Beköszönt Putyin helikoptereinek az ukránok legújabb csodarakétája - mennyire kell aggódnia az oroszoknak?

Amikor tavaly nyáron a HIMARS megérkezett Ukrajnába, talán még a hozzáértőket is meglepte, mekkora hatással volt a háború folyására a rendszer ukrán bevetése. Erről bővebben korábbi cikkeinkben olvashatnak, most legyen elég annyi, hogy a HIMARS, pontosabban a rendszerrel kilőhető, nagyjából 80 kilométer hatótávolságú, GPS-vezérlésű M31 rakéták a teljes orosz frontlogisztikai rendszert szétzilálták. Ebből a sokkból tulajdonképpen máig nem tudott teljesen magához térni az orosz haderő, amely tavaly nyár óta nem volt képes olyan, heteken át tartó hatalmas tüzérségi bombázással megtámogatott offenzívákra, mint amilyeneket a HIMARS érkezése előtt vezettek.

Azonban, ahogy ez már egy háború során lenni szokott, az oroszok azért alkalmazkodtak az új realitáshoz – miszerint a frontvonaltól 80 kilométeres távolságon belül nem tanácsos nagyobb lőszer- vagy üzemanyagkészleteket, parancsnoki állásokat vagy laktanyákat kialakítaniuk – és bár iszonyatos veszteségek árán, de így is képesek voltak Bahmut bevételére, illetve védelmi állásaik nagy részének megtartására az idén júniusban kezdődött ukrán ellentámadás idején is.

Nem csoda, ha a HIMARS megérkezése utáni nyugati-ukrán eufória lecsengése után megszólaltak, majd egyre erősödni kezdtek azok a hangok, amelyek azt szorgalmazták, hogy Amerika szállítson a HIMARS-okhoz eredetileg adott M31 rakétákhoz hasonló képességekkel rendelkező, ugyanazokból a kilövőszerkezetekből útnak indítható, ám jóval nagyobb hatótávolságú ATACMS (Army Tactical Missile System) rakétákból is Ukrajnába. Az érvelés nagyjából úgy szólt, hogy ha az orosz erők éppen csak képesek voltak stabilizálni helyzetüket egy 80 kilométer hatótávolságú fegyver fenyegetésével szembenézve, akkor egy 150-300 kilométer hatótávolságú hasonló fegyver biztosan újabb, talán megoldhatatlan kihívás elé állítaná őket.

Régi a rakéta, de hasznos

Nos, mint azt már az ukrán és amerikai hivatalos források is megerősítették, az ATACMS valamikor az elmúlt hetekben megérkezett Ukrajnába, és a rakétákat már legalább két, az oroszokat nyilvánvalóan meglepetésként érő mélységi csapásban is felhasználták. De várható, hogy az ATACMS ugyanolyan drámai hatással lesz az ukrajnai háború erőviszonyaira, mint a HIMARS-ok első megjelenése?

Az első fontos szempont, amit figyelembe kell venni, hogy pontosan milyen képességekkel is rendelkeznek azok az ATACMS rakéták, amelyeket Ukrajnába szállítottak, ugyanis ezen a néven több, jelentős eltérésekkel rendelkező fegyver is fut. Az Egyesült Államok az ukránoknak az M39 variánsból szállított, amelynek az Ukrajnában használatos HIMARS, illetve lánctalpas verziója, az MLRS kilövőrendszerekből útnak indítva 165 kilométeres hatótávolsága van.

ATACMS.
Video by the Commander-in-Chief of the Armed Forces of Ukrainehttps://t.co/OJFVAqOvuu pic.twitter.com/MZlokhmdEY

— Special Kherson Cat (@bayraktar_1love) October 17, 2023

Részben azért ilyen kevés (az ATACMS újabb verzióinak egységesen 300 kilométer a hatótávolsága), mert az M39 valójában egy kazettás muníció, amelyben közel ezer darab apró „bombácska” van, amelyek szétszóródva csapódnak be a célpont közelében. A specifikációk szerint az M39 töltetei 57 százalék valószínűséggel pusztítanak el a detonáció 150 méteres körzetében, de 450 méteres távolságon belül még halálosak lehetnek. Azonban fontos kitétel, hogy ezek a töltetek nem alkalmasak páncélzat áttörésére, tehát sem mondjuk harckocsik, sem megerősített állások vagy raktárépületek elleni támadásokra nem használhatók hatékonyan. Az ATACMS későbbi verzióinak robbanófeje képes áthatolni komolyabb akadályokon is, illetve beállítható úgy is, hogy a célpont felett, a levegőben robbanva árassza el repeszekkel a célterületet. Az M39 rakéta által szállított 950 kisméretű bombából átlagosan 19 nem robban fel, ezek a későbbiekben is kockázatot jelenthetnek akár a civil lakosság szempontjából is, bár ez a kockázat azért nem olyan nagy, mint amekkorának például az orosz propaganda igyekszik beállítani. (A kazettás lőszerekről lásd egy korábbi cikkünket, amely az alábbi ajánlóra kattintva olvasható.)

Az M39 tehát csak „puha” célpontok ellen használható. A „puhaság” azonban katonai értelemben tágabb fogalom, mint egyébként, a gyalogságon kívül például tüzérségi, légvédelmi rendszerek, illetve harci repülőgépek is bőven beletartozik a támadható célpontok körébe.

Égő repterek

Ezt tökéletesen demonstrálta az, amit az ukránok az ATACMS első – vagy első kiderült – bevetésével elértek. A rakéták október 17-én két, eddig a frontoktól biztonságosnak ítélt távolságban található (vagy csak a már ismert, kis hatékonyságú drónokkal támadható) orosz katonai repülőtéren, a luhanszki és a bergyanszki bázisokon csapódtak be. A helyben készült és műholdas felvételek alapján a bergyanszki reptéren 29, a luhanszkin 17 helikopter szenvedett komoly károkat – összesen csak kilencről lehet biztosan állítani, hogy kiégve teljesen megsemmisültek, de ha elképzeljük, milyen sérüléseket okozhatnak szanaszét repkedő repeszek egy olyan bonyolult szerkezetben, mint egy harci helikopter, a többi érintett gép nagy részét is minimum javíthatatlannak vagy hosszú és költséges javítást igénylőnek érdemes feltételezni.

Amid the predominant public focus on the successful ATACMS strike at Berdyansk airfield, our team has also assembled a comprehensive report on the outcomes of a similar strike at Luhansk airport, where numerous Russian attack and transport helicopters are stationed.
Thread: pic.twitter.com/r3xTHSl0DZ

— Tatarigami_UA (@Tatarigami_UA) October 19, 2023

Ezen kívül egy légvédelmi rendszer, több lőszertárolásra szolgáló építmény is megsemmisült, több halálos áldozata is volt a támadásnak.

More detailed version of the video of the Berdiansk airbase area https://t.co/4U966lVssX pic.twitter.com/9DCTw18dOL

— Special Kherson Cat (@bayraktar_1love) October 17, 2023

Ez iszonyatos pofon az orosz légierő számára. A súlyosan megrongálódott vagy megsemmisült helikopterek között 19 darab Ka-52-es, 12 darab Mi-8-as és 9 Mi-28-as volt, ezeknek pótlása akár évekbe is telhet, figyelembe véve az orosz hadiipar kapacitásait, és akkor még az anyagi vonzatról nem is beszültünk, ami szintén igen jelentős, egyetlen Ka-52 a konzervatív becslések szerint is legalább 16 millió dollárba kerül. Ráadásul a Ka-52 az orosz légierő legmodernebb támadó helikoptere, amely a frontok közelében bevetve ugyan viszonylag nagy veszteségek mellett, de komoly veszélyt jelentett az ukrán erők, például a nyugati harckocsik számára is.

Numerous holes in the fuselage of the Russian Ka-52 helicopter, which was hit by a cluster ATACMS at the Berdyansk airfield pic.twitter.com/Z7FonmBrMo

— Ukrainian Front (@front_ukrainian) October 20, 2023

A csapás súlyosságát jelzi az is, hogy az oroszok a még repülni képes gépeiket azonnal távolabbi bázisokra menekítették, a még menthetőnek ítélt gépeket pedig földi szállításra készítették elő. Ez azonban egyrészt nem menti meg a már megsemmisült gépeket, másrészt a nagyobb távolság miatt jelentősen korlátozni fogja a megmaradt gépek bevetési lehetőségeit is, tovább tart majd egy-egy „forduló” a front fölött, nő a repülési órák száma és ezzel a karbantartási igények is.

Az is biztos, hogy az oroszok most rohamtempóban igyekeznek más, az ATACMS hatótávolságán belül eső értékes, de sérülékeny eszközeiket és készleteiket is biztonságba helyezni, és ez már önmagában is figyelmet, erőforrásokat von el a front logisztikai támogatásától, ami például az Avgyijivkánál folyó harcok kimenetelét is befolyásolhatja.

Kevés van, de legalább drága

De lesz-e az ATACMS megjelenésének akkora hatása, mint az első átadott HIMARS-oknak? Nem igazán. Ennek egyik oka, hogy az oroszoknak bizonyos mértékig már eddig is alkalmazkodniuk kellett az eredeti HIMARS rakétáknál nagyobb hatótávolságú fenyegetésekhez. Az ukránok egyrészt többféle drónt is használnak mélységi, sőt a nemzetközileg elfogadott orosz határokon túli csapásokra (utóbbira semelyik nyugati fegyvert nem vetik be, ez az egyik feltétele lehetett az ATACMS átadásának is). Néhány hónapja már aktívan használják az ukránok a brit-francia Storm Shadow cirkálórakétát is, amelynek hatótávolsága jóval nagyobb az ATACMS most érkezett verziójánál. Ezt számos sikeres támadás keretében bevetették, súlyos károkat okozva például az orosz flottának, illetve a krími logisztikai rendszer fontos elemeinek is. Használatát azonban korlátozza, hogy a készletek igencsak korlátozottak Storm Shadow-ból, amelynek az ára is igencsak borsos, körülbelül 2,5 millió dollár per darab.

Nem sokkal jobb a helyzet az ATACMS esetében sem ebből a szempontból. Az Ukrajnának most átadott verziót már nem gyártják, de egy rakéta árát így is nagyjából egymillió dollárra lehet becsülni. Az amerikai készletek pontos méretét nem tudjuk, de eredetileg nagyjából 600 darab készült belőle, ebből néhány tucatot az iraki háború során kilőttek, a többit pedig elkezdték egy újabb variánssá átépíteni.

A hírek szerint most Ukrajna 20 darabot kapott az M39-es rakátákból, és sem ebből, és pláne a modernebb verziókból (ezekből összesen körülbelül 800 darab készült, de más országok is vásároltak belőlük, így nem is az USA rendelkezik az összes felett) nem várható nagyobb szállítmány addig, amíg az amerikai készleteket nem kezdik el feltölteni az ATACMS utódjának szánt PrSM (Precision Strike Missile) rakétákkal, de ezekből jövő év végéig csak 110 darab elkészülte biztos, 2025-től pedig valamivel nagyobb ütemre kapcsolják gyártásukat.

Hiába hatékony fegyver tehát az ATACMS még ebben a korai, korlátozott képességekkel bíró verziójában is, ilyen kis mennyiségek nem fogják alapvetően átírni az ukrajnai erőviszonyokat, még ha egy-két a mostanihoz hasonló, látványos és eredményes csapáshoz fel is lehet használni ezeket a rakétákat. Átvitt és szó szerinti értelemben is nagyobbat szólhat majd, amikor majd elkezdik Ukrajnának leszállítani a szintén ezekből a kilövőegységekből indítható GLSDB (Ground Launched Small Dimension Bomb) bombákat, amelyek közel az ATACMS M39 hatótávolságát tudják, viszont csak 40 ezer dollárba kerülnek darabonként, és várhatóan jóval gyorsabban fel lehet majd futtatni gyártásukat, a létrejött készletek pedig akár rögtön mehetnek is Ukrajnába, mivel egy újonnan rendszeresített eszközről van szó.