Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma hétfőn szankciós listára helyezte Marinko Cavarát, a Bosznia-hercegovinai Föderáció elnökét és Alen Seranicot, a boszniai Szerb Köztársaság egészségügyi miniszterét, amiért állítólag veszélyeztették országuk békéjét, stabilitását és fejlődését „etnikai-nacionalista törekvéseikkel a demokratikus intézményrendszer és az állampolgárok kárára.” A szankciós listára került politikusok Egyesült Államokban található vagyonát zárolják, amerikai állampolgároknak pedig tilos velük üzleti tevékenységet folytatni.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés két részre osztotta Bosznia-Hercegovinát, a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, illetve a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek. Az amerikai pénzügyi tárca szerint Cavara és Seranic aláásta a megállapodást és ezzel „a demokratikus folyamatot és intézményrendszert.”
Az amerikai minisztérium azzal indokolta lépését, hogy Cavara, aki 2015 óta látja el a Bosznia-hercegovinai Föderáció elnöki tisztségét, 2019 óta vonakodik kinevezni az ország legfőbb törvényszékének bíráit egy testület által összeállított listáról biztosítva ezzel az igazságszolgáltatás függetlenségét. A tárca szerint Cavara ezen felül „közvetve, vagy közvetlenül olyan tevékenységet és politikát folytatott, amellyel aláásta a demokratikus folyamatot és intézményrendszert a Nyugat-Balkánon.”
A közlemény szerint Seranic azért került a szankciós lajstromra, mert támogatta a boszniai szerbeket vezető Milorad Dodik destabilizáló szakadár törekvéseit egyebek között azzal a kezdeményezéssel, hogy a boszniai Szerb Köztársaság saját gyógyszerügynökséget hozzon létre elszakadva ezzel az országos ügynökségtől.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 1,66 pontos nyitás után emelkedett hétfőn kora délutánig.
