|
| EPA/JEROME FAVRE |
A világ nyolcadik legforgalmasabb repterét a hongkongi tüntetők tegnap már második napja bénították le. Mindez a múlt heti – öt évtizede az első – általános sztrájkkal karöltve érzékletetesen mutatja a hét milliós városban kialakult politikai válság mélységét. A befektetők bizalma is megrendült, a brókerek jó része elveszti az állását az elkövetkező hónapokban. A befektetők attól rettegnek, hogy a Mao Ce-tung egyeduralkodó elnököt példaképének tartó és az 1989-es Tienanmen-téri tüntetésnél Teng Hsziao-ping akkori kínai vezetőt gyengekezűnek tartó Hszi Csin-ping jelenlegi elnök bármikor megelégelheti a politikai felfordulást Hongkongban és beküldi a kínai fegyveres erőket "rendet tenni".
Kína szeretné színes forradalomnak beállítani
Erre maga az állami sajtó is rájátszik, amely hétfőn ilyen jellegű készülődésről tett közzé videót. Valóban, a kínai információs hadviselési gépezet már teljes fordulatszámon pörög. Az elhárítás harmonikusan összedolgozik a propaganda-gépezettel és az elmúlt napokban sikerült azonosítaniuk azt az amerikai diplomatát, aki Peking szerint „színes forradalmat” szít az egykori brit koronagyarmaton.
A kínai állami média megnevezte Julie Eadeh diplomatát, a hongkongi amerikai főkonzulátus politikai osztályának főnökét, aki találkozott a tüntetők vezetőivel. Eadeh korábban több politikai válságövezetben szolgált Bagdadtól Bejrútig. A kínai állami sajtó szerint Eadeh egy felforgatásra kiképzett ügynök, aki a CIA zsoldjában állva fűti a tüntetéseket.
Átterjed-e Kínára?
Peking eközben a tüntetőket már azzal vádolja, hogy a cselekedeteik kimerítik a terrorizmus fogalmát. A kínai kommunista párt (CCP) mandarinjainak idegessége érthető, hiszen attól tartanak, hogy a társadalmi nyugtalanság átterjedhet a határon. Ez bizony jogos aggodalom, hiszen a 30 éve leglassabb ütemben növekvő Kína korábbi virágzó városait már megérintette a recesszió jeges lehellete.
Trump elnök eddig távolságtartással figyelte az eseményeket és azt kínai belügynek nyilvánította augusztus elején. De a hongkongi politikai válság eszkalálódása megerősítette a keményebb fellépést követelők hangját. Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi frakcióvezetője hétfőn figyelmeztette Pekinget, hogy bármifajta erőszakos leverése a tüntetéseknek „teljes mértékben elfogadhatatlan” lenne, egyben támogatásáról biztosítva az autonómiájukért és szabadságukért tüntetőket.
A Pentagon nagyon aktív
Azt ebben a pillanatban nehéz megmondani, hogy milyen szintű embargós intézkedéseket hozna Washington egy kínai katonai beavatkozás esetén. Az viszont bizonyosnak tűnik, hogy egy teljesen új szakasz kezdődne a két ország politikai kapcsolataiban, amely már így is a Hidegháború időszakát idézi. A Pentagon mindenesetre már ütemesen helyezgeti a bábukat a geopolitikai sakktáblán.
A múlt héten Mark Esper új amerikai védelmi miniszter első külföldi útja nem Európába vezetett, hanem Japánba, Dél-Koreába, Ausztráliába és Mongóliába. Olyan országokba tehát, amelyek problémásnak találják Kína világhatalmi törekvéseit és az USÁ-t tekintik védhatalomnak. Esper augusztus harmadikán – alig egy nappal azután, hogy az USA hivatalosan is kivonult a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodásból (INF) – kijelentette, hogy közép-hatótávolságú rakétákat akar Ázsiába telepíteni. Kína teljes joggal magára vette a fenyegetést és válaszlépéseket helyezett kilátásba.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
