Nyugodtabb volt az elsőnél, de nem volt hiány támadásokban; a két jelölt élesen különböző jövőképet mutatott be – így értékelte a New York Times azt a televíziós vitát, amely magyar idő szerint tegnap éjjel zajlott le Donald Trump és Joe Biden között a Tennessee állambeli Nashville-ben.
Az amerikai elnök és demokratapárti kihívója utoljára csapott össze személyesen a november 3-i választások előtt.
A BBC szerint a mostani Trump-Biden meccs valóban kevésbé volt heves, mint a múltkori, ugyanakkor vita alakult ki a vírusválság, a klímavédelem és a rasszizmus kérdéséről.
A Fox News szintén úgy véli, hogy péntek éjjel sokkal nyugodtabban vitázott a két elnökjelölt, mint első alkalommal, ezzel együtt
emlékezetes pengeváltások voltak közöttük például a migráció és a vírusválság kérdésében.
Ami a részleteket illeti, mindkét politikus két-két percet kapott a válaszokra és fél percet a viszontválaszokra. A műsorvezető, az NBC televíziónál dolgozó Kristen Welker be is tartatta ezt.
Az MTI tudósítása szerint Trump a korábbi vitáktól eltérően nem volt indulatos - még meg is dicsérte a vitavezetőt -, Biden ugyanakkor többször is gúnyosan
"ez a pasas" megszólítással illette az amerikai elnököt.
A vita fő témái az említetteken kívül a Biden-család üzleti ügyei, az egészségbiztosítás reformja és külpolitikai kérdések voltak.
Halálos járvány
A koronavírus-járványt érintve Biden az elnököt okolta a halálos áldozatokért.
Szinte szó szerint ismételte meg az első elnökjelölti vitán mondottakat, miszerint Trump nem tudja kezelni a járványt, és szerinte pánikba esett, amikor az kitört. Úgy vélte, hogy
az elnöknek nincs átfogó terve a járványkezelésre.
Trump ezzel szemben arra emlékeztetett, hogy a járvány kitörésekor lezárta a repülőtereket először a Kínából, majd az Európából érkező repülőgépek előtt, amiért a demokraták, köztük Biden is, idegengyűlölőnek nevezték őt.
Az elnök - utalva arra, hogy Biden hónapokig a háza alagsorában berendezett stúdióból kommunikált az emberekkel - kiemelte: elnökként nem engedhette meg magának, hogy bezárkózzék.
Piszkos anyagiak
Ellenfele családjának üzleti ügyeivel kapcsolatban Trump kijelentette:
Én soha nem kaptam pénzt Oroszországtól, Bidenék igen.
Azokra a nyilvánosságra került e-mailekre utalt, melyek szerint Biden fia, Hunter Biden orosz oligarcháktól kapott pénzt, ukrán gázcégnél dolgozott, amikor az apja alelnök volt és jövedelmező üzleteket kötött Kínában.
Hunter Biden áruba bocsátotta azt, hogy alelnök apja révén bejárása van a Fehér Házba - hangoztatta Trump.
Biden azt állította, hogy fia nem tett semmi törvénybe ütközőt. Kijelentette, hogy ő soha nem kapott pénzt sem oroszoktól, sem ukránoktól, sem kínaiaktól.
Nem a családról van szó
- fogalmazott, mire Trump azzal replikázott, hogy
ez tipikus politikusi válasz. (...) Gyerünk, Joe, te jobban is tudod ezt csinálni!
Biden felemlegette, hogy Trumpnak bankszámlája van Kínában, és több adót fizetett ott, mint Amerikában.
Az elnök válaszában kiemelte - ami egyébként az amerikai sajtóban már többször is megjelent -, hogy évekkel korábban a vállalatának volt kínai bankszámlája, amely már jóval azelőtt megszűnt, hogy ő indult volna a 2016-os elnökválasztáson. Az adóbevallásáról megjegyezte: milliókat fizetett be adóelőlegként.
Trump később azt mondta:
Joe, rólad azt mondják, hogy korrupt vagy.
Biden erre nem reagált.
