Zimbabwéban új valutát vezettek be péntektől, amelynek értékállóságát azzal akarják biztosítani, hogy fedezetéül felajánlották az ország aranytartalékát, illetve valutatartalékát. Emmerson Mnangagwa államfő kormánya ezzel akar véget vetni az országban évtizedek óta uralkodó deviza- és valutakáosznak.
Fotó: Pixabay
Mnangagwa meglátogatta a nemzeti bankot, majd - a Financial Times összefoglalója szerint - kijelentette, hogy kellő mennyiségű arannyal rendelkeznek az új „strukturált valuta” bevezetéséhez. Elemzők nem igazán osztják ezt az optimista véleményt. Az aranyfedezet azt jelenti, hogy bárki szabadon átválthatja új zimbabwei dollárjait aranyra. Ezért ha az emberek nem bíznak abban, hogy a pénzük megtartja az értékét, akkor aranyat fognak venni, amíg a készlet tart.
Elég meglepő lenne ha bíznának ebben, ugyanis az Magyarországnál négyszer nagyobb területű, 16 millió lakosú ország, amelynek GDP-je a magyar bruttó hazai termék hatoda, az elmúlt évtizedekben öt valutát fogyasztott el. Elődjük ugyanis teljesen elvesztette az értékét. A mostani intézkedést is az előzte meg, hogy a zimbabwei dollár 2024 eddig eltelt hónapjaiban összeomlott. Elvesztette értéke háromnegyedét az amerikai dollárral szemben. Mnangagwa pártja, a Zanu-PF öt évvel ezelőtt hozta vissza a helyi valutát a gazdaságba. Ezt megelőzően a korábbi fizetőeszköz a 2008-as hiperinflációban égett el.
Az államfő fia kézlegyintéssel intézi el a bajt
A Zim Price Check árfolyamkövető szolgáltató adatai szerint egy amerikai dollárért 36 ezer zimbabwei dollárt kellett adni a feketepiacon, miközben a hivatalos árfolyam 26 ezer dollár volt. David Mnangagwa, az elnök fia, akit pénzügyminiszter-helyettesnek neveztek ki, azzal magyarázta a hazai fizetőeszköz értékének elporladását néhány hónap alatt, hogy az emberek számítottak a valutacserére, ezért szabadultak a régi bankóktól.
Az elemzők ennél kifinomultabb magyarázatot adnak. Például megjegyzik, hogy a kormány nyakló nélkül nyomtatta a pénzt, hogy finanszírozza a kiadásait. Az emberek nem bíznak a bankokban. Ami megtakarításuk van, azt leginkább amerikai dollárban a helyi folklórban „matracbanknak” nevezett helyen – magyar megfelelője: a párna alatt – tartják.
Egy helyi boltos azt mondta a brit pénzügyi lap riporterének, hogy évek óta feladta a helyi valuta használatát. Csak amerikai dollárban üzletel. Szerinte ennek köszönheti, hogy üzlete még mindig talpon van. A szakértők erősen kétlik, hogy akár az arany-, akár a deviza- vagy valutatartalékok valódi fedezetet nyújthatnának az új fizetőeszköznek. A jegybank beszámolója szerint egy tonna arany van saját trezorjaiban és másfél tonnát tart külföldön. A devizatartalék összege pedig 300 millió dollár.
A tartalékszintek még Afrikához képest is siralmasak
Jellemző összehasonlítás, hogy a szomszédos Dél-Afrikának 125 tonna aranytartaléka van. A valutatartalékok egyhavi importot fedeznek. Fekete Afrika országaira nem jellemző, hogy dúskálnának a pénzben, de ennél azért jobbat tudnak felmutatni. Kenya, amely nemrégiben került el egy valutaválságot, 7 milliárd dollár devizatartalékkal rendelkezik, ami az ország 3,7 havi importjának kifizetésére elég.
A közgazdászok ennek megfelelően szkeptikusak az újítással kapcsolatban. Egyikük,Tinashe Murapata úgy véli, hogy Zimbabwe normális működésének része lett, hogy ötévenként valutacserét kell végrehajtani. Az országról régen levették a kezüket a külföldi hitelezők, amelyek esélytelennek látják, hogy a késésben lévő törlesztőrészletek valaha megérkezzenek a számlájukra. Mnangagwa igyekezett nyitni a külvilág felé, miután átvette a hatalmat az ország régi diktátorától Robert Mugabétól 2017-ben, ám mérsékelt sikert ért el.
A biztonsági erők erőszakoskodása és a minden bizonnyal elcsalt 2023-as választások után, megcsappant a külföldi kormányok bizalma iránta. Ráadásul az államfő kénytelen volt katasztrófa helyzetet hirdetni, miután a rendkívüli szárazság tönkre tette az idei mezőgazdasági termés túlnyomó részét. Bejelentése szerint kétmilliárd dollár rendkívüli segélyre szorul az ország.
Igaz, volt honnét erősödni. 
