Az Egyesült Államok jelenlegi stratégiája alapján le akar szakadni a kínai gyártásról. Az angolul decoupling, vagy derisking elnevezéssel illetett stratégiai megfontolás értelmében egy jelentős átalakulás kell, aminek értelmében a nyugati világ maga is meg tudja termelni azt, amit eddig alapvetően Kínából, illetve Tajvanból importált. Ez leginkább az egyre fontosabb mesterséges intelligenciára alapuló fejlesztések, az ezeken nyugvó kereskedelmi szolgáltatásokra irányul.
"Mindenképpen végig kell mennünk ezen az úton" - mondta Jensen Huang, az Nvidia vezetője egy konferencián, utalva a Biden-kormány azon törekvésére, hogy Kína elváljon az amerikai chipellátástól. "De az ellátási lánc teljes függetlensége egy-két évtizedig nem igazán belátható dolog." – idézte a cégvezetőt a CNBC.
Ez a legutóbbi, alapvetően covid miatt bekövetkezett kínai zárás miatt meg is indult Európában és az USA-ban is. Problematikus, hogy egy ilyen üzem kiépítése dollármilliárdokba kerül, és nem épül fel egyik napról a másikra.
Fegyvermentes háború
A hatalomban lévő, választási kampányra készülő demokrata amerikai kormányzat stratégiai célként kezeli, hogy Kínát megregulázza a feltörekvő iparágakban. Ennek kiemelt területe az egyre több területen alkalmazott mesterséges intelligencia, ami olyan eszközhátteret szükségeltet, amit jellemzően az ázsiai piacokról erre berendezkedett cégek állítanak elő.
A Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) jelenleg közel 90 százalékát állítja elő a világ chipjeinek. Ezek benne vannak mindenki mobiltelefonjában, számítógépében, laptopjában.
A jó eséllyel ismét elnöki pozícióba lépő Donald Trump által vezetett republikánus kormány az Egyesült Államokban már belevágott Kínával egy háborúba, de az gazdasági alapú volt, kiegyenlítendő a külkereskedelmi egyensúlytalanságokat. A demokraták ezt egy nagyon más jellegű, alapvetően geopolitikai kérdésnek tekintik.
Kerülőutak akadnak
Huang elmondása szerint az Nvidia közvetlenül nem szállít a nagyteljesítményű, leginkább a vizuális és játékvilágban ismert termékeiből Kínába, de megoldások eddig is voltak, és lesznek is. Elismerte, hogy kerülőutakon bármilyen egyéb nemzetközi korlátozások ellenére eljuthatnak az általa gyártott termékek Kínába, illetve azokat ott ezt követően könnyen tudják reprodukálni.
Az amerikaiak évtizedes vitája Kínával a szellemi tulajdonjogra irányul, lévén az ázsiai ország üzleti modellje sokszor abban áll, hogy újragyárt, sokszor olcsóbban máshol kitalált termékeket. Ahogy arról lapunk is beszámolt, idén több magas szintű kormányzati egyeztetés volt a két ország között és a szellemi tulajdonjog egy alapvető téma volt.
Geopolitikai játszótér lesz az informatika
Mindezt az Egyesült Államok azért is tekinti fontos harctérnek, mert a mesterséges intelligencia felfutása egyúttal komoly technológia beszállítási igényeket teremt, ezeknek jelentős része változatlanul kínai érdekszférába tartozik. Ide értendő a TSMC, aminek helyzete bármikor borulhat, ha Kína elszánná magát egy drasztikus lépésre Tajvannal szemben, vagy épp a bálkirálynő India, ahol a növekedés látványosnak ígérkezik, a szövetségkötési orientáció viszont nem tiszta.
Az USA mindent igyekszik elkövetni, hogy a világ második legnagyobb globális hatalma ne juthasson hozzá a legmodernebb technológiákhoz. Ebben az Európai Unió is partner, erről is beszélgettünk nem régen egy, az Európai Bizottság budapesti kirendeltségén tartott eseményén.
Eklatáns példája mindennek, hogy a holland ASML, amit az egyik, ha nem a legfejlettebb technológiát gyártó cégnek tartanak, idén bejelentette: nem szállít többé Kínába. A hivatalos indoklás szerint ezt önszorgalomból tette, de nehéz nem meglátni a lépés mögött az amerikai nyomást.
Mi lesz az akkumulátorokkal?
Magyarország helyzete sokrétű, lévén a meglévő autógyártási kapacitásokra épülő szándék, amivel masszívan beleszáll az akkumulátorgyártásba, egyben a munkaerőpiac újraformálásába, több irányból vezet politikai kritikákhoz.
A gazdasági kormányzat többször kijelentette, hogy ez az út, és erre jelentős összegben hajlandó adófizetői pénzeket is fordítani. Visszatérő politikai vita, hogy ezzel pusztán előállító marad az ország, vagy tud profitálni abból is, hogy ebben a folyamatban számos, csúcstechnológiát jelentő fejlesztés és gyártókapacitás jön az országba.
Megmenti az áram a klímát
Az irányzat abból a szempontból kényszer is, hogy az országnak a környezetvédelmi szempontokra is figyelnie kell.
A Boston Consulting Group új felmérése szerint a globális károsanyag-kibocsátás 80 százalékáért felelős országoknak már vannak net zéró vállalásai. A helyzet azonban nem ennyire pozitív, hiszen azok az országok, amelyek 2050-re vállalják a net zéró szint elérését – vagyis azt, hogy akkor ők már egyáltalán nem lesznek kibocsátók – csak a mai károsanyag kibocsátás harmadáért felelősek.
A kormány ezen a téren anyagi hasznot is lát, mivel az elektromos váltással megmaradnak a piacon jó áron eladható kibocsátási kvótakeretek.
A főbb részvények továbbra sem egységesen mozognak. 
