Biden elnök Izrael-politikáját az elmúlt hónapokban leginkább a Demokrata Párt progresszív szárnya bírálta. Az utóbbi napokban azonban a frusztráció az elnökhöz közelebbi helyekről érkeznek: a főáramú kommentátoroktól. Fareed Zakaria neves közíró a Washington Post új véleménycikkének címében nem fukarkodik a kritikus szavakkal: "Gáza ügyében Biden egyre inkább hatástalannak és gyengének tűnik".
Zakaria - akinek a CNN műsorát Biden általában nézi vasárnaponként - azt írja, hogy az elnök Izraellel kapcsolatos stratégiája "szinte tökéletesen megbukott", és "a gázai háborúval kapcsolatos amerikai politika most szerencsétlennek, hatástalannak és erkölcstelennek tűnik". Az elemző úgy folytatja, hogy "groteszk", ahogy a kormányzat a civil áldozatok miatti aggodalmát hangoztatja, miközben mérlegeli újabb fegyverszállítmányok küldését.
És nem Zakaria az egyetlen tipikusan Biden-barát szakértő, aki fölemeli a hangját. A Gázában segélyt kereső palesztinok tucatjainak halála után a Financial Times rovatvezetője, Edward Luce az X-en azt írja, hogy "a Biden-kormányzat hallgatása és tétlensége bűnrészessé teszi mindenben, amit Izrael tesz. ... Ha csak akkor törődsz a háborús bűnökkel, amikor azokat az ellenségeid követik el, akkor nem törődsz a háborús bűnökkel". Chris Hayes, az MSNBC műsorvezetője leszögezi a Threads-en: "romlottság és őrültség", hogy nem engedik meg a segélyek jelentős növelését, "ami pedig nem történhet meg valamiféle fegyverszünet nélkül".
A Fehér Ház mosná kezeit
Mindhárman csatlakoznak a balközép és jobbközép hangok egyre növekvő kórusához, amely felszólítja Bident, hogy változtasson a megközelítésen. A Biden-kormányzat tisztviselői - többnyire négyszemközt, de néha nyilvánosan is - azt mondják, hogy az Izraelre gyakorolt amerikai befolyásnak jelenleg megvannak a határai.
A Hamász október 7-i, Izrael elleni támadása, amely egy nap alatt 1200 ember halálát okozta, az országot a militáns csoport Gázából való kiirtása mögé állította. Plusz Netanjahu miniszterelnöknek van egy szélsőjobboldali, palesztin-ellenes kormánya, amelynek radikális kívánságait ki kell elégítenie, hogy hatalmon maradhasson – és ne kelljen börtönbe vonulnia.
A befolyás megtartása érdekében jobb, ha nem szakít Netanjahuval, mondják amerikai tisztviselők. Izrael katonai hadjárata válogatás nélkülibb lenne, és amerikai közreműködés nélkül kevesebb humanitárius segély jutna Gázába.
A közvélemény türelme fogytán
Mások nem így látják. "Azt hiszem, egyértelmű, hogy Biden elnök túlbecsülte azt a képességét, hogy befolyásolni tudja Izrael katonai műveleteit, mert nem értette meg, hogy az izraeliek egzisztenciális harcként fogalmazták meg a küzdelmet" – mondja Steven Cook, a Council on Foreign Relations közel-keleti kérdésekkel foglalkozó vezető munkatársa.
"Rejtély, hogy ő és a tanácsadói miért nem látták ezt előre. Most megrekedt aközött, hogy Izraelt akarja támogatni, és a szörnyű gázai helyzet között."
A közvélemény sem teljesen vevő a kormányzat megközelítésére. Egy új Harvard-Harris közvélemény-kutatás szerint az amerikaiaknak csak 38 százaléka helyesli „erősen vagy valamelyest” Biden háborús hozzáállását, szemben az októberi 44 százalékkal. A Fehér Ház ugyanakkor azt állítja, hogy Biden a zsidó származású amerikaiak körében növelte a támogatását, és rámutat azokra a felmérésekre, amelyek szerint Izrael még mindig széles körű támogatást élvez az amerikai szavazók körében.
