5p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az új német belügyminiszter hazája részéről egyoldalúan bevállalta az EU afgán menekült-kvótájának több, mint 60 százalékát.  Holott a muszlim migránsok és menekültek százezrei Németországban már hozzájárultak az Izrael-ellenes érzelmek fellobbanásához, egyben a volt NDK tartományainak elidegenedéséhez. Káncz Csaba jegyzete.

A közös európai menekültpolitika reformját célzó tárgyalások 2016 óta folynak. Mindeddig eredménytelenül. Az EU Bizottság által tavaly ősszel bemutatott Migrációs és Menekültügyi Paktum ezen a helyzeten lényegesen nem változtatott.

Egy modell válsága

A javasolt „rugalmas szolidaritás” elnevezésű modell ellenére a tagállamok többségükben elutasítóak maradtak. Holott a jelenlegi afgán – és a részben lecsengő belarusz – válság, valamint az EU-Törökország megállapodás folytatását célzó tárgyalások mind a sürgős megoldás szükségessége felé mutatnak.

Míg 2015-ben 476 649-en, 2016-ban pedig 745 545-en folyamodtak menekült-státuszért Németországban, tavaly ez a szám már „csak” 111 788 volt. Összességében nem véletlen tehát, hogy a németek 64 százaléka azon az állásponton van, hogy a menekülteket egyenlően kell elosztani a 27 EU-tagállamban. Egyben a németek 62,5 százaléka ellene van további menekültek befogadásának.

Olaf Scholz kancellár újabb muszlim menekültek befogadásáról döntött. (Fotó MTI/EPA/Filip Singer)
Olaf Scholz kancellár újabb muszlim menekültek befogadásáról döntött. (Fotó MTI/EPA/Filip Singer)

Németország, Franciaország és négy másik EU-tagállam a nyáron levelet küldött a Bizottságnak, bírálva többek között Görögországot, amiért az elégtelenül hajtja végre a menekültek regisztrálását, így azok aztán végül Berlinben és Párizsban nyújtják be azt. De a „Med-5 csoport” (Görögország, Ciprus, Olaszország, Málta és Spanyolország) tagjai sem érzik a Bizottság „rugalmas szolidaritási” javaslatát megfelelő garanciának arra, hogy a menekülteket a regisztráció után majd elosztja valaki Európa-szerte. Valóban, a Visegrádi Négyek folytatódó blokádja rendkívül megnehezíti az európai tárgyalásokat.

Az új EU-Törökország megállapodás

A közös európai menekültrendszer mellett az EU és Törökország közötti 2016-os megállapodás is nagyító alá kerül. Ez 5 éves időtartamra összesen 6 milliárd euró fizetésre kötelezte az EU-t, amely a Törökországban tartózkodó mintegy 3,6 millió szíriai támogatását, és megerősített határvédelmet szolgált. 

A hivatalos adatok szerint jelenleg 120 ezer afgán él Törökországban. A Talibán hatalomátvétel óta viszont folyamatos a menekültek kiáramlása, így Törökországban nő azok tábora, akik szerint magasabb összeget kell követelni az EU-tól.

Az új német kormánynak az európai partnerekkel közösen el kell döntenie, hogy milyen további pénzügyi, kereskedelmi, vagy vízum engedményt ad Ankarának. Az Európai Tanács júniusban már a lejáró megállapodás meghosszabbítása mellett foglalt állást és további 3,5 milliárd eurós támogatást helyezett kilátásba. Ankara szinte bizonyosan több pénzt fog követelni, és az eddigi gyakorlattól eltérően – amikor az átutalt pénz nemzetközi szervezetek számlájára folyt – már azt is követeli, hogy a pénzek közvetlenül a török büdzsébe áramoljanak.

A német „Sonderweg”

Az új német kormány belügyminisztere, Nancy Faeser a múlt héten jelentette be – első nemzetközi fellépéseként – Brüsszelben, hogy Németország 25 ezer afgán migránst és menekültet fogad be.  Ez azt jelenti, hogy az EU által fölvállalt 40 ezres afgán kontingens több mint 60 százalékát Berlin egyoldalúan bevállalja.

