Oroszország etnikai kisebbségek lakta régióiban robbantak ki a legnagyobb tiltakozások 2024-ben, és nem marad hatás nélkül az ezekben élő közösségekre, hogy lakóik aránytalanul nagy részt képviselnek az Ukrajnában dúló háború orosz katonái között. Éppen ezért 2025 sok hírt hozhat ezekből a térségekből.  Helyi aktivistákat kérdezett a Moscow Times arról, mit várnak az új évtől.

Maria Vjuskova burját aktivista és társadalomkutató egy orosz mondást idézett ezzel kapcsolatban. E szerint ahogy az emberre ráköszönt az új év, úgy fogja tölteni az egész évet. A Burjátföld fővárosában, Ulan-Udében felállított nagy fenyőfa csak néhány napot állt a helyén, aztán feldőlt. Ezt nyugodtan tekinthetjük rossz előjelnek. Minden egyes rubel, amit a Kreml a háborúra költ az etnikai köztársaságokra jutó pénzt rövidíti meg. Ez meglátszik a közszolgáltatások romlásán a közigazgatástól kezdve a közüzemekig. A Duma például 2024- ben engedélyezte a fakivágásokat a Bajkál-tó környékén, aminek káros hatásai 2025-ben fognak jelentkezni. Eközben a hatóságok tovább folytatják a helyi civil aktivisták politikai üldözését.

A Kaukázus és a Volga vidéke az elfelejtett régiók közé tartozik

Vlagyimir Putyin államfő rezsimje komoly válságot fog tapasztalni 2025-ben Oroszország etnikai kisebbségek lakta térségeiben – mondta Ruslan Aisin tatár politikai elemző és újságíró. Ez főként a Kaukázus és a Volga vidékén lévő régiókra vonatkozik. A mozgások magából a rendszerből belülről indulhatnak ki.

Ennek jele, hogy Ramzan Kadirov, Csecsenföld kormányzója elítélte Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter és mások bevándorlóellenes megjegyzéseit, amelyekkel az egy évvel ezelőtti moszkvai terrorakciót kommentálták. A nyilvános csetepaté a rendszer emberei között nem illik a putyini rezsim táncrendjébe. Rusztam Minnihanov, Tatárföld vezetője szintén keményen bírált egy új törvényt, amely a helyi önkormányzat korlátozásával lényegében eltörli a régiók önrendelkezési lehetőségét. A politikus szerint a jogszabály kivégzi a falvakat, és növelni az emberek és a kormány közti távolságot. Aisin biztos benne, hogy ezek a feszültségek a régiók központi hatalommal szembeni ellenállásának mélyülését jelzik.

Az életszínvonal romlása és nemzetiségi villongások várhatók

Jakutföldön romlani fog az emberek életszínvonala – mondta 2025-re vonatkozó jóslatában Sargylana Kondakova a Free Yakutia Foundation civil szervezet társalapítója. Az infláció különösen súlyosan érinti az ott élőket, mert köztársaságuk Oroszország legszegényebb régiói közé tartozik. Az Északi-sark térségében lévő területek élelmiszer-ellátása nem megbízható, az újabb sorozások veszélye miatt, a képzettséggel rendelkező fiatalok elmenekülnek a régióból.

A távoli célpontok elleni ukrán dróntámadások belekeverik a háborúba az olyan területeket is, mint Csecsenföld, Ingusföld és Dagesztán – mondta Harold Chambers az észak-kaukázusi térség szakértője.

Eközben mintegy a másik oldalról az Iszlám Állam terrorszervezet támadásai gyengítik az ott élők biztonságát. Külön konfliktusforrás Ingusföld és Csecsenföld között, hogy az utóbbi szemet vetett az előbbi területének egy részére – mondta Isabella Evloeva ingusföldi újságíró. Kadirov megkérdőjelezi a Csecsenfölddel szomszédos köztársaság önálló nemzetiségi identitását. A két köztársaság viszonya a háború előtti orosz–ukrán kapcsolatokra emlékeztet.