Oroszországban először vonta meg a bíróság egy olyan külföldi cég védjegyének jogi védelmét, amely az ukrajnai katonai konfliktus kezdete után hagyta el az országot. A Rospaten átadta a svéd távközlési berendezéseket gyártó Ericsson márkáját az orosz Rusklimat cégnek, amely ezentúl használhatja a világ egyik legismertebb elektronikai márkáját – közeli a Kommerszant orosz napilap.
Jogászok arra figyelmeztetnek, hogy ez más brandekkel is előfordulhat, hiszen a védjegyek hároméves jogi védelmi ideje 2025-ben jár le, így neves külföldi gyártók – például a Starbucks – is elveszíthetik márkájukat. A Rospatent március 12-én jegyezte be (csente el, büntetésből?) az Ericsson védjegyét az orosz klímaberendezéseket gyártó Rusklimat számára. Egy évvel korábban a Kommerszant arról számolt be, hogy a Rusklimat a svéd Telefonaktiebolaget – az Ericsson számára gyártó – cégtől is szándékozik megvonni a jogi védelmet, aminek az orosz bíróság teljes egészében helyt adott. A svéd vállalatóriás képviselője azt mondta a Kommerszantnak, hogy a tárgyalás még folyamatban van, de nem kívánt többet nyilatkozni.
Ez csak az egyik védjegy-eltulajdonítás?
Szergej Ucsityel, a Pen & Paper ügyvédi iroda egyik partnere a Kommerszantnak elmondta, ez a történet csak az egyik precedens egy, a háború miatt tiltakozó és távozó cég védjegyoltalmának megszüntetésével kapcsolatban. De találtak egy jogi kiskaput: elmondása szerint „a szellemi tulajdonnal foglalkozó bíróság megállapította, hogy 2021 elejétől 2024-ig az Orosz Föderációba nem importáltak fűtő-, hűtő- és szellőztető berendezéseket Ericsson védjeggyel, így „nincs akadálya annak, hogy bármely más személy kérelmet nyújtson be a Rospatenthez hasonló védjegy lajstromozása iránt ebben a termékcsoportban”, azaz használja a világszerte ismert svéd márkát.
A Rusklimat kereskedelmi és gyártó holding tehát bejegyzi az Ericsson védjegyet egy „Oroszországgal baráti országból származó külföldi partnercég érdekében” – mondta Pavel Szimonov, a Rusklimat felelős igazgatója. Az ügylet részleteit a megfelelő megállapodás megléte miatt még nem közölhetjük" – mondja.
Az első fecske Fotó: Kommerszant
A Rusklimat vezető pozíciót foglal el az oroszországi klímaberendezések piacán, a cég régóta gyárt és értékesít klímaberendezéseket a saját márkái alatt. Véleménye szerint, ha megjelennek az Ericsson klímák, a termékeket a meglévő csatornákon keresztül fogják forgalmazni, amelyek az orosz klímaberendezések piacának felét foglalják el. Az orosz klímaberendezések teljes gyártása kínai gyárakban történik, amelyek a világpiacot uralják.
Mivel a klímaberendezések szezonális termékek, az Ericsson nevű, de orosz termékek megjelenése a következő szezonban várható. A Marvel Distribution adatai szerint 2024-ben 1,55 millió klímaberendezést adtak el Oroszországban 40 milliárd rubel értékben, ami egységben kifejezve 45 százalékkal, pénzben kifejezve pedig 55 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában.
A nyugati cégeknek meg kell vásárolni a saját márkájukat, a háború miatt
Mint Alexandra Galkina, a Semenov & Pevzner ügyvédi iroda jogásza, szabadalmi ügyvivője kifejtette, a svéd gyártó kifogásolhatja R-Climate LLC védjegyének bejegyzését arra hivatkozva, hogy a védjegy bejegyzése megtévesztheti a fogyasztót. „Ha a szakértő meggyőzőnek találja az érveket, felhívást adhat ki, amelyre az R-Climate LLC-nek hat hónapon belül van joga válaszolni” – mondja, hozzátéve, hogy 2025. január 21-én fellebbezést küldtek a Rospatentnek, Galkina hozzátette, hogy jelenleg sok hasonló védjegybitorlási ügy van folyamatban a Szellemi Tulajdon Bíróságán, például ilyen a Starbucks is.
A védjegy jogvédelme idő előtt megszűnhet, ha a tulajdonos három évig folyamatosan nem használja – emlékeztet Szergej Ucsitel (hogy miért nem használta és miért vonult ki az nincs említve). A hazai szervezetek vagy használhatnak egy erős és jól népszerűsített külföldi márkát üzletükhöz, vagy profitjuk származik ebből a helyzetből. Merthogy az is elképzelhető, hogy a visszatérő nyugati cégeknek meg kell vásárolni a saját márkahasználati jogaikat.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Donald Trump amerikai elnök nem tanult az Egyesült Államokban kicsit kevesebb mint 100 évvel ezelőtt bevezetett vámintézkedésekből. Ezt próbálják elmagyarázni a közgazdászok eredmény nélkül.
India és Pakisztán, Dél-Ázsia nukleáris fegyverekkel rendelkező rivális hatalmai háború felé sodródnak, miután India Pakisztánt vádolta meg egy brutális terrortámadás elkövetésével az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban. A két ország egylőre a „szemet szemért, fogat fogért” elv alapján vezet be intézkedéseket egymás ellen. Káncz Csaba jegyzete.
Mielőtt kirobbantotta kereskedelmi háborúját Kína ellen, Donald Trump amerikai elnöknek végig kellett volna gondolnia, hogy kivel áll szemben. Nem tette, amit jó eséllyel nagyon megbánhat.
Hosszabb távon jelentős mennyiségű orosz földgáz importjáról tárgyal Oroszország és Irán, miközben a perzsa állam földje alatt található a világ második legnagyobb földgáztartaléka.