(Fotó: Balatoni Hajózási Zrt.)

Az Eurostat adatai szerint júniusban az előző év júniusához képest 2,2, illetve 2,9 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma a szálláshelyeken, illetve a szállodákban Magyarországon. A szervezet egy grafikont is közöl, amelyen Magyarország eléggé gyenge teljesítményt mutat, látszólag stagnáláshoz közeli állapottal.

Ugyanakkor gyakran jönnek hurrá-jelentések a magyar turizmus helyzetéről, növekedéséről, akkor most melyik az igaz? Lényegében mindkettő. A júniusi növekedés ugyan szerényebbre sikerült, a júliusi már sokkal impozánsabb volt. (Ezekről itt és itt írtunk.) Ilyen rövid távon, egy-egy hónap alatt turizmusunk nyilván erősen időjárás-függő és így szeszélyes.

A vendégéjszakák számának változása 2016. június és 2015. június között (Eurostat)

Ha hosszabb időre tekintünk, akkor a 2016. első félév és a 2015. első félév között a magyarországi vendégéjszakák száma 10,1 százalékkal nőtt, ami a nyolcadik helyre elegendő 27 európai ország között. (Volt, aki nem szolgáltatott adatot, benne van viszont például az EU-várományos Szerbia.)

Feltűnő, hogy Belgium és Franciaország idegenforgalma mennyire visszaesett, ennek oka minden bizonnyal a terrorveszély lehetett. Talán az olasz és görög adatokban is volt ennek szerepe. Németország viszont növelni tudta a vendégéjszakák számát, talán azért is, mert ott eléggé későn, idén nyáron történtek az első, terrorcselekményeknek tekinthető muzulmán és szélsőjobboldali támadások.

Azok az országok, amelyekben nagyon nőtt a vendégéjszakák száma, jellemzően kelet- vagy dél-európaiak, és többnyire olcsóságukról is ismertek. Ha olyan nagy országokban csökken kissé a turizmus százalékosan, mint Franciaország, vagy esetleg a jövőben Németország, és csak az elmaradó utazók egy része megy a kisebb országokba, az százalékosan jó nagy fellendülést okozhat a kicsiknél. Magyarország ebből is kivehette a részét.

Amint korábban megírtuk, Magyarország nem számít turisztikailag jelentős országnak, ha azt figyeljük meg, hogy a lakossághoz viszonyítva mekkora  a vendégéjszakák száma. Ilyen összehasonlításban csak a középmezőny alja körül, az országok egyharmadánál van Európában. Mert hiába van sok turista a fővárosban és a Balatonnál, ha más területekre alig, vagy egyáltalán nem jut belőlük.

Ausztriában, amely az ott dolgozó sok tízezer magyar állampolgár miatt is fontos nekünk, szintén kisebb mértékben, de nőtt a turizmus. Magyarországnak pedig még van hová fejlődnie: A területileg hasonló, de lakosságszámban tőlünk elmaradó Ausztriában mintegy hatszor annyi vendégéjszakát töltöttek, mint nálunk, és Portugáliában vagy Csehországban is nagyjából a dupláját. Úgy látszik, a tengerpartokkal és magashegységekkel, jó állapotban megmaradt középkori városokkal nagyon nehéz versenyezni.

A szomszédos Szerbia százalékban nagyon magas növekedést ért el, 14 százalék felettit, de még mindig csak harmad annyi vendégéjszakát töltöttek náluk, mint nálunk. Másrészt elképzelhető, hogy ideiglenesen kereskedelmi szálláshelyekre kényszerült menekültek is vannak a statisztikában.