Noha a kínai hadsereg már napokkal ezelőtt bejelentette, hogy a Tajvan körüli nagyobb gyakorlatok véget értek, a kínai és tajvani hadihajók továbbra is farkasszemet néznek egymással a tajvani vizeken - látható a Sentinel Hub műholdfelvételein.
Kína „új normális” tajvani politikájának dekódolása
Valóban, Kína ezen a héten számos fontos bejelentéssel zárta a Tajvani-szorosban megtartott eddigi legnagyobb katonai gyakorlatait, többek között az Államtanács Tajvani Ügyek Hivatala kiadta harmadik Fehér Könyvét, amelynek címe felfedi Tajvan-politikájának „új normáját”.
Dióhéjban, az új Fehér Könyv azt állítja, hogy az újraegyesítés nemcsak a Kínai Kommunista Párt „történelmi küldetése”, hanem „Kína megfiatalításának megvalósításához is nélkülözhetetlen”. Leszögezi, hogy a párt Hszi Csin-ping elnök vezetése alatt "új és innovatív intézkedéseket fogadott el Tajvannal kapcsolatban". Ezt az „új kiindulópontot az újraegyesítéshez” Kína tajvani politikájának „új normájaként” emlegetik.
A korábbi kettőtől eltérően ez a harmadik Fehér Könyv erősebb utalást tesz a katonai erő alkalmazására az újraegyesítés megvalósításában. Rávilágít arra, hogy az „új korszakban”, „politikai, gazdasági, kulturális, technológiai és katonai erejének jelentős növekedése mellett nincsen annak esélye, hogy Kína megengedné Tajvan ismételt elkülönülését”.
A Fehér Könyv e heti kiadását más nyilatkozatok kísérték, amelyek megismételték, hogy Kína nem mond le hadserege használatáról. Ezt az elemet például szerdán az Állami Tanács Tajvani Ügyek Hivatala által kiadott hivatalos közleményben világították meg.
A Tajvani-szorosban lezajlott katonai gyakorlatok sikeres befejezésekor kijelentették: „De nem mondunk le az erő alkalmazásáról, és fenntartjuk a lehetőséget, hogy minden szükséges intézkedést megtegyünk. Ez a külső beavatkozás és minden szeparatista tevékenység elleni védekezés.”
Mindez ma már Kína tajvani politikájának és a kínai-amerikai kapcsolatok „új normájának” nevezhetők, ahol a kiterjedt katonai gyakorlatok várhatóan rendszeresebbé válnak, ahol elzárják Tajvan tengeri útvonalait és légterét, egyben tovább csökkentik azon nemzetek számát, amelyek továbbra is szuverén nemzetállamként ismerik el Tajpejt.
Stratégiai vonatkozások
A Tajvani-szoros középvonalán átívelő, „rendszeres” gyakorlattá váló kínai kihágások már látható hatást gyakorolnak a regionális ellátási vonalakra. Eközben a vállalatok már rövid és hosszú távú értékeléseket végeznek a költségek és stratégiák vonatkozásában.
Már egy felületes pillantás a kereskedelmi forgalomra is megmutatja, hogy az idei év első felében a világ konténerflottájának mintegy fele és űrtartalom szerint legnagyobb hajóinak csaknem 90 százaléka haladt át a Kelet-Ázsiát a világ piacaival összekötő Tajvani-szoroson.
A kelet- és délkelet-ázsiai országoknak szóló üzenet egyértelmű: legyenek készen Peking katonai megfélemlítésére, ha ellenállnak a status quo egyoldalú megváltoztatásának.
Amerika és Ausztrália felkészül
Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok fokozza részvételét a Csendes-óceán déli részén. Miközben növekszik a feszültség az Egyesült Államok és Kína között, Ausztrália lett a Biden-kormány egyik fő külpolitikai támasza az erőegyensúly fenntartására a térségben. Az utóbbi időszakban Washington érzékelhetően fokozza az együttműködést Canberrával diplomácia és fegyverkezés terén.
Amint arról az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának honlapján közzétett hivatalos közlemény is beszámol, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter július 13-án ausztrál kollégájával, Richard Marles-szal Washingtonban tartott találkozója „inkább családi összejövetel volt, mintsem stratégiai csúcstalálkozó”. Mindkét ország védelmi minisztere megerősítette a felbonthatatlan szövetséget.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök által kinevezett új kormány mandátuma kezdete óta bebizonyította, hogy az indiai-csendes-óceáni térségben egyre fokozódó feszültségekkel szemben prioritást élvez számukra az amerikai partnerekkel való együttműködés. Peking Tajvan elleni fenyegetéseivel és a Kínai Népköztársaság vezető képviselőinek élesedő retorikája közepette az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta 80 levegő-föld rakéta (JASSM-ER) Ausztráliának történő eladását 235 millió dollár értékben.
A lopakodó cirkálórakéták hatótávolsága 935 km, és az Ausztrál Királyi Légierőhöz (RAAF) tartozó F-35 Lightning II vagy F/A-18F Super Hornet vadászgépekkel használhatók. Korábban az Egyesült Államok jóváhagyta 94 millió dollár értékű radarromboló rakéták eladását az ellenséges légvédelem (SEAD) kiiktatására. Az eladás részeként Ausztrália 15 darab AGM-88 nagysebességű radarromboló rakétát (HARM) kap, amelyeket arra terveztek, hogy ellenséges légvédelmi radarokat célozzanak meg, megakadályozva az ellenfeleket abban, hogy légvédelmi rendszereket használjanak.
Ez egyértelmű jele annak, hogy az Ausztrál Fegyveres Erőket az amerikaiakkal együttműködve arra irányítják, hogy felkészüljenek egy potenciális fegyveres konfliktusra, amely az ausztrál partoktól távol zajlik.
Ausztrália nem tervezi figyelmen kívül hagyni a közelében zajló eseményeket. Az amerikai technológia, fegyverek és hírszerzés növekvő kínálata a növekvő készültség és feszültség bizonyítéka, amely egy esetleges eszkalációt kísérhet a csendes-óceáni térségben. Ausztrália növekvő jelentősége és erőssége ezért Biden tervének fontos eleme, amelynek célja egy esetleges fegyveres konfliktus nagyobb területre való terjedésének megállítása lenne.
Hidakat romboltak le. 