Az orosz szál
Azzal kapcsolatban, hogy Irán és Oroszország állítólag megpróbál beavatkozni a választásokba, Biden úgy vélekedett: az oroszok Trump győzelmét óhajtják, mert
tudják, hogy ismerem őket és ők ismernek engem. (...) Bármelyik ország, amely megpróbál beavatkozni, megfizeti majd ennek az árát.
Trump minderről azt mondta:
Senki nem keményebb Oroszországgal, mint én.
Szerinte éppen az orosz veszélyre hivatkozva sikerült meggyőznie a NATO-tagokat arról, hogy emeljék költségvetési hozzájárulásaikat az észak-atlanti szövetségben.
Biden bírálta Trump Észak-Koreával kapcsolatos politikáját is. Az elnök szerint ugyanakkor a tárgyalásoknak köszönhetően sikerült elkerülni a háborút, amelyet elődje, Barack Obama a hatalomátadáskor reális veszélyként vázolt fel neki.
Hevesebb volt a vita az Obamacare néven ismertté vált egészségbiztosítás, valamint az illegális bevándorlás ügyében.
Trump szocialisztikusnak nevezte az Obamacare-t, Biden szerint ugyanakkor az egészségbiztosítás nem kegy, hanem jog, amely mindenkinek jár.
Trump hitet tett amellett, hogy az Obamacare kiegészítéséhez törvényben vagy elnöki rendeletben rögzíti, hogy a biztosítók azokkal is kötelesek megállapodni, akiknek már a biztosítást megelőzően komoly betegségük van.
Állampolgárság a bevándorlóknak
Az illegális bevándorlásról szólva Biden azt ígérte, hogy
amennyiben megválasztják elnöknek, állampolgárságot ad 11 millió illegális bevándorlónak.
Amikor a műsorvezető megkérdezte, hogy miért kellene az amerikaiaknak bízniuk benne, hiszen a migráció problémáját az Obama-kormányzat nyolc éve alatt nem oldották meg, úgy válaszolt: ezúttal ő nem alelnök, hanem elnök lesz, és hivatalba lépése után egy hónapon belül előterjeszti javaslatát valamennyi illegális migráns amerikai állampolgárságára.
A vitában felmerült a határt szülők nélkül átlépő gyermekek ügye is. Trump szerint ezeket a gyerekeket az embercsempészek hozzák át, felhasználva őket a céljaikra.
Emlékeztetett: az első "ketreceket", ahol ezeket a kisgyermekeket átmenetileg elhelyezték, az Obama-kormányzat állította fel.
Kérdésbe foglalva az álláspontját, úgy fogalmazott: az Obama-Biden kormányzatnak nyolc éve volt, miért nem oldott meg egy sor problémát, például az illegális bevándorlást vagy a büntetőjogi reformot. Biden
a szavak embere, és nem a cselekvésé,
ismételte meg Trump többször is.
A faji kérdésről szólva Biden úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államokban rendszerszerű a fajgyűlölet.
Rasszizmussal vádolta meg Trumpot, aki viszont azt mondta: Lincoln óta ő a legkevésbé rasszista elnöke az országnak, és a feketék számára ő a legjobb elnök.
Bidennek áll a zászló
Ami a két jelölt támogatottságát illeti, a New York Times által közölt legutolsó országos felmérések szerint Biden előnye kissé csökkent, de még így is jelentős Trumppal szemben. (A felmérések még a vita előtt készültek.)
A demokratapárti jelölt átlagban 9 százalékponttal vezet.
Igaz, a kutatások jelentős szórást mutatnak: Biden előnye 3 és 12 százalékpont között változik.
Végeredményben a lényeg persze nem az, hogy országosan kit hányan támogatnak, hanem az, hogy
ki mennyi államot nyer meg – és melyeket –, és így összességében hány elektori szavazatot szerez.
Ebből a szempontból ugyanakkor szintén egyértelműen Bidennek áll a zászló, legalábbis a felmérések ezt mutatják.
(A két jelölt programjából szemezgető cikksorozatunkat itt olvashatják: előbb az adó- és kereskedelem-politikájukat veséztük ki, majd azt elemeztük, miként tartanák életben a munkaerőpiacot.)
Több száz svéd katona érkezik Lettországba, a skandináv ország legjelentősebb szerepvállalása ez NATO-színekben eddig. 