Ezzel az új kormány az elődje bukott migráns- és menekültpolitikáját folytatja – sőt felgyorsítja azt.  A közös európai megoldás helyett újonnan német különutat („Sonderweg”) látunk. Mindezt annak ellenére, hogy idén eddig már 172 ezren folyamodtak menekült-státuszért Németországban.

Berlin újra azt az üzenetet küldi a világnak, hogy aki Németországba be akar vándorolni, annak elvileg könnyű dolga van. A német „Willkommenskultur” egy olyan húzó faktor maradt, ami megnehezíti a közös európai megoldások elfogadását. 

Spanyolország és Franciaország egyenként csak 2500 afgán fölvételére vállalkozott, holott népességüket tekintve 60, illetve 80 százalékát teszik ki Németországénak. Ausztria egyáltalán nem vesz részt az elosztásban.

Egyértelmű bukás 

A muszlim migránsok és menekültek beilleszkedése a német társadalomba nem tekinthető sikeresnek, különösen, hogy a 2019-es statisztikák szerint az integrációs kurzusok résztvevőinek több mint ötöde analfabéta.

A muszlim bevándorlók egyben erősítik az Izrael-ellenes hangulatot az országban, egy friss felmérés szerint a német állampolgársággal nem rendelkező berliniek 21 százaléka – akik nagy többsége muszlim országokból érkezett – részben vagy teljes mértékben egyetértett azzal, hogy „a zsidók a felelősek a világban zajló háborúkért és konfliktusokért”.  Mindennek tetejébe a "Willkommenskultur" igazoltan hozzájárult az egykori NDK-s területek elidegenéséhez az egykori NSZK-tól – a két terület között három évtized után újra mély politikai szakadék keletkezett.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Putyin izgulhat: India után Kína is jelentősen visszafogja az orosz olajvásárlásokat
Privátbankár.hu | 2025. október 23. 17:30
Kína is azonnal lépett az új amerikai szankciókra.
Makro / Külgazdaság India fejet hajthat Trumpnak: ez lehet a megállapodás ára
Imre Lőrinc | 2025. október 23. 12:00
India jelentősen visszafoghatja az oroszországi olajimportot.
Makro / Külgazdaság Megszólalt az államtitkár a fix 3-as kkv-hitelről
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 13:00
Szabados Richárd elmondta, hogy a kis- és középvállalkozásokat célzó, fix 3 százalékos kölcsönt már 2600 vállalkozás igényelte, 140 milliárd forint értékben.
Makro / Külgazdaság Az Airbus bemutatott az Egyesült Államoknak: Kínában nyit céget a francia óriás
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 12:43
A gyártó célja, hogy 2027-re rekordmennyiségű A320-ast szállítson. Az Airbus új összeszerelő sorokat nyitott Tiencsinben és Mobile-ban, így a világ két legnagyobb légi közlekedési piacán erősíti pozícióját.
Makro / Külgazdaság AI-központot hoz létre a kormány a vállalkozásoknak
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 12:00
Ezt a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos árulta el.
Makro / Külgazdaság Már a kormány is elismeri: irreálisak a minimálbér-emelési tervek
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 11:40
Irreálisnak nevezte a 13 százalékos jövő évi minimálbér-emelésre vonatkozó terveket a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 műsorában.
Makro / Külgazdaság Minél tovább húzza Putyin a háborút, annál nagyobb kárt okoz az oroszoknak
Király Béla | 2025. október 22. 11:11
Az egyelőre bizonytalan budapesti béketárgyalások hírére a hurráoptimizmus uralta el a propagandamédiát, miközben a háborút valóban lezáró megállapodásra kevés az esély. Ugyanakkor az idő immár az oroszokat is szorítja: a gazdasági problémáikat egyre kevésbé tudják elkendőzni.
Makro / Külgazdaság Így változnak az üzemanyagárak a százhalombattai tűzeset után
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 10:57
Emelkedés a kutakon, mindkét típusnál.
Makro / Külgazdaság Kína után Japán is megkerülte Trump vámjait
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 10:45
Úgy tűnik, hogy Japán is eredményes volt az új exportpiacok megtalálásában.
Makro / Külgazdaság Több lett a munkanélküli Magyarországon
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 08:30
Augusztushoz képest 4,4 százalékról 4,5 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon – közölte a KSH.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG