„Ezek a wagneres srácok ma haltak meg, még friss a vérük. És most k…ára figyeljetek arra, amit mondok. Ők valakiknek a kib…ott szülei és fiai voltak. (...) A lőszerhiányunk elérte a 70 százalékot. Sojgu! Geraszimov! Hol van a ki…ott lőszer? Ide nézzetek, b…meg! (halott Wagner-zsoldosakra mutat).”
1917-tel példálózott
Ezekkel a szavakkal támadta Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoshadsereg alapítója az orosz haderő vezérkarát, Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt még májusban egy nyilvános videóban. (Prigozsin magánhadserege kulcsszerepet játszott a kelet-ukrajnai Bahmut elfoglalásában, amely ugyanakkor hatalmas véráldozattal járt, szerinte főleg a lőszerhiány miatt.)
Kirohanása felettébb meghökkentő volt, hiszen Oroszországban szokatlan, hogy egy befolyásos személy ilyen nyíltan és ilyen szélsőséges hangnemben kritizálja a kormányt vagy annak egyes szereplőit.
Ennél jóval kevesebbért kerültek már emberek rács mögé, estek ki hirtelen ablakokon vagy tűntek el nyomtalanul örökre. Prigozsinnak azonban akkor még haja szála sem görbült.
Sőt, szabadon járhatta az országot, sajtótájékoztatókat tartott, és sorozatban tehetett hasonló kijelentéseket.
Több alkalommal nyíltan háborúnak nevezte például az ukrajnai háborút (amit Oroszországban hivatalosan csak különleges hadműveletnek szabad hívni), nyíltan elismerte, hogy az eddig abszolút nem érte el a Putyin által kitűzött célokat, és pozitív hangnemben beszélt Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki vezérről és arról, hogy Navalnij feltárja az orosz kormány korrupciós ügyeit.
Sőt – és ez az elmúlt egy nap fejleményeinek fényében különösen érdekes –, már egy május 24-én, tehát pontosan egy hónapja megjelent interjúban figyelmeztetett:
a luxuséletet élő elit és a fiait háborúba küldő pórnép közötti szakadék ugyanúgy forradalomhoz vezethet, mint 1917-ben (a Szovjetunió megalakulásához elvezető oroszországi forradalom kezdőévében): először a katonák lázadhatnak fel, aztán hozzátartozóik (tehát a nép) is követhetik őket.
Érinthetetlen volt – eddig
Tegnapig minden látható következmény nélkül megengedhetett magának ilyen kijelentéseket a Wagner-vezér. De miért? Erről kérdezett a kormánytól független, tényfeltáró orosz portál, az istories oroszországi bennfenteseket a közelmúltban.
Egy korábbi orosz hírszerző akkor azt mondta: kétségtelen, hogy Prigozsin tevékenysége koordinálva van „a csúcson lévő emberrel” (azaz Vlagyimir Putyinnal). Oroszországban ugyanis az ilyesfajta „fura viselkedésnek” nagyon hamar következményei lesznek, hacsak nem hagyta jóvá azt „az első számú vezető.”
És miért (volt) jó ez Putyinnak?
Az egykori hírszerző szerint van erre egy népszerű elmélet a biztonsági szolgálatok köreiben: Prigozsin Demoklész kardjaként lebeg az orosz elit feje felett, azaz féken tartja őket és fenntartja a félelem légkörét.
Az orosz elnök pontosan ismeri az elit hangulatát, hiszen megkapja a telefonbeszélgetéseik leiratait. Tisztában van azzal, hogy sokan közülük – részben azok is, akik valaha a belső köreihez tartoztak – kételkednek a „különleges hadművelet” céljaiban és az ország izolációjához vezető politikában, tette hozzá.
Ugyanakkor nehéz lenne őket ugyanazokkal a módszerekkel „kezelni”, mint az ellenzéki vezetőket. Egyrészt a bűnüldöző szerveknek – Prigozsinnal ellentétben – végeredményben a törvény keretein belül kell cselekedniük, másrészt a tömeges bűnperek Putyinnak is ártanának, harmadrészt az elit tagjai közül sokan jó kapcsolatokat ápolnak biztonsági szervekkel, azaz idejében füleseket kapnának arról, hogy ideje elmenekülni.
Az egykori hírszerző szerint akkor érthetjük meg Putyint, ha nem egy államot igazgató menedzsernek, hanem egy bűnszervezet fejének tekintjük. Tudja, hogy sokan elégedetlenek vele a bandában, kordában tartásukhoz pedig pont egy olyan típusú ember kell, mint Prigozsin.
Egy másik, korábbi orosz hírszerző szintén úgy vélekedett, hogy Prigozsin csak azért viselkedhetett így, mert Putyin megengedte neki. Ő az, aki kontroll alatt tudja tartani a frontról hazatérő veteránokat, akik potenciálisan jelentős erőt képviselnek.
Egy, az orosz védelmi minisztériumhoz közel álló forrás pedig ezzel párhuzamosan azt mondta: senki sem gondolja, hogy Prigozsin függetlenül cselekszik, hiszen magánhadserege a muníciót és az infrastruktúrát tekintve is függ az orosz államtól, a Wagner-alapító pedig „érinthetetlen”, legfelülről védik.
Átlépte a Rubicont
Prigozsin azonban tegnap – Putyin szempontjából – átlépett egy határt: a Telegram csatornáján publikált videóban azzal vádolta meg az orosz vezetést, hogy hazudott az orosz embereknek, és hazugságok alapján (Ukrajna agresszív, és a NATO-val a háta mögött meg akarja támadni Oroszországot) indított háborút tavaly február 24-én. A Wagner-vezér szerint el lehetett volna kerülni a háborút, ha Putyin leül tárgyalni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Időközben tovább eszkalálódott a helyzet: Prigozsin gyakorlatilag fegyveres felkelést hirdetett az orosz hadsereg és ezzel Putyin hatalma ellen. Zsoldoshadserege állítása szerint már elfoglalta a dél-oroszországi, egymillió lakosú Rosztov-na-Donut. A BBC úgy tudja, hogy a város és Moszkva között félúton lévő Voronyezsben pedig katonai létesítmények kerültek a kezükre.
Vlagyimir Putyin mai televíziós beszédében hazaárulással és hátbaszúrással vádolta meg a Wagner-csoportot. Hozzátette: mindenkit meg fognak büntetni, aki fegyvert fogott az orosz hadsereg ellen.
A fegyveres felkelés kimenetele egyelőre megjósolhatatlan (az aktuális fejleményeket hírfolyamunkban követhetik nyomon). Az azonban egyértelmű, hogy mindez a lehető legjobbkor jött az ukrán hadseregnek, amelynek ellenoffenzívája mindeddig nem hozott átütő sikert. Arról, hogy mi áll ennek a hátterében, és mi lehet a jövőben, itt beszéltünk (a videó még a fegyveres felkelés előtt készült):
Váratlanul meghalt a Strabag vezérigazgatója, Klemens Haselsteiner. 