A Fehér Ház most arra törekszik, hogy a Ramadánig, azaz nagyjából március 10-ig vagy 11-ig túszejtési megállapodást kössön, ami hetekre szüneteltetheti a harcokat. Egyes kormányzati tisztviselők és támogatóik azt remélik, hogy ha ez megtörténik, a Biden-csapat stratégiája elleni érvek egészen másképp fognak kinézni.
Bidennek megállapodásra van szüksége Izrael és a Hamász között
Biden érzi a nyomást és hangneme egyre keményebb. Nem annyira, mint amennyire sok baloldali és muszlim állampolgár az országban követeli, de érezhetően. Izrael reakciója a Gázai övezetben "túlzó" volt - mondta Biden február elején. Alelnöke, Kamala Harris nemrég a müncheni biztonsági konferencián azt mondta: "Izraelnek többet kell tennie a civilek védelmében".
Biden ugyanakkor biztosítja Netanjahut, hogy éjjel-nappal dolgoznak a Hamász által elrabolt túszok kiszabadításán. Ez az az érv, amelyet az USA a múlt héten ismét felhasznált, hogy megakadályozza az ENSZ Biztonsági Tanácsában a tűzszünetet támogató határozat elfogadását.
Hétfőn Biden reményt keltett egy mielőbbi tűzszünetre a Gázai övezetben. Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődhet a megfelelő megállapodás, az elnök azt mondta: "Remélem, hogy a hétvégéig". Közel vagyunk hozzá - mondta Biden. Megállapodás azonban még nem született.
Az amerikai elnök dilemmában van: szüksége van Netanjahura, hogy Izrael és a Hamász között megállapodás megszülessen. De Bidennek arra is szüksége van, hogy valahogyan távol tartsa a kérdést a választási kampányától.
Eltűnő muszlim szavazók
Biden előre látható módon megnyerte a michigani demokrata előválasztást. Több, mint 100 ezer szavazó azonban "nem elkötelezettként" szavazott, ami azt jelenti, hogy nem választott jelöltet a szavazólapon. A szövetségi államban él a legnagyobb arab-amerikai közösség, több mint 300 ezer Közel-Keletről, vagy Észak-Afrikából származó lakossal.
Bidennek szüksége van erre a csoportra a választási kampányban, csakúgy, mint a fiatalabb baloldali szavazókra, akik rendkívül kritikusak Biden közel-keleti politikájával szemben. A felmérések szerint a Biden felé jobban hajló fekete szavazók is jobban szimpatizálnak a palesztinokkal, mint a fehérek és a spanyolajkúak. Közülük sokan már nem tartják sokra Biden Izrael-politikáját.
New Yorkban, Washingtonban és más nagyvárosokban a kirakatokban tűzszünetet és szabad Gázát követelő plakátok vannak kifüggesztve. Az amerikai kormány politikája elleni tüntetéseken hetek óta "Népirtó Joe" kiáltások hallatszanak.
Biden még nem játszotta ki a legnagyobb aduját
Biden tudja, hogy Netanjahuval nem képzelhető el hosszú távú megoldás és béke a térségben. De a kampányoló Bidennek rövid és középtávú nyugalomra van szüksége.
Eddig nem játszotta ki a legnagyobb nyomásgyakorlási eszközét: a fegyverszállításokat. Az amerikai kongresszusi kutatószolgálat szerint az USA 1948 és 2023 márciusa között 158 milliárd dollárnyi segélyt nyújtott Izraelnek, amelynek nagy része katonai segély volt. Október 7-e óta már további 14,3 milliárd dollár folyt be, és további pénzekről tárgyalnak a Kongresszusban.
Az, hogy Izraelt már nem támogatja ilyen módon, szinte elképzelhetetlen fordulat lenne Biden számára, és ez más választói csoportoknál is kiverné a biztosítékot. Donald Trump egyetlen Izraellel kapcsolatos nyilatkozata rövidlátóan populista: vele mindez nem történt volna meg.
De összességében Joe Biden már nem sokáig tudja húzni az időt, és választó sem tolerálják már tovább, hogy egyik ígéretből a másikba tántorogjon.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
