Többet szeretnének
Az indiai pénzügyminiszter véleménye szerint most, hogy Kína nem húz már úgy, szüksége van a világnak még egy gazdasági hajtómotorra, és erre a szerepre teljesen alkalmas lenne India. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, sokkal több külföldi befektetőre van szükség, ezért a tavaly hatalomra került indiai kormány világméretű roadshow-t indított, melyben Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságát népszerűsítik. Míg a Szilikon-völgyben a miniszterelnök győzködte a tech-cégeket, a pénzügyminiszter Szingapúrban és Hongkongban reklámozta országát.
India ugyan viszonylag gyorsan növekszik a fejlődő országok között, de a kormány úgy gondolja, hogy sokkal nagyobb benne a potenciál, de egyelőre alacsony a külföldi befektetések szintje. A Világbank adatai szerint 2010 és 2013 között évente 114 milliárd dollár külföldi befektetés érkezett Indiába, míg Hongkongba 328, Szingapúrba 223 milliárd, Kínába pedig 1245 milliárd. Ez utóbbi a leginkább fontos adat, hisz az 1,3 milliárd lakosú ország az 1,4 milliárdos népességet számláló Kínával szeretné magát összemérni.
Van min javítani
Indiában a közelmúltig néhány tényező jóval kedvezőtlenebb volt a Világbank szerint, mint sok más fejlődő országban, pl. a vállalkozásindítás, hitelhez jutás, külkereskedelem, szerződések betartatása, építési engedélyek megszerzése. Miután ezekkel sok volt a probléma, a befektetők elkerülték Indiát és inkább Kínát illetve Délkelet-Ázsiát választották.
A kormány most egy sor lépést tett, hogy ezek a feltételek javuljanak, és meghirdette a „Make in India”, vagyis „Gyárts Indiában” kezdeményezést, és sorra keresik meg a multikat, hogy telepítsék gyáraikat Indiába. Úgy tűnik, mutatkozik is már némi eredmény, mert az ún globális versenyképességi indexben az ország a 71-ről az 55. helyre ugrott előre. A Financial Times szerint India az idei első félévben már kiemelt befektetési célpont volt, megelőzve Kínát és Amerikát.
Makroadatok, nyersanyagfüggés
Az indiai jegybank a héten 50 bázisponttal csökkentette a kamatot 6,75 százalékra, ami teljesen ésszerű már csak abból a szempontból is, hogy sok országban alig van mérhető kamatszint. Az infláció viszonylag magas volt az elmúlt években, 2014 elején még 8 százalék fölött járt. A kormány 2016 januárjára 6 százalékot célzott meg, ezzel szemben augusztusban csak 3,6 százalék volt az érték, így könnyen megnyílhat a tér a további vágások előtt. Az államháztartási hiányt 3,9 százalékra tervezik a 2106-os pénzügyi évre, idén 4 százalék várható.
Az infláció csökkenése részben az olajáresésnek köszönhető, ami nagy könnyebbség az olajimporttól erősen függő országnak. Ugyanakkor, miután India exportjának 35 százaléka még nyersanyagok feldolgozásából származik (finomított olaj, aranyékszerek, vas-, és acéltermékek), a nyersanyagok áresése a feldolgozott termékek árára is nyomást gyakorol, így az export csökkenése részben felemészti az olcsóbb olajból származó nyereséget.
Nem véletlen, hogy az ország szívesebben venné, ha kevésbé függne ezektől az iparágaktól, és nagyobb lenne a feldolgozóipar aránya, vagyis kínai mintára a világ gyáriparának egy érzékelhető része odatelepülne. A tartósan 6-8 százalékos, esetleg időnként kétszámjegyű növekedés sem képzelhető el másként.
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
