Menekülttábor Libanon és Szíria határán, élelmiszerjeggyel ételre váró gyerekek (Fotó: Wikimedia Commons)

A libanoni Shatila menekülttáborból éktelen ricsaj, sikoltozás és kiabálás hallatszik ki – gyerekek tucatjai üvöltenek teli torokból. Nem bajuk van: ez is része annak a terápiás kezelésnek, amivel megtanulják feloldani és kiadni magukból a felgyűlt dühöt, kétségbeesést és más kellemetlen érzéseket. A Reuters cikke szerint a különböző pszichoterápia lehet ugyanis az ellenszere annak, hogy ezek a gyerekek egy napon valamelyik terrorszervezet, például az Iszlám Állam soraiban találják magukat.

Shatilában nem egyszerű az élet. A menekülttábort még 1949-ben hozták létre a palesztin menekültek befogadására, akik az izraeli konfliktus elől menekültek. Mára sátortábor helyett hatemeletes házakból álló, túlzsúfolt, 42 ezer szíriai és palesztin bevándorlónak otthont adó gettó húzódik a helyén – mindez azonban csak töredéke a Libanonban élő egymillió szír menekültnek, akiknek a fele kiskorú.

Csonka családok, lelki sebek

Sok kisgyerek küzd viselkedészavarokkal, rendszeresek az agresszív megnyilvánulások, a verekedések, vagy épp a lázadó, csöndes elvonulás a tinédzserek részéről, akik magukba fojtják a magukkal hozott sérelmeiket. Ezen próbál segíteni a Basmeh és a Zeitooneh alapítvány: hetente többször tartanak úgynevezett „béketréninget” a táborban, ahol a gyerekek egyebek mellett kiabálással, pszichodrámával, festéssel és történetmondással adhatják ki magukból a szörnyű emlékeiket. A gyerekek minden alkalommal közösen állítják fel a foglalkozás szabályrendszerét, és még a legvadabb gyerekek között is örök szabály a verekedés tiltása és egymás segítése.

„Ezeket a gyerekeket kiszakították a hétköznapi környezetükből, hosszú utat tettek meg, látták a háború borzalmait”, véli a 24 éves libanoni pszichológusnövendék Gharios. „Van igényük a békére és az egymás mellett élésre, nekünk az a dolgunk, hogy ehhez támpontot és segítséget adjunk nekik” fűzte hozzá a doktor, hozzátéve, hogy a kezelés hatása már néhány alkalom után látványos. A gyerekek sokkal nyugodtabban viselkednek, koncentrációs képességük nő, emellett újra felfedezik a saját képzelőerejüket, visszatérnek a játékhoz és (újra) felfedezik a csoportos, békés együttélés élményét.

A kétségbeesés az agymosás melegágya

A terroristák a gyerekekben munkálkodó sérült igazságérzetre, a bosszúvágyra, az elveszettségre, vagy épp a kilátástalan pénzügyi helyzetre apellálnak – ez különösen igaz a háborús övezetből érkező gyerekekre, de hasonló módszerrel sikerült már több nyugati fiatalt is behálóznia a terroristáknak. A gettókban ráadásul sok gyerek éhbérért dolgozik vagy koldul, hogy kisegítse a családját. Ezeknek az elveszett tizenéves gyerekeknek kínál alternatívát és „megoldást” online megkereséseiben az Iszlám Állam vagy épp a Jabhat Fatel al-Sham terrorszervezet.

Az International Alert nemzetközi szervezet szerint az ilyen feloldó foglalkozások pont ezeket az érzéseket segítenek kioltani a gyerekekben, mivel egy biztonságos, elfogadó környezetet teremtenek arra, hogy megoszthassák a problémáikat, a gyerekek pedig egymás sikereinek is örülnek. Nemrég egy 17 éves fiút keresett meg az Iszlám Állam egyik képviselője Facebookon, aki azonnal jelentette az ügyet a foglalkozás vezetőinek.