a megélhetést a magyar minimálbér

A cikk eredetileg az mfor.hu-n jelent meg.

Az elmúlt évek nagy mértékű minimálbér-emelései ellenére a gyenge forint miatt régiós viszonylatban is leszakadó pályára került a magyar juttatás - írtuk néhány nappal ezelőtt. Az idei - forintban eszközölt - 8 százalékos emelés előző évhez képest euróban már csak 5 százalékos növekedést jelent a gyengülő hazai fizetőeszköz miatt. Más országokban ugyanekkor akár 15 százalékkal is nőtt euróban számolva a minimálbér.

Bár ez a gazdasággal foglalkozók és a beruházást tervező nagyvállalatok számára releváns információ lehet, egy másik megközelítésből sokkal szembeötlőbben megmutatkozik a magyar minimálbér valós értéke. Mégpedig akkor, ha megvizsgáljuk, mire futja a nettó minimálbérből nálunk és a többi régiós országban. De kezdjük a legelején!

Nemzeti viszonylatban nem rossz a minimálbér

A bruttó minimálbér hagyományosan jócskán elmarad az országos bruttó átlagkeresettől - nem véletlenül erősödnek Európában azok a hangok, hogy annak nagyságát az átlagbér 60 százalékához kellene rögzíteni. Ha ebből a szempontból nézzük a legkisebb bért, akkor régiós összehasonlításban a középmezőnybe sorolható Magyarország. Míg nálunk az Eurostat adatai szerint a bruttó átlagbér 44 százaléka a minimálbér, addig a cseheknél csupán 38,5, a szlovákoknál pedig 39,7 százaléka. A horvátoknál csak egy hajszállal nagyobb ez az arány, 44,8 százalék, a legjobban pedig a lengyel érintettek örülhetnek, hiszen az átlagbér 46,2 százalékáért végzik a munkájukat.

Az arányok ugyanakkor rávilágítanak arra is, hogy ha az európai egységes minimálbér az átlagbér 60 százalékához kötve kerülne bevezetésre, az a legtöbb országban jókora bérnövekedést eredményezne. Igaz, ezzel párhuzamosan a munkaadók terhei is nagymértékben emelkednének, aminek ellensúlyozását nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Kiemelkedő a magyar adóztatás

Nem elhanyagolható tényező a valós, kézhez kapott fizetés szempontjából, hogy a minimálbért milyen mértékben adóztatják a nemzeti kormányok. Ebből az aspektusból a magyar dolgozók - részben az egykulcsos személyi jövedelemadó miatt - rettentően kedvezőtlen helyzetben vannak. Magyarországon ugyanis arányaiban pont ugyanannyi adót kell fizetnie egy minimálbéres dolgozónak, mint annak, aki bruttó 800-900 ezer vagy akár egymillió forintos bérért végzi el a munkáját. A bruttó bérből így összesen 33,5 százalékos adó kerül levonásra hazánkban a járulékokkal együttvéve.

A régiós országokban azonban jóval kisebb ez az arány:

• Szlovákiában a bruttó bér 17,1,
• Csehországban 18,2,
• Horvátországban 20,
• Lengyelországban 23,7 százalékát fizetik be az érintettek az államkasszába.

A magyar adóterhelésnél egyedül a román magasabb egy kicsit, ott a dolgozók béréből ugyanis 34,6 százalékot vonnak le adók és járulékok formájában. Itt ugyanakkor érdemes megjegyezni azt is, hogy Románia egészen speciális adózási környezetet alakított ki 2018-ban: a bruttó bérre rakódó, a munkaadók által fizetendő terhek javát átterhelték a munkavállalókra. Részben ennek is köszönhető a kimagasló adókulcs. A román munkaadók a dolgozóval ellentétben mindössze 2 százalékot fizetnek be az államnak a bruttó bérre vetítve.

Mire futja a minimálbérből?

Elöljáróban annyit elárulhatunk, hogy az adatok megerősítik azokat a feltételezéseket, miszerint a magyar minimálbér régiós viszonylatban nemcsak alacsony, de a magas árak miatt, nem is ér túlságosan sokat. Abból csak szűkösen lehet megélni, mint arra a Központi Statisztikai Hivatal adatsora is rávilágít.

A Numbeo internetes adatbázis segítségével megvizsgáltuk, nemzeti valutában mérve mennyibe kerül néhány alapélelmiszer a különböző országokban, ehhez hozzávettük még egy havi bérlet, a rezsiköltség, egy egyszobás külvárosi albérlet árát. Majd megnéztük, ez az összkiadás, hogyan viszony a nettó minimálbérekhez.

Fiktív fogyasztói kosarunk ára Magyarországon 157 732 forintra jött ki, amivel szemben a jelenleg érvényes nettó minimálbér 107 065 forint.

Vagyis az alapkiadások 47 százalékkal többe kerülnek, mint amennyit egy minimálbéres dolgozó havi munkája után kézhez kap. Ezzel az aránnyal pedig a vizsgált országok sorában a legutolsó helyre kerültünk, ami azt jelenti, hogy nálunk fedezi a legkevésbé a vizsgált termékek és szolgáltatások köré a legkisebb kereset.

Előttünk 36 százalékkal magasabb kiadással állnak a csehek, a rangsor élén pedig - talán némi meglepetésre - Románia került, ahol csupán 9 százalékkal haladja meg a kiadás a nettó minimálbért. Mindez azért lehet meglepő egyébként, mert mint azt korábban is említettük, régiós szinten kiemelkedő mértékben terheli az állam a minimálbért, ám ehhez a jelek szerint olyan alacsony árak párosulnak, hogy valójában az alacsonyabb nominális fizetés ellenére is több mindenre futja a minimálbérből, mint Magyarországon.

Ez a megállapítás azonban némiképp csalóka. Ha a képből kivesszük a lakhatással és közlekedéssel összefüggő tételeket és csak az élelmiszerek költségét nézzük, érdekes megállapításra juthatunk. A román minimálbérrel kapcsolatban tett iménti tény ugyanis annak köszönhető, hogy a lakhatási és közlekedési költségek régiós viszonylatban alacsonynak tekinthetők, ezáltal tűnik úgy, hogy a román minimálbérből futja lényegében a legtöbb dologra.

Csak az élelmiszerek árát nézve ugyanis kiderül, a román minimálbérből összesen 26-szor lehetne megvásárolni az általunk vizsgálatba vont termékeket. Pont ugyanannyiszor, mint amit a horvát minimálbér enged. A magyar minimálbérre ebből az aspektusból sem lehetünk büszkék, hiszen az alapvető élelmiszerek körét "mindössze" 27-szer lehet megvásárolni. Ellenben a cseh minimálbérből 32, a szlovákból 33, a lengyelből pedig 42 bevásárlásra futja.

Mi a helyzet az autóval és lakással?

Ha arra szeretnénk választ találni, hogy hány havi/évi minimálbérből juthat saját autóhoz egy dolgozó, illetve egy lakás négyzetmétere hány hónap alatt jöhet össze, akkor sem állunk túlságosan fényesen.

A Numbeo az adatbázisában minden ország esetében ugyanannak a teljesen átlagos, hétköznapi autómárkára vonatkozó árat rögzíti: egy 1.4-es Volkswagen Golf típusú autó teszi lehetővé az összehasonlítást. Ahhoz, hogy ennek az ára összejöjjön, Magyarországon 52 havi (vagyis több mint 4 évnyi) minimálbérre van szükség. Pont annyira, mint amennyire Romániában.

Horvátországban és Lengyelországban azonban nagyjából egy évvel korábban összegyűlhet az új autó ára: előbbi esetben 45, utóbbinál pedig 40 havi kereset szükséges hozzá. Még ennél is gyorsabban, 38, illetve 33 hónapnyi minimálbér kell a Golf megvásárlásához Csehországban és Szlovákiában.

Ami a lakás négyzetméterárát illeti, az adatok sejtetik, hogy Magyarországon régiós összevetésben is elszálltak az ingatlanárak. Egy négyzetméter árát idehaza ugyanis félévnyi minimálbér fedezi. Pont ugyanannyi, mint Horvátországban, és ennél is több fizetés kell a cseh lakáspiacon, ahol 8 havi minimálbérből jön össze egy négyzetméter ára. Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában az adatok alapján azonban könnyebb lakáshoz jutni, hiszen előbbi két országban 5, északi szomszédunknál pedig 4 havi minimálbér fedez egyetlen négyzetmétert a lakásvásárlás esetén.

Összefoglalva tehát nem alaptalanok a magyar minimálbér túlzóan alacsony szintjére és a régiós leszakadására vonatkozó megállapítások. A hazai juttatás ugyanis bruttóban, nettó és vásárlóerejét tekintve is sokkal inkább tartozik a régió sereghajtói közé, mint az élvonalába. Legyen szó az élelmiszerek termékköréről, legyen szó egy kibővített fogyasztói kosárról, nagyon kevés dologra futja a magyar minimálbérből. Ha pedig nagyobb értékű beruházásról - lakásról vagy autóról - van szó, Magyarországon jóval több havi minimálbér fedezné a beszerzést, mint a régió többi vizsgált országában.