| Lájkold a Privátbankárt, mi adunk 10 forintot - fogjunk össze együtt a gyerekekért! >> |
Az IMF kijevi irodájának közlése szerint a küldöttség a tervek szerint április 10-ig tárgyal Ukrajnában. A mostani tárgyalási forduló a január 29. és február 12. között megkezdett megbeszélések folytatása, amely után a delegáció visszautazott Washingtonba összegezni tapasztalatait és előkészíteni a tárgyalások mostani újabb fordulóját.
|
| Az IMF küldöttsége Kijevben. |
Moszkva és Brüsszel szorításában
Az ukrán vezetés 15,4 milliárd dolláros hitelre számít a Nemzetközi Valutalaptól. Az IMF 2011 márciusában állította le a 2010 júliusában indított, 15,5 milliárd dolláros hitelprogramot, mert az ukrán kormány elutasította több népszerűtlen megszorító intézkedés bevezetését, köztük a lakossági gázár emelését. Ezt az IMF továbbra is feltételül szabja, az ukrán vezetés azonban egyelőre nem mutat rá készséget.
Kijev abban reménykedik, hogy sikerül rávennie Moszkvát az Ukrajna által importált gáz árának jelentős mérséklésére, amivel okafogyottá válhatna a lakossági gázár emelése. Ezt viszont a Kreml csupán abban az esetben tartja lehetségesnek, ha Ukrajna csatlakozik az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz. A csatlakozás viszont Ukrajna és az Európai Unió társulási és szabadkereskedelmi megállapodását tenné lehetetlenné, amire már több uniós vezető figyelmeztette Kijevet.
Az IMF-küldöttséggel folytatott februári tárgyalásokról az ukrán vezetés bizakodóan nyilatkozott. Szakértők szerint a delegáció első látogatásának fő feladata az volt, hogy tájékozódjon Ukrajna jelenlegi gazdaság helyzetéről, eszerint határozva meg a tárgyalások további menetét.
Komoly gondok Ukrajnával
A küldöttség ugyanakkor már februárban felhívta Kijev figyelmét arra, hogy komoly erőfeszítéseket kell tennie az általa előirányzott 3-3,5 százalékos gazdasági növekedés elérése érdekében. Jelenleg szakértők legfeljebb 1 százalékosra becsülik az ukrán gazdaság idei növekedését. Az állam emellett jelentős folyó fizetési mérleghiánnyal is küzd, ami a nemzetközi gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása esetén sebezhetővé teszi Ukrajnát.
Mindezek mellett a múlt hét végén hozta az ukrán jegybank nyilvánosságra, hogy az ország teljes külső államadóssága a tavalyi év végére meghaladta a 135 milliárd dollárt, ami a bruttó hazai össztermék (GDP) csaknem 77 százaléka.
A globális gazdasági bizonytalanság és a beruházási aktivitás megtorpanása közepette Magyarország gazdasági jövője a hazai kkv-szektor kezében van. 
