|
| Szaúd-Arábia. Kép forrása: EPA, Amel Pain |
Az, hogy komoly áttörés előtt áll Moszkva és Rijád viszonya, az 2016 végén derült ki, amikor Putyin elnök áldását adta egy közös szaúdi-orosz olajtermelési visszafogásra az árak stabilizációja érdekében. Valóban, a szaúdi-amerikai szövetséget az utóbbi években megviselte Obama elnök közel-keleti ténykedése – amely Rijád szerint gyengekezű volt –, másrészről Trump kapkodása. A szaúdiak ezért végrehajtották a maguk ’keleti nyitását’, amelynek keretében tavaly tavasszal Peking lehetőséget kapott arra, hogy katonai drón-gyárat építhessen a sivatagi királyságban.
Keleti nyitás
A szaúdi király tavaly az év elején Kínát látogatta meg – ahol a két fél 130 milliárd dollár értékben írt alá együttműködési megállapodásokat –, aztán tavaly októberben Moszkvát. A Kreml sikeres katonai kampánya Szíriában átrendezte az erőviszonyokat a térségben, és Washington gyakorlatilag kiszorult a szír rendezési folyamatból, amelyet már Moszkva, Ankara és Teherán koordinál. Bár Rijád mostanra látszólag beletörődött abba, hogy az Asszad rezsimje hatalmon marad Damaszkuszban, a szaúdi uralkodó ház számára napjainkban az igazi fejfájás az ősellenség Irán növekvő regionális súlya. Rijád most abban reménykedik, hogy Moszkva nyomást gyakorolhat Teheránra, de hogy Putyin ezt tényleg megteszi, az bizony nyitott kérdés. Moszkva mindenesetre számíthat arra, hogy Washington és Tel-Aviv egyre élesebb álláspontja Teheránnal szemben Iránt még inkább ráutalttá teszi Moszkvára.
A múlt héten aztán robbant a bomba, amikor kiderült, hogy alig 10 hónappal Trump rijádi látogatása után a szaúdiak nyitottak arra, hogy egy orosz-kínai konzorcium közvetlenül befektessen a szaúdi állami olajvállalat (Saudi Aramco) nyilvános tőzsdei kibocsátásába (IPO). Ez egy komoly pofon Washingtonnak, hiszen Trump éppen az Aramco IPO miatt utazott első külföldi útjaként Rijádba. A vahhabita királyság a világ legnagyobb IPO-ja keretében az Aramco 5 százalékát akarják tőzsdére vinni, amelynek várható értéke 100 milliárd dollár.
|
| Káncz Csaba |
Megy az S-400 légelhárító rendszer is
Mi több, múlt szerdán az Aramco egyetértési nyilatkozatot írt alá a legnagyobb orosz nem-állami gáztermelő céggel, a Novatekkel. Ennek keretében a szaúdiak finanszírozzák az orosz fél LNG projektjeit – különös tekintettel az északi sarkköri Arctic LNG-2 névre hallgató 20 milliárd dolláros projektet, amely már 2023-ban 18 millió tonnás éves kapacitással szándékozik üzemelni. A két fél ezt a projektet akarja kirakatba állítani a májusi szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.
A múlt században Rijád kulcsszerepet játszott Washington energia statégiájában. Az utóbbi időszak eseményei viszont arra utalnak, hogy a geopolitikai tektonikus lemezek elmozdulnak. A kibontakozó szaúdi-orosz energiapolitikai tengely pedig a kapcsolatok szorosabbá fűzésével jár a katonai (S-400) és a biztonságpolitikai területen is.
Káncz Csaba jegyzete
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
