Augusztusig biztosan fennmaradnak azok a korlátozások, amelyek azokat érintik, akik nem oltatják be magukat Covid elleni vakcinával, mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón.
Hátrányt szenvednek az oltatlanok
Ez azt jelenti, hogy ők továbbra sem vehetnek igénybe jelenleg már elérhető vagy a közeljövőben elérhetővé váló szolgáltatásokat –
nem járhatnak például színházba, moziba, vagy sportolni (például edzőterembe), nem ülhetnek be a vendéglátóhelyek belső helyiségeibe, nem vehetnek részt majd koncerteken, fesztiválokon.
Ezek a jogok csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek (tehát a beoltott, valamint a fertőzés útján védettséget szerzett személyeknek) járnak.
A további járványügyi lazításokról azt mondta:
az újraindítás folytatódhat, aki beoltatja magát, visszakaphatja a „megszokotthoz közeli életét”. Számukra nyáron visszatér a teljesen szabad élet.
A lakodalmakat akkor engedélyezhetik, ha a beoltottak száma átlépi az ötmilliót. (Arra nem tért ki, hogy ezeken részt vehetnek-e majd védettséggel nem rendelkezők.)
Gulyás Gergely megjegyezte, hogy egész Európában vita zajlik arról, hol szabad és nem szabad különbséget tenni beoltottak és be nem oltottak között. A miniszter a nemzeti konzultációra hivatkozott, ahol a véleményt nyilvánítók mintegy kétharmada vélekedett úgy, hogy a védettek élvezzenek előnyöket. (Arról, hogy a be nem oltottak hátrányos megkülönböztetése mennyiben tekinthető diszkriminatívnak, itt írtunk: Diszkrimináció vagy jogos lépés? Tágul a szakadék beoltottak és nem beoltottak között.)
Lesz-e kit beoltani?
Gulyás Gergely utalt arra, hogy vakcinából már van és lesz is elég: aki regisztrálja magát, azt szerinte néhány napon belül beoltják.
A kérdés egyre inkább az, hogy lesz-e kit beoltani.
Jelenleg mintegy ötmillióan vannak oltásra regisztrálva, 80 százalékuk már megkapta legalább az első oltást. Ez 4 millió 153 ezer ember, a felnőtt lakosság 53 százaléka. Az ötmilliós beoltottsági cél májusban teljesülhet.
A miniszter szerint ötmillió felett már „nehezen fog menni” a vakcináltak számának növelése – ez attól függ, hogy a következő hetekben hányan regisztrálják magukat.
Gulyás Gergely úgy véli, hogy
itthon a felnőtt lakosság maximum 70 százaléka lehet hajlandó az oltás elfogadására – tehát 8 millió felnőttből 5,6 millió.
Szerinte az embereket „rá kell venni” az oltásra, ennek érdekében már zajlik a kormányzati médiakampány. Azt ugyanakkor nem tervezik, hogy fizetnek a vakcinálásért.
Nem kell 3. kör
Jelenleg három oltóanyagra – Sinopharmra, AstraZenecára és Szputnyikra – lehet online jelentkezni.
A jövő héttől ugyanakkor hetente 120-180 ezer nagyobb részt Pfizer, kisebb részt Moderna-vakcina fog rendelkezésre állni az első oltásokra.
Az oltóanyagok hatékonyságával kapcsolatban Gulyás Gergely megjegyezte: mindegyik hatékony és biztonságos. Szerinte a legjobb számokat az orosz Szputnyik hozza. (Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is, hogy ezt a vakcinát jellemzően nem időseknek adják.)
A kínai Sinopharmmal kapcsolatban kifejtette: a Semmelweis Egyetem mérései szerint az általa nyújtott védettségi szint több százszorosa lehet annak, mint amennyi általában fertőzés útján szerezhető.
Harmadik oltásra tehát nincs szükség, mondta.
(Arról itt olvashatnak, hogy mennyiért vette a magyar kormány az egyes vakcinákat: Drága Sinopharm, olcsó Szputnyik – mennyibe kerülnek nekünk a vakcinák?)
A védettségi igazolványokkal kapcsolatban megjegyezte: minél több országgal próbálnak kétoldalú megállapodásokat kötni annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadják azokat. Szerinte nem kell félni attól, hogy egyes országok csak a nyugati vakcinával beoltottakat engedik be területükre.
Kifejtette azt is, hogy az igazolvány érvényét veszti majd abban az esetben, ha tulajdonosa nem adatja be a második oltást.
Magas-e a magyar halálozás?
Arra az újságírói kérdésre, hogy sikeresnek tartja-e a magyar járványkezelést a több mint 28 ezer Covid-halott és a lakosságszámhoz mérten világszinten is magas áldozatszámot tekintve, azt válaszolta: Magyarország többlethalálozást tekintve a középmezőnyben van az EU-ban.
Utalt arra, hogy itthon minden koronavírusos elhunytat Covid-halottként könyvelnek el – függetlenül attól, hogy a Covid vagy egyéb betegség okozta a halálát –, máshol ez nem feltétlenül van így. (Az áldozatok száma ezzel együtt is nagyon magas itthon, erről itt írtunk: Magyarországot sújtotta legjobban a harmadik hullám a térségben.)
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
