Várhatóan tőkeemelést kér az idén az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a részvényes országoktól, hogy hozzájárulhasson az ukrajnai újjáépítés valószínűleg 400 milliárd dollárt meghaladó költségeinek finanszírozásához – közölte csütörtökön a bank londoni központja.
A közlemény szerint a feltörekvő európai gazdaságok támogatására 1991-ben életre hívott pénzintézet Szamarkandban zajló éves közgyűlésén a részvényes országok alkotta kormányzótanács megerősítette, hogy a banknak kritikus fontosságú szerepet kell játszania az ukrán reálgazdaság támogatására irányuló nemzetközi erőfeszítésekben a háború és az újjáépítés idején egyaránt.
Az EBRD közölte: a háborús károk figyelembevételével készült legutóbbi becslés szerint az ukrajnai újjáépítés költsége elérheti a 411 milliárd dollárt.
A tájékoztatás szerint EBRD kormányzói felismerték a bank további részvényesi támogatásának szükségességét az Ukrajnában végzett tevékenység folytatásához, így az igazgatótanács 2023 végéig tőkeemelési javaslatot terjeszt a kormányzótestület elé.
A kormányzótanács kifejezésre juttatta a közgyűlésen, hogy maradéktalanul támogatja az EBRD ukrajnai tevékenységéhez szükséges részvényesi hozzájárulást, és egyetértésre jutott abban, hogy a befizetett tőkeállomány a támogatás leghatékonyabb, igazságosan elosztott eszköze – fogalmaz csütörtöki tájékoztatásában az EBRD.
A beszámoló szerint az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – tavaly 1,7 milliárd euró finanszírozást nyújtott Ukrajnának, és további 200 millió euró befektetést mozgósított Ukrajna számára társfinanszírozás formájában más partnerbankok bevonásával.
A bank a 2022-2023-as időszakra legalább 3 milliárd euró folyósítását vállalta Ukrajna részére, és csütörtöki tájékoztatása szerint eddig 1,5 milliárd eurót hajtott fel nemzetközi donoroktól a kockázatok részleges fedezésére.
A pénzintézet szerint a kormányzótestület úgy tartja, hogy a befizetett tőkeállomány 3-5 milliárd eurós emelése lehetővé tenné a szükséges mértékű és jellegű támogatás nyújtását 2024-ben és azután, anélkül, hogy a továbbiakban is szükség lenne a rendszerszintű adományozói kockázatmegosztásra.
Az EBRD jelenlegi vállalása az, hogy az Ukrajnának nyújtott finanszírozás felét saját kockázatára folyósítja, a pénzügyi támogatás másik fele 19 ország és külön az Európai Unió adományaiból áll össze.
Ez lenne az EBRD harmadik részvényesi tőkejuttatása, illetve tőkeemelése a pénzintézet fennállása óta. A bankot a részvényes országok 10 millió ecu (European Currency Unit, az euró előtti közös európai elszámolási eszköz) tőkével alapították 1991-ben, ezt a tőkeállományt 1996-ban 20 milliárd ecu-re, majd 2010-ben, a globális pénzügyi válság nyomán 30 milliárd euróra emelték.
Az EBRD a jelenlegi háborús időszakban mindenekelőtt Ukrajna energia- és élelmiszer-ellátási biztonságának fenntartására, valamint a kritikus fontosságú országos és helyi infrastrukturális létesítmények helyreállítására összpontosítja tevékenységét, és ehhez kereskedelemfinanszírozási támogatást nyújt, segítve egyben az ukrajnai magánszektort – áll a bank csütörtöki londoni ismertetésében.
Az EBRD közgyűlésén az ukrajnai finanszírozások kormányzótanácsi támogatása mellett két másik sarkalatos döntés is született. A kormányzótestület formálisan jóváhagyta az EBRD tevékenységének korlátozott mértékű kiterjesztését a Szaharától délre fekvő afrikai országokra, és ugyanezen döntés keretében bevonta Irakot a működési terület déli és keleti mediterrán térségébe, emellett döntés született a bank tőkekezelési keretrendszerének korszerűsítéséről is.
Az EBRD 2022-ben 13,1 milliárd euró – az egy évvel korábbinál csaknem 3 milliárd euróval több – befektetést hajtott végre működési területén. Ez éves finanszírozási rekord a bank eddigi három évtizedes történetében.
(MTI)
Az euróárfolyam 365 felett zárt hétfőn. 
