Amerika legújabb, lopakodó nukleáris bombázója hosszú évek óta tartó titkos fejlesztés után pénteken mutatkozott be. A B-21 Raider több mint 30 éve az első új amerikai bombázó repülőgép, egyben a világ első 6. generációs bombázója. A Northrop Grumman fegyvergyártó óriás több, mint 8000 fős csapata mellett 40 állam 400 beszállítója és a légierő dolgozott a B-21 programon.
Üdvözlet a 22. században!
A fejlett lopakodó technológia
szinte láthatatlanná teszi a potenciális ellenfelek légvédelmi rendszerei számára.
A Northrop Grumman digitális bombázóként írja le a repülőgépet, amely felhőtechnológiát tartalmaz, lehetővé téve a gyorsabb frissítéseket a jövőben. Ezenkívül a repülőgépet úgy tervezték, hogy képes legyen emberes és pilóta nélküli repülésre is.
Az igazi előrelépések a repüléselektronika, az elektronikus rendszerek, a lopakodó funkciók és a fegyverek terén történtek, amelyek lehetővé teszik a Raider számára, hogy intenzív légvédelmi környezetben is működjön. A B-21 emellett profitálni fog a nyílt rendszerarchitektúrák iparági fejlesztéséből is, amelyek lehetővé teszik a rendszerek és szoftverek gyors és folyamatos frissítését a teljesítmény javítása érdekében.
A passzív üzemmódban működő B-21 – az F-35-höz hasonlóan – légideszant parancsnoki állomásként is működhet, emberes és pilóta nélküli platformok rajait irányítva. Ebben a szerepkörben a Raider kritikus, valós idejű célzási információkat szolgáltathat a hadsereg és a haditengerészet nagy hatótávolságú fegyvereihez.
A digitális bombázó
Northrop „digitális bombázónak” nevezi az új repülőgépet. Valóban, a légierő és az amerikai hadsereg egésze egy nagy hatótávolságú, érzékelők és csapásmérő platformok erőteljes, elosztott hálózatának kiépítésén dolgozott, amely hatalmas mennyiségű adatot továbbít és oszt meg az ellenségről, amellyel harcol. A stratégiai bombázó képes lesz „legyőzni a hozzáférést tiltó, területmegtagadó rendszereket” – közölte a védelmi vállalat.
A B-21 egyértelműen a Pentagon válasza a Kínával való jövőbeni konfliktussal kapcsolatos növekvő aggodalmakra. A stratégiai bombázó része a Pentagon azon erőfeszítéseinek, hogy modernizálja nukleáris hármasának mindhárom ágát, amely magába foglalja a silóból indítható nukleáris ballisztikus rakétákat és a tengeralattjárókról indítható robbanófejeket – miközben Washington az elmúlt évtizedek terrorellenes kampányairól Kína gyors katonai modernizációjának feltartóztatása felé mozdul el.
A bombázók ára nem ismert. A légierő 2010-ben 550 millió dolláros átlagos költségre tette fel a darabonkénti árat – ez ma nagyjából 753 millió dollárnak felel meg. A teljes összeg attól függ, hány bombázót vásárol a Pentagon.
Jelenleg hat darab Raidert gyártanak. A légierő 100 darab építését tervezi, amelyek
nukleáris fegyvereket vagy hagyományos bombákat is bevethetnek.
Az USA nukleáris bombázóflottája jelenleg 46 darab B-52H Stratofortressből és 20 darab B-2A Spiritből áll.
A dél-dakotai Ellsworth légibázis ad otthont a bombázó első kiképzési programjának és századának, bár a bombázók várhatóan Texasban és Missouriban is állomásoznak majd.
Lopakodás veszélyben?
Ezek a tulajdonságok mind létfontosságúak, ha a repülőgép túl akar élni. Már vannak jelentések arról, hogy a kvantumradar fejlődése lehetővé teheti a lopakodó repülőgépek észlelését. Kína azt állítja, hogy olyan radart állított fel, amely a katonasága szerint képes észlelni a leglopakodóbb repülőgépet is – ezt az állítást nyugati szakértők elutasítják.
A B-21 pénteki bemutatása az évekig tartó fejlesztés, módosítások, finomítások és finomhangolások kezdetét jelenti, miközben a bombázó állandó teszteken megy keresztül, először a földön, majd a levegőben, sokféle körülmény között, mielőtt beiktatnák az amerikai légierő kötelékébe.
A B-21 egyike lesz azon fegyvernek, amelytől minden potenciális ellenfél tart, mivel
nincs figyelmeztetés, mielőtt az ellenség a légterének mélyére hatol.
Ez az elrettentő tényező az, amely minden közeli versenytárs gondolkodásának része lesz, amikor katonai akciót fontolgat.
Kína, miután évtizedek óta figyelemmel kíséri az Egyesült Államok által gyártott lopakodó bombázókat, most felgyorsította a kutatást saját, a Xian H-20 lopakodó, mélységi bombázó megépítésére. A B-21 Raidernek tehát meglesznek a kihívói.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
