3p

Mi jön az Orbán-korszak után?
Mit tud tenni a gazdasággal a Magyar-kormány?

Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, szociológust!

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >>

Eddig is sok figyelem övezte Indiát, mint Kína mellett a másik gigantikus országot, ahol az emberiség közel egyötöde él: lesz-e ott is kínai jellegű gazdasági fellendülés? Most, hogy Kína lassul, vagy legalábbis búcsút int a kétszámjegyű növekedésnek, még aktuálisabb a kérdés.

Többet szeretnének

Az indiai pénzügyminiszter véleménye szerint most, hogy Kína nem húz már úgy, szüksége van a világnak még egy gazdasági hajtómotorra, és erre a szerepre teljesen alkalmas lenne India. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, sokkal több külföldi befektetőre van szükség, ezért a tavaly hatalomra került indiai kormány világméretű roadshow-t indított, melyben Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságát népszerűsítik. Míg a Szilikon-völgyben a miniszterelnök győzködte a tech-cégeket, a pénzügyminiszter Szingapúrban és Hongkongban reklámozta országát.

India ugyan viszonylag gyorsan növekszik a fejlődő országok között, de a kormány úgy gondolja, hogy sokkal nagyobb benne a potenciál, de egyelőre alacsony a külföldi befektetések szintje. A Világbank adatai szerint 2010 és 2013 között évente 114 milliárd dollár külföldi befektetés érkezett Indiába, míg Hongkongba 328, Szingapúrba 223 milliárd, Kínába pedig 1245 milliárd. Ez utóbbi a leginkább fontos adat, hisz az 1,3 milliárd lakosú ország az 1,4 milliárdos népességet számláló Kínával szeretné magát összemérni.

Van min javítani

Indiában a közelmúltig néhány tényező jóval kedvezőtlenebb volt a  Világbank szerint, mint sok más fejlődő országban, pl. a vállalkozásindítás, hitelhez jutás, külkereskedelem, szerződések betartatása, építési engedélyek megszerzése. Miután ezekkel sok volt a probléma, a befektetők elkerülték Indiát és inkább Kínát illetve Délkelet-Ázsiát választották.

 

 

A kormány most egy sor lépést tett, hogy ezek a feltételek javuljanak, és meghirdette a „Make in India”, vagyis „Gyárts Indiában” kezdeményezést, és sorra keresik meg a multikat, hogy telepítsék gyáraikat Indiába. Úgy tűnik, mutatkozik is már némi eredmény, mert az ún globális versenyképességi indexben az ország a 71-ről az 55. helyre ugrott előre. A Financial Times szerint India az idei első félévben már kiemelt befektetési célpont volt, megelőzve Kínát és Amerikát.

Makroadatok, nyersanyagfüggés

Az indiai jegybank a héten 50 bázisponttal csökkentette a kamatot 6,75 százalékra, ami teljesen ésszerű már csak abból a szempontból is, hogy sok országban alig van mérhető kamatszint. Az infláció viszonylag magas volt az elmúlt években, 2014 elején még 8 százalék fölött járt. A kormány 2016 januárjára 6 százalékot célzott meg, ezzel szemben augusztusban csak 3,6 százalék volt az érték, így könnyen megnyílhat a tér a további vágások előtt. Az államháztartási hiányt 3,9 százalékra tervezik a 2106-os pénzügyi évre, idén 4 százalék várható.

Az infláció csökkenése részben az olajáresésnek köszönhető, ami nagy könnyebbség az olajimporttól erősen függő országnak. Ugyanakkor, miután India exportjának 35 százaléka még nyersanyagok feldolgozásából származik (finomított olaj, aranyékszerek, vas-, és acéltermékek), a nyersanyagok áresése a feldolgozott termékek árára is nyomást gyakorol, így az export csökkenése részben felemészti az olcsóbb olajból származó nyereséget.

Nem véletlen, hogy az ország szívesebben venné, ha kevésbé függne ezektől az iparágaktól, és nagyobb lenne a feldolgozóipar aránya, vagyis kínai mintára a világ gyáriparának egy érzékelhető része odatelepülne. A tartósan 6-8 százalékos, esetleg időnként kétszámjegyű növekedés sem képzelhető el másként.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Már hétfőn újraindulhat a Barátság vezeték, közölte Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 16:57
Brüsszel közvetítésével kapott üzenetet Kijevből a választásokon vesztes miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Von der Leyenéknek is sürgető lenne az előrelépés az uniós pénzek ügyében
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 14:53
De egyelőre csak a továbblépés lehetőségeiről egyeztettek Budapesten.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: uniós pénzek nélkül nem lehet beindítani a magyar gazdaságot
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 13:52
Ő is tárgyalt a Budapestre érkezett uniós küldöttséggel a források megnyitásáról.
Makro / Külgazdaság Újra megnyílhat egy másik fontos pénzcsap is Magyarország számára
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 12:42
Az uniós pénzek mellett a Norvég Alap is újra érkezni kezdhetnek..
Makro / Külgazdaság Rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték a magyar választást
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 12:26
Állítják a voksolást megfigyelő civil szervezetek.
Makro / Külgazdaság Mi lesz a Mol szerbiai bevásárlásával?
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 10:59
Egyeztettek a NIS-üzletről Belgrádban.
Makro / Külgazdaság 50 milliárd dollárnyi olaj veszett oda a közel-keleti válság miatt
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 09:44
500 millió hordó tűnt el a világpiacról.
Makro / Külgazdaság Nem hiába kongatják a vészharangot? Már a német pénzügyminiszter is aggódik a kerozinhiány miatt
Privátbankár.hu | 2026. április 18. 16:37
Bajban lesz a légiközlekedés, ha nem gyorsul fel az átállás.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter elárulta: ebben a választókerületben a Tisza nem fogadja el a választási eredményt
Privátbankár.hu | 2026. április 18. 15:22
A választókerületben, ahol egy másik Magyar Péter nevű jelölt is indult.
Makro / Külgazdaság Euró, uniós pénzek, védett árak és piaci bizalom: mi várható a gazdaságban a Tisza-kormánytól? Klasszis Podcast
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. április 18. 14:40
Több olyan vállalást is tett az április 12-i választáson kétharmados többséget szerző Tisza Párt, amelyek új korszakot nyithatnak a magyar gazdaságpolitika történetében. Ennek talán legszimbolikusabb lépése az euró bevezetése lenne, ami ebben a ciklusban biztosan nem, inkább a 2030-as évek elején valósulhatna meg – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG