|
| Koldus Berlinben (Wikimedia Commons) |
Tanulók közötti késeléses támadások kapcsán ismét reflektorfénybe került a berlini bűnözés. Március 7-én egy 15 éves diák szúrta meg 14 éves társát, aki az egyik szúrásba a sok közül belehalt. Március 12-én pedig egy 18 éves afgán sebesített meg halálosan egy 17 évest.
Az esetek nyomán a politikusokat is nyomás alá helyezték, az így kiadott adatok szerint tavaly csak Berlinben 2737 támadást követtek el szúró fegyverekkel. Ez 200-al több, mint 2016-ban. Ami ijesztő, hogy 560 esetben a tettesek 21 év alattiak, 80 esetben pedig gyerekek, azaz 14 év alattiak voltak. A Morgenpost.de Peter Trapp CDU-s képviselőt idézi, aki az iskolákban folytatott megelőző munka erősítéséről beszélt.
Ne terjesszenek álhíreket
A történet mellékszála, hogy a rendőrség által csak Edgar H. rövidítéssel említett 15 éves elkövetőt az idegenellenes Pediga-mozgalom egyik alapítója, a többszörösen büntetett előéletű Lutz Bachmann “kaukázusi bestiaként”, “csecsen szörnyetegként” azonosította és nevesítette is.
Ám mint kiderült, tévesen, egy másik személyről van szó. Most Bachmann ellen is eljárás folyik. A rendőrség külön kéri a lakosságot, hogy ne terjesszenek álhíreket.
No go-zónák a berliniek szerint
Berlinben nemrég menesztették a rendőrfőnököt, és gyakran emlegetik az egyik kerületet, Neuköllnt, mint az ottani, arab klánok által uralt szervezett bűnözés fellegvárát. Más hírek szerint viszont már csecsen bűnszövetkezetek terjeszkednek Németországban. Az új belügyminiszter, Horst Seehofer nagy tervekkel kezdi hivatalát, Bajorországhoz hasonló közbiztonságot szeretne megteremteni egész Németországban.
Belenéztünk a helyi Berliner Morgenpost (Funke Mediengruppe) cikkeibe, hogy ők hogyan tudósítanak erről. Az egyik, ami feltűnő, hogy régóta külön cikksorozatot közölnek “veszélyes helyek” címmel, amiben nemcsak az említett kerület, hanem több más park, sugárút, tér is szerepel. (Der kleine Tiergarten, Kottbusser Tor, Görlitzer Park stb.)
Van, ahol visszaszorítják
A cikkekben sok szó esik kábítószerekről, erőszakos támadásokról, politikai szélsőségesekről, szociális problémákról, munkanélküliségről, csecsen, arab, török bűnbandákról. A cikkekhez helyenként részletes rendőrségi statisztikát is mellékelnek: A Kottbuser Tor nevű helyen például a bűnözés 2016-ban 6027 esettet tetőzött, de tavaly ezt kevesebb mint a felére sikerült visszaszorítani.
A cikkekben rendőrök, szociális segítők, társadalmi szervezetek is megszólalnak. Kiderül, hogy sem a hatóságok, sem az egyéb szervezetek nem nézik tétlenül, ha a bűnözés elharapózik, és többféle eszközzel harcolnak ellene.
Több mint félmillió bűncselekmény
A külföldi bűnbandákon kívül a helyi politikai szélsőségesek is sok fejfájást okoznak. A Berliner Morgenpost archívumában 2586 alkalommal fordul elő a “jobboldali szélsőséges” kifejezés, 426 alkalommal pedig a “baloldali szélsőséges”.
Sokan az eddigi rendőrfőnök menesztését igazságtalannak tartják, egyfajta politikai áldozatnak. Berlinben ugyanis az ijesztő hírek ellenére tavaly – sok éves töretlen emelkedés után – csökkent a bűncselekmények száma. Tavaly mintegy 520 ezer bűncselekményt regisztráltak, ami 8,5 százalékos mérséklődés. (A város lakossága mintegy 3,4 millió.)
Sok a szexuális eset
Jelentősen, 40 százalékkal visszaesett például a zsebtolvajlások száma, kisebb mértékben csökkent a járműlopásoké és betöréseké, rablásoké is. Meggyilkoltak 40 embert, hárommal többet, mint 2016-ban. A testi sértések száma stagnált, a szexuális bűncselekményeké viszont jelentősen nőtt.
Mégpedig 918 esettel, de ebből 498 eset azért volt, mert a szexuális zaklatást átsorolták ide az “egyéb” kategóriából. A nemi erőszakok száma 47 százalékkal nőtt, de itt is felhívják a figyelmet, hogy részben jogszabály-változások állnak a háttérben. Erősen nőtt a kábítószerrel kapcsolatos cselekmények száma is.
A szélsőbal, vagy a szélsőjobb bűnöz többet?
Érdekes, hogy Németországban tudják mérni a politikailag és vallásilag motivált bűncselekményeket is, ráadásul konkrét ideológiákhoz köthetően. Az adatok szerint 4239 esetből 46 százalék volt szélsőjobboldali, 28 százalék szélsőbaloldali, hat százalék iszlamista, öt pedig “külföldi ideológia”. További 15 százalékot nem lehetett besorolni.
A szélsőbaloldali bűncselekmények száma 16 százalékkal csökkent, a szélsőjobbosaké 8 százalékkal nőtt tavaly.
Ukrajna megpróbálja „újraaktiválni” a diplomáciai folyamatot az Oroszországgal. 
